vissza a főoldalra * vissza az államfőválasztás előlaphoz

-----Eredeti üzenet-----
Feladó: ezredev@yahoogroups.com
[mailto:ezredev@yahoogroups.com]Meghatalmazó Világszövetség Erdélyi
Társasága
Küldve: 2005. június 7. 9:19
Címzett: 
Tárgy: [ezredev] Rácz Sándor: Megálljt az alkotmánysértésnek!
 

Köztársasági elnökválasztás alkotmánysértéssel?

Az úgynevezett rendszerváltoztatás utáni legtitokzatosabb, és legfélrevezetőbb döntésére készül az Országgyűlés, készülnek a mandátumuk gyakorlásának szabadságától teljes mértékben megfosztott képviselők. Amikor legnagyobb szükség lenne a képviselők hatalmasra növekedett felelősségéből következő lelkiismereti szavazásra, akkor a pártok terrorja alatt szavaz az Országgyulés. - írja Körömi Attila, független országgyűlési képviselő a köztársasági elnökválasztás napján, 2005. június 6-án kiadott közleményében.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője ugyanazon a napon fölényesen győzködi az őt kérdező tévériportert: nem fordulhat elő, hogy egyetlen Fideszes képviselő szavazata is ismeretlen maradhasson a párt vezetői, a frakció előtt.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig arról beszél a tévé nyilvánossága előtt, hogy egyenesen a tévé képernyőjén kellene látnia a nagyközönségnek, kire szavaztak egyes képviselők.

Mindez azért döbbenetes, mert mind az Alkotmány, mind az Országgyűlés Házszabálya elrendeli, hogy a köztársasági elnök megválasztása titkos szavazással történik.

Az Alkotmány 29./B. § (2) bekezdése így rendelkezik:

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.

Az Országgyűlés Házszabályának 132.§ (2) bekezdése leszögezi:

Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit. A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását.

A titkos szavazást a Házszabály 63.§-a pontosítja:

(1) Az Alkotmányban, más törvényekben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. (...)

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

Vajon miért kellene szavazófülkét igénybe venni, a szavazólapot borítékba helyezni és urnába dobni, ha a szavazat a pártvezetés és a bizalmukat élvező jegyzők előtt nem kellene titokban maradjon?

Szeretném felhívni a pártvezetők figyelmét arra, hogy a titkos szavazást ne tévesszék össze a név szerinti szavazással.

Nyolcmillió magyar választópolgárral együtt nagy figyelemmel kísérjük az Önök alkotmánysértő magatartását. Elvárjuk, hogy a pártok vezetői tartsák be az ország Alkotmányát és törvényeit. Megengedhetetlen, hogy a Magyar Köztársaság elnökét Alkotmány- és törvénysértő módon válasszák meg!

Törvény adta esélyeimtől megfosztva is, elégtétel számomra, hogy ennek a alkotmánysértő folyamatnak nem vagyok részese.

Budapest, 2006. június 7.

Rácz Sándor

 Vissza az oldal tetejére