From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Thursday, June 27, 2013 8:51 PM -
csapvizhez és hitelhez való jog
Nem olyan egyszerű és minden további megfontolás nélküli kérdés az, hogy az MNB milyen áron és módon tarthatja kordában az inflációt. Nyilvánvaló, hogy a természetes személyek és közösségeik élethez való jogának, életfeltételhez való jogának, szabadság jogának és felelősség-kötelességének terhére nem nagyon szabályozhat. Nehéz ezt megfogalmazni, pedig nagyon fontos. Az állam ma nem csupán a család jogi egységét kezdi ki újabban, mondjuk vagy százötven éve tartó folyamatban, változó elszánással engedi kikezdeni, hanem a maga részéről is úton útfélen a háztartások terhére is igyekszik az országos költségvetési politikáját érvényesíteni.
De hát ez nem helyes. Az egész devizahitelezési kartell megtűrése, ha éppen nem állami biztatása sem más, mint ennek a háztartások terhére való gazdaságpolitizálásnak egyik megnyilvánulása. Az állam nem adhatja el rabszolgának saját polgárait (annak ellenére sem, hogy sok példa volt rá a történelemben, az Amerikába vitt fekete rabszolgák jó nagy hányadát egyszerűen megvásárolták a rabszolga kereskedők a megvásároltak törzsfőnökeitől).
Az hogy mit helyes tenni, nem egy feltehetetlen kérdés, mert életünk egyik nagy kérdése, hogy mi a helyes cselekedet? És arra kell törekedni. És habár nem hangzik valami túl keményen, valami hatásos akciófilm címnek, mégis ez az emberi élet egyik törvénye. Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a helyes. Pénzhasználatban is meg országos költségvetési politikában is. Hogy nem elég gazdag hozzá az ország, hogy ne a háztartások megnyomorításával próbálja a költségvetési lukakat kifoltozni? Pont fordítva. Annak köszönhető az ország állapota, hogy nem mert még a politika kiállni a háztartások mellett sem, különösen nem az alapvető struktúrák alakításában (bár ezt hangoztatja, de eléggé hiteltelenül – a szó legszorosabb értelmében is hiteltelenül).
A betétekre épülő pénzrendszer után a hitelekből építkező úgynevezett hitelpénzrendszer megértése kulcskérdés, hogy ne elérhetetlen ábrándokat kergessünk. De az is kulcskérdés, hogy tulajdonképpen logikai evidenciákat fedezzünk fel a hitelhez való jogosultságunk terén. Nem végtelen mértékben. De amint lehet beszélni az egészséghez, lakhatáshoz, tanuláshoz stb való jogról, úgy kell beszélni tudni a hitelhez való jogról is, és annak feltételeiről, mibenlétéről, mértékéről.
Távoli hasonlattal élve egy városban lehet beszélni az egészséges csapvízhez való jogról. A lakók többsége azt kifizeti, és a nemfizetők nem teszik lehetetlenné a vízművet. Ha nem valami uzsorás kezében van a vízszolgáltatás vagy bármely más közüzem, akkor nem ül össze minden csapnyitáskor egy bizottság, hogy a jövedelmi helyzetem megengedi-e, hogy a teámhoz kitekerjem a csapot. Márpedig a devizahitelezésnél erről van szó. Beszorították az embereket a hörgő csapokkal (az elzárt vízcsapokkal) a palackos vizek világába, ahol a teához mindig meg kell venni külön egy palack vizet, de azt is uzsorás feltételekkel (hogy számoljak be róla pontosan miféle teafűvel és hány csészébe kívánok teát töltögetni). És örök zenekísérettel, hogy számolni kell a nagy iszogatások közepette arra, hogy a megivott vizek ára utólag, visszamenőlegesen árfolyamfüggő, mert egy lehasznált ország lakói ne képzeljék magukat Svájccal egy szinten …..
Az a kormánypolitika amely 100% THM-et is megtűr, talán előbb fog lövetni a vízvezetéket kivásárló majd elzáró és a palackvizet uzsoráért árusító cégek védelmében, mintsem eszébe jutna a szocializmusbeli dohány-dilemma. A dohányzás megbetegít, öl végső soron, de hogy a betegség tüneteit enyhíteni lehessen, ahhoz a magas adójú dohánytermékeket mégiscsak árusítani kell, mert miből fedeznék az orvosi kezelés költségét? Ugyanezt a nótát zengték a szeszes itallal kapcsolatosan is gyerekkoromban. De ez csak a proletárosító embertelenség kultúrájának hangja volt. Nem az értelemé és nem a tiszta szívé. Gondoljuk végig azt a változatot, amikor nem fordítva ülünk a lovon. Tehát a nagyvárosi uzsora mentes vízhez mindenkinek joga van, és ezért a politika felel. Ugyancsak az uzsoramentes hitelhez is mindenkinek joga van amiért szintén a politika felel. …. Egy normális országban. Ahol viszont ezt mindenki, a többség nemcsak természetesnek tartja, de végig is tudja gondolni.
üdvözlettel
Fáy Árpád
.............................