From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Tuesday, July 29, 2014 1:44 PM - To: 'mindenkinek.akit.erdekel@gmail.com' - Subject: Nem értem a devizahiteles banki önkényt
Mindenki bolondgombát evett egy ütemre?
Mi lesz a folytatás?
A devizahitelek ügyében elképesztő, stílusukban visszafogott nyilatkozatok hallatszanak el még a jobbikosoktól is.
Valahogyan úgy, hogy „a bankok arcátlanul, jogszabálysértő módon emelték meg a törlesztő részletek hitelkamatait …”.
Egy határon túl alig érthető, hogy ennyire benne fekszünk a kádári korszak békés diktatúrájában (a bankok csak úgy emelgetik a követeléseiket mint rakoncátlan utcagyerekek a védelmi pénzt az éjfélkor körbevett járókelőtől). A kádári diktatúra enyhébb eszközei ellenére a sokkal véresebb rákosi korszaknak köszönhette súlyát, mert nyomatékosításként az volt mögötte, a bevésődött emlékek már működtek. A Rákosi korszak mögött pedig további hitelesítőként ott voltak a világháború borzalmai. A győztes önkénye ugyanis arra támaszkodik, hogy ha nem fogadnak szót neki békében, akkor ismét előveszi a fegyvereket – tehát fenyegetéstől sújtott látszatbéke van csak.
A soklépcsős terror emlékére támaszkodó látszatbéke előzmények után igencsak meglepő, ha sokan olyan véleményeket hangoztatnak, hogy nincs elég civil kurázsi az emberekben, nem élnek polgári meg civil meg egyéb jogaikkal (fejükben lényegében a világháború lenyomatával). Olyan országban, ahol a hagyomány mélyén a társadalomért munkálkodó állam ideája működik még ma is, jókora keserűséget eredményez, amikor a megszálló hatalom módján viselkedő állammal szembesülnek).
Nehéz kimondani, mert nehéz végig gondolni, hogy még mindig az uralkodó elit, csoport, élcsapat képzete munkál a társadalom sok rétegének fejében. Mégpedig az öléshez fűződő állami monopólium hivatkozásával, tehát hogy akié a hatalom, az mindent megtehet. Ha pedig ilyen hatalommal szövetséges egy kisebb csoport, akkor az is mindent megtehet. Az állami ölési monopólium más szavakkal az állami terrort fejezi ki. az idők enyhülésével pedig kialakulhatnak terrorzárványok, amelyek mégha nem is az állami központtól kapják megbízásukat, hanem csak a tegyük fel normalizálódó állam még nem alakította át kell erővel a régi reflexeket – pld az adott csoportban.
Meglepő módon, számomra legalábbis, valósággal állami terror-zárványként viselkednek a bankok (ha valakit megzavar a terror-zárvány kifejezés, akkor mondhat önkény-zárványt is, de a terrorzárvány a pontos illetve hagyományosan használt kifejezés például a terror állam kifejezésből). Ezt a zárvány állapotot használja ki a bank, amikor úgy tesz, azt a látszatot erősíti, hogy ő egyrészt az állami hivatalokra hasonlít külsőségeiben, nyelvezetében, egészen a szerződési űrlapokig bezárólag, másrészt pedig, hogy ő cinkos az állammal, tehát csalásai mögé az állami önkényt tudja szövetségesként felvonultatni (ami viszont tény, lásd közjegyzőket, végrehajtókat, bírókat sőt törvényhozókat szintén megtévesztve ha éppen nem tudatos tettestársként mozgatva).
Nos ha bankügyleteinket rendbe akarjuk tenni, akkor ezzel az alapképlettel kell szembenézni. Itt van a Jobbik, amely ellenzéki pozíciójából is következően igyekszik markánsan fogalmazni. Hogyan is? „a bankok arcátlanul, jogszabálysértő módon emelték meg a törlesztő részletek hitelkamatait …”. Szóval, hogy miként emelheti meg a bank a követelését egyoldalúan? És ha igen, akkor miért nem nevetik ki őket? Az államapparátus nélkül sehogyan sem tudnák művelni stiklijeiket. Mert úgymond a pénzügyi fegyelemre szükség van…. (?) Csakhogy nem a bankok, még kevésbé a szerepüket tévesztő uzsorás, más szóval pénzügyi terror-bankok ügyleteivel szemben van szükség bele egyező önfegyelemre.
A banki ügyfél nem érti a helyzetet, mert nem tud egy valóban polgári pénzrendszerben gondolkodni. Hogyan is menekedhetne a XX. század borzalmas élményeinek utóhatása alól egy látszólag állami hivatal félével szemben? Nem álltunk át fogalmainkkal. Mintha ostorral akarnánk autónkat nagyobb sebességre ösztökélni. Nem csak tudatlanság van mögötte, meg ügyféli igénytelenség, hanem két világháború, Közép Európa félre sikerült polgárosodása, a világpiac és világháborúk rombolásai. Kifejlesztett valamit Európa a maga méretében (a polgárosodást), amit világszélesen felkínált. És föléje nőttek a fejlemények. Európa szelet vetett és vihart aratott. Azaz a nem várt mellékhatások alatt haldoklik. Mint a szobrász, akire nagyszerű műve rádől.
Szembe kell tehát nézni azzal, hogy nemhogy a bírók nem látják át a helyzetet (a banki uzsorás terrorizmus logikáját), hanem a politikusok sem. Nyögünk fennhangon, hogy valami nincsen rendben. De hol van a megoldás, az összekuszálódott szálak kiigazítása? Más szóval hol van a bankügyletek logikai sémájának megrajzolása? A logikai sémában meg kell jeleníteni a különféle jogosultságokat. Hátha szegény bankok csak azért olyan sötétek, mert maguk sem igazodnak el, hogy mi lenne a dolguk, és ebben ügyfeleik és az állam sem segít nekik. Azt hiszem, hogy a kétségtelen disznóságokon túl tekintve, a kétségtelen disznóságokat rendbe tenni igyekezvén – hosszú távon mégsem mellőzhető, hogy bankügyleti modulokat fogalmazzunk meg, amelyben a bankoknak a kezébe nem kerülnek olyan jogosítványok, amelyekkel vissza tudnának élni, helyesebben amelyeket nem tudnak kezelni a maguk mai összegubancolódott állapotában. A banki uzsoraterrorizmus ugyanis azért lehetséges, mert a bankok kezében összekavarodnak a nekik adott jogosítványok. Mintha egy autóban öt kormánykerék volna, és nem tudnák mikor melyiket tekerjék.
Könnyíteni kellene a bankokon, mert túlterheltségükben minket is magukkal ránthatnak. Visszafizetik a jogtalan követeléseiket meg a kártérítést is kifizetik. És hogyan tovább? Folytatódik minden mint eddig? Ők tulajdonukként kezelik a mi pénzhasználati jogainkat? Devizás hiteleket fabrikálnak a mi természeténél fogva „önhiteleinkből”? A jószándék mellett nekem szöget ütött a fejembe a kijelentés képtelensége: „a bankok arcátlanul, jogszabálysértő módon emelték meg a törlesztő részletek hitelkamatait …”. És van, aki a jogtalan követelésnek eleget tesz? Tömegével? Államostul, bíróstul, közjegyzőstül, végrehajtóstul együtt? Mindenki bolondgombát evett együtemre? Mi lesz a folytatás? Gyilkos galócára mit rendelünk következő fogásnak?