uuu
- Balatonőszöd önkormányzatának,
az Alkotmányossági Műhely és Fórum Egyesületnek,
Haza és Haladás Alapítványnak valamint
a Társaság a Balaton Akadémiáért Egyesületnek
a közös rendezvénye volt 2001. okt 20-án
- A rendezvény védnöke: dr Dávid Ibolya miniszter volt.
- A rendezvény előadói voltak:
Vasvári Vilmos, a POFOSZ ügyvezető alelnöke,
Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke,
Bartis Ferenc, Erdélyben bebörtönzött író, az Összmagyar Testület elnöke,
dr Szántó László főlevéltáros, a Somogy Megyei Levéltár igazgatóhelyettese,
Fáy Árpád, az Alkotmányossági Műhely és Fórum Egyesület elnöke.
uuu
Fáy Árpád:
ª
Mi köze van 1956-nak az alkotmányossághoz?
Hiszen azon két hét alatt még a nemzetgyűlés sem ült össze!
ª
Ismeretes Antall József azon
megjegyzése a parlamentben, miszerint ”Tetszettek volna forradalmat csinálni”.
A megjegyzés önálló életre kelt. Jellemzően az elmúlt évtized zavaros éveire,
keveseknek jutott eszébe azt válaszolni, hogy dehiszen volt forradalom, az
1956-os!
ª
Miért kell ismét és ismét
kimenni az utcára? Nem elég időnként, néha?
ª
Antall József 1946-ig ment vissza
időben a polgári viszonyok restaurálásában. Hívei emlékezései szerint
nem tartotta időszerűnek a teljes értékű alkotmányos viszonyokhoz való
visszatérést.
ª
Ma már tudjuk, hogy az eltelt évek
ezernyi esetben igazolták, hogy az alkotmányos viszonyok hiányáért
hihetetlen bírságokat fizet a magyar társadalom. Több száz milliárd $-ról
van szó.
¨
1996-ban 100 milliárd $ privatizációs
köztörvényes visszaélésre indítványoztak közkegyelmet (pl Sárközy Tamás)
¨
Ehhez adódik az adósságválság
hasonló nagyságrendű vesztesége.
¨
Hozzá adódik az olajos és más
adóvisszaélések tömege.
¨
Ehhez adódik a kialakult
monopolstruktúra monopoljövedelmének terhe.
¨
És még nem beszéltünk az
elmaradt haszon jelleggel elnehezült megújulásról.
ª
Ideje volna elgondolkodni az
igazságosságot és hatékonyságot egyeztetni megkísérlő alkotmányos
rendezésről. Legalább a jövőre nézve
teremtsük meg az alkotmányos szolidaritást, legalább a jövőre tekintettel
kíséreljük meg tabuk helyett végiggondolni az alkotmányos gondolatokat.
ª
Amiről fogalmunk sincsen, azzal
nem tudunk törődni. Az alkotmányról
ma még a fogalmunk is bizonytalan. Korszerűnek mondják az írott alkotmányt,
idegen szóval a chartális alkotmányt (vagy alkotmány-levelet), szemben az úgymond
lejárt múltat idéző íratlan vagy történelmi alkotmánnyal.
ª
Felületesen közelítve:
¨
az írott a modern,
az íratlan a primitív, a történeti, az írás előtti (ami
maga a csiszolatlan kőkor).
¨
A
modern „chartális” a nyugati
fejlett mintát követő, a történeti a megkopott,
kompromittált, idejét múlt.
ª
A polgári jogban
a szerződés papírjára vetett szöveg csak akkor ér valamit, ha a szerződő
felek megegyező akaratát fejezi ki.
ª
Vizsgáljuk hasonlóképpen az
alkotmányt is.
¨
A modern alkotmánylevél szövege
titkon, puccs-szerűen fél óra alatt átírható hatalmi és más elitek közreműködésével,
majd korlátlanul igazolható vele az önkényes hatalom. Ez volt a XX. század
fasiszta, bolsevik és más monopolista diktatúráinak fügefalevele.
¨
A történeti alkotmány
régies kifejezéssel a szokásjogon alapult, ami mai szóval a társadalom sok
nemzedékén át kialakult alkotmányos szellemiséget jelenti, amely a magyar
alkotmányos hagyomány fogalma szerint egyes konkrét ügyek kapcsán alaptörvényekben
jut érvényre.
ª
A történeti (vagy teljes értelemben
vett) alkotmányt magát tehát, nem kell leírni (nem is lehet), mert a társadalom,
a magyar meghatározás szerint a nemzet alkotmányos kultúráját,
szellemiségét magát jelenti (mint ahogyan a polgári szerződés a felek
megegyező akaratán alapszik).
ª
Kik és miként „alkotják”
az alkotmányt?
¨
Az „írott” alkotmányt
modern felfogás szerint jó esetben az alkotmányozó gyűlés, rosszabb
esetben bárki a hatalmi erőfölény birtokában megalkothatja.
¨
A történeti alkotmány
felfogásában egy állam - egy alkotmány. A magyar állam a legfukarabb megítélés
szerint is 1000 éves. A nemzet, az állam, az alkotmány sok generációs entitás.
ª
A történeti alkotmány logikája
szerint a nemzetgyűlés csak alaptörvényeket fogalmazhat (azt is szigorúan
vett formai előírások szerint), de nem hozhat „teljesen új” alkotmányt.
Ugyanis a magyar alkotmány megfogalmazói, formálói között az ezer éves állam
hajdani szereplői is ott vannak: Álmos, Árpád, Szent István, Hunyadi Mátyás,
és sokan mások. Őket már nem lehet kihagyni az ezer évből, az ezer év
alatt formálódott alkotmány szellemi építményéből.
ª
A történeti alkotmányban nem
kell, nem lehet örökké a nulláról kezdeni a történelmet. A történelmi
alkotmányban elég egyszer megvívni 1956 harcait, ha emlékezünk rá utóbb.
ª
Mi határozza meg
tehát az alkotmányt?
¨
A modern írott vagy diktált,
diktatórikus alkotmányban a döntő az úgymond alkotmányozó elit aktuális
hatalmi erőfölénye, taktikája. Ennek a lecsupaszított, úgymond modern
alkotmánynak a célja a pillanatnyilag kierőszakolt hatalom konzerválása a
„legfőbb törvény”, az „alkotmány erejével” – a jogra hivatkozva
pusztítva, letarolva minden alkotmányos kultúrát.
¨
A történelmi alkotmányban
viszont az alkotmányosság kulturális kincs. Ebben a felfogásban az aktuális
hatalomnak kell az alkotmányos normák vállalásával alkotmányos hatalommá
válnia – amit nem pótolhat semmilyen erőfölény.
ª
Hogyan „hat”, hogyan működik
az alkotmány?
¨
Az írott alkotmányban
az alapvető alkotmányos értékeiktől elszakított törvénykövetőket rászorítják
az alkotmány tudomásul vételére – ennek megfelelő intézményi rendszer
segítségével.
¨
A történelmi alkotmány
feltételezi az alkotmányos kérdéseket mérlegelni igyekvő szélesebb közvéleményt,
érdeklődő politikai hozzáállást – ennek megfelelő az intézményi
rendszere is.
ª
Miben különbözik az alkotmány
nyelvezete a két esetben?
¨
Az írott alkotmánynak
egyetlen szövege „betű szerint” értelmezendő, ez a forma nem viselhet el
„párhuzamos megfogalmazásokat”.
¨
A történelmi alkotmány
a sokvallású, soknyelvű, sokféle műveltségű réteget felölelő társadalomban
sokféle megfogalmazást, különböző korokhoz kötődő szimbólumokat kell
jelentsen - egyiknek sincsen abszolút előnye, egyik sem a másik megfogalmazás
elfojtására született, A közös magvat a közösen vállalt alkotmányos
szellemiség jelenti.
ª
Lehet ilyen közös szellemiségről
beszélni manapság? Talán jobban, mint hinnénk. 1956 erre a közös
szellemiségre egy kimagasló példa. Nem kellene szégyelleni, sem túlterhelni,
elfecsérelni.
¨
Az írott alkotmány
passzívvá teszi a társadalmat, illetéktelenné az alapvető kérdésekben, tömegesíti
a népet, nemzetet.
¨
A történelmi alkotmány
inspirálja a társadalmat a legfőbb kérdések mérlegelésére, az alapvető
értékek védelmére, azok szerinti életre való törekvésre.
ª
A történelmi alkotmány a tömeget
néppé, nemzetté segíti fejlődni. 1956 szellemisége több szempontból
is a történelmi alkotmány hagyományában gyökerezően magyarázható.
ª
Ennek a gondolatsornak az alapján
ha pontosítjuk kifejezéseinket, akkor a maiak a történelmi vagy más szóval
a teljes alkotmány értelmében nem hozhatnak új alkotmányt, hanem csak új
alaptörvényeket. A sokat hiányolt úgymond alkotmányozás eszerint a
jogfolytonosság elismerésére, és utána új alaptörvények hozatalára
lehet jogosult.
ª
Érdekességként megjegyzendő,
hogy az 1949. évi 20. alaptörvényünk záró rendelkezésében a 77.
§ (1) a következőképpen szól:
£
„Az
alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye”.
¨
Nehézkes, önmagában érthetetlen
megfogalmazás. Mit akarhat megállapítani?
¨
Ez a mondat szerepelt az 1949. évi
első változatban is 71.§ számozással.
¨
Az alkotmány az az alkotmány.
Nem? Lehetséges olyan alkotmány is, amely nem alaptörvény? Mi a jelentésbeli
különbség alkotmány és alaptörvény között, ha nem a történelmi közjogot
vesszük alapul?
¨
A történelmi közjog értelmében
szembetűnően nincsen értelme a mondatnak, mert az alkotmány éppen ott nem
azonos az alaptörvénnyel, hanem attól fogalmilag különböző minőségű.
¨
Hacsak azt nem mondom kibővítve,
értelmezve, hogy idézőjelben: „Ez az
alkotmány nem teljes értékű alkotmány, hanem annak egy függeléke,
…hiszen egy alaptörvény”.
ª
Mintha az 1949-es fogalmazó is
figyelt volna a szavak valódi, teljes értékű eredeti jelentésére.
A diktatúrában azon a nehezen dekódolható módon tiltakozott, hogy szigorúan
véve értelmetlenné tette a mondatot.
ª
Számunkra talán ennél több
cselekvési tér adatott. Fel kell hívni az ország figyelmét, hogy a XXI. Század
apokaliptikus fenyegetései küszöbén törődjünk kultúránk alkotmányos
kincseivel.
ª
Ebben a szellemben fogalmaztuk az
Alkotmányossági Műhely és Fórum keretében az ezév áprilisi felhívásunkat
egy ünnepi megemlékező törvény meghozatalára az alkotmányos
evidenciákról. Az evidenciákhoz nem kell 2/3-os többség, ott nem alkotunk
új megállapodásokat, de tudomásul vehetjük a tényeket.
ª
Egyelőre olyan választ adott az
Igazságügyi Minisztérium a kormány nevében, amely feleslegesnek tekinti az
alkotmányos evidenciák, például a teljes értelemben vett és az alaptörvényre
szűkített alkotmány-értelmezés közti különbség törvény keretében való
megemlítését.
ª
Azonban az országnak, a
nemzetnek szüksége van alkotmányos szintű szolidaritásra az anyagi és
előnyös pozíciók felét birtokló felső 5% és a középosztály valamint
az elesettek 95%-a között. Szükségünk van a reményt keltő, a bizalmat
gazdaságilag, tulajdonrendszerben és minden más téren megalapozottan erősítő
rendezett alkotmányos viszonyokra.
ª
Az íratlan alkotmányos szellemiség
terén mindenesetre igen tág a mozgástér. Ez a mozgástér azonban nem
teszi feleslegessé az ünnepi, törvényi megemlékezést, tudatosítást.
¨
Kérem ismerkedjenek meg a felhívás
szövegével (olvasható a honlapon).
¨
Örömmel említem felhívásunkat
1956-ra emlékező ünnepségen.
ª Ünneplő törvényre megfogalmazott tervezetünk 4.§-a, rendelkező része szerint
1. Az alkotmányos hagyományok
oktatásának, kutatásának költségeit a költségvetésnek feltétlen biztosítania
kell
2. Az alkotmányos értékekre
hivatkozás valóságos tilalmát meg kell szüntetni
3. Köztestületi, kamarai
jelleggel testületet kell létre hozni az alkotmányosság
kérdésének pillanatnyi pártérdekektől függetlenített rendszeres
vizsgálatára, közismertté tételére
4. Nagy nemzeti ünnepeinken
azok alkotmányos vonatkozásait hangsúlyozni kell, ki kell fejteni (március
15, augusztus 15 és augusztus 20., október 6., október 23, stb)
5. Az ünnepi törvény
szorgalmazhatja, hogy a törvényhozók a jövőben a sarkalatos, alkotmányos súlyú
kérdések tárgyalásakor emlékezzenek meg az alkotmányos hagyományokról idézetekkel,
rövid elemzésekkel (vallás-szabadság, szólás-szabadság, a nemzet
tagjainak közössége, az alkotmány védelme, erkölcsi alapnormák …)
ª
Végezetül pedig had köszönjem meg a
POFOSZ-nak támogató érdeklődését munkánk iránt.
ª
Úgy vélem, ha nehéz is
megfogalmazni 1956 alkotmányos jelentőségét, mert szokatlan (ugyanakkor magától
értetődik, hiszen a katonai megszállás, a diktatúra elleni tiltakozás
alapvető alkotmányos követelések), foglalkozni kell vele.
ª
A magyar nemzet alapvető ismérve
alkotmányossága.
¨
És valahol titkon gondoljunk arra
is, hogy a Szentkorona alkotmányosságának örökösei a magyar nép mellett a
Kárpát medence összes többi népe is, s ha különálló nemzet alkotásuk
netán végleges volna, akkor mindezen nemzetek is egyformán tarthatnak igényt
arra, hogy teljes joggal vállalhassák ezt az örökséget (amint azt Horvátország
mai alkotmánya teszi meg). És ez hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mi se
tagadjuk meg.
ª
Jót tenne egy megemlékező törvény,
hogy előkészülhessen egy érdemi, tényleges alkotmányreform nagy munkája,
amelyben a történelmi alkotmány talaján alkothatunk olyan modern kérdéseket
rendező új alaptörvényeket, amelyek mind az igazságot mind a hatékony
modern államszervezést egyformán erősítik.
ª
Csak
egyet tudok érteni a mai megemlékezés címével:
uuu
uuu