vissza a főoldalra * vissza az államfőválasztás előlaphoz
-----Eredeti üzenet-----
Feladó: ezredev@yahoogroups.com
[mailto:ezredev@yahoogroups.com]Meghatalmazó Világszövetség Erdélyi
Társasága
Küldve: 2005. június 7. 9:19
Címzett:
Tárgy: [ezredev] Rácz Sándor: Megálljt az alkotmánysértésnek!
Köztársasági elnökválasztás alkotmánysértéssel?
Az úgynevezett rendszerváltoztatás utáni legtitokzatosabb, és legfélrevezetőbb döntésére készül az Országgyűlés, készülnek a mandátumuk gyakorlásának szabadságától teljes mértékben megfosztott képviselők. Amikor legnagyobb szükség lenne a képviselők hatalmasra növekedett felelősségéből következő lelkiismereti szavazásra, akkor a pártok terrorja alatt szavaz az Országgyulés. - írja Körömi Attila, független országgyűlési képviselő a köztársasági elnökválasztás napján, 2005. június 6-án kiadott közleményében.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője ugyanazon a napon fölényesen győzködi az őt kérdező tévériportert: nem fordulhat elő, hogy egyetlen Fideszes képviselő szavazata is ismeretlen maradhasson a párt vezetői, a frakció előtt.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig arról beszél a tévé nyilvánossága előtt, hogy egyenesen a tévé képernyőjén kellene látnia a nagyközönségnek, kire szavaztak egyes képviselők.
Mindez azért döbbenetes, mert mind az Alkotmány, mind az Országgyűlés Házszabálya elrendeli, hogy a köztársasági elnök megválasztása titkos szavazással történik.
Az Alkotmány 29./B. § (2) bekezdése így rendelkezik:
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.
Az Országgyűlés Házszabályának 132.§ (2) bekezdése leszögezi:
Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit. A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását.
A titkos szavazást a Házszabály 63.§-a pontosítja:
(1) Az Alkotmányban, más törvényekben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. (...)
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
Vajon miért kellene szavazófülkét igénybe venni, a szavazólapot borítékba helyezni és urnába dobni, ha a szavazat a pártvezetés és a bizalmukat élvező jegyzők előtt nem kellene titokban maradjon?
Szeretném felhívni a pártvezetők figyelmét arra, hogy a titkos szavazást ne tévesszék össze a név szerinti szavazással.
Nyolcmillió magyar választópolgárral együtt nagy figyelemmel kísérjük az Önök alkotmánysértő magatartását. Elvárjuk, hogy a pártok vezetői tartsák be az ország Alkotmányát és törvényeit. Megengedhetetlen, hogy a Magyar Köztársaság elnökét Alkotmány- és törvénysértő módon válasszák meg!
Törvény adta esélyeimtől megfosztva is, elégtétel számomra, hogy ennek a alkotmánysértő folyamatnak nem vagyok részese.
Budapest, 2006. június 7.
Rácz Sándor