vissza a főoldalra *

Az alkotmány szerkezete

Alkotmányozás idején érdekes volna tájékoztatást kapni alkotmányosságunkat érintő alap-kérdésekről, valós alkotmányos helyzetünkről.

 

 From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Friday, November 12, 2010 9:20 PM
To: 'Alkotmany-elokeszito eseti bizottsag'
Subject: hozzászólás

Tisztelt AEB! --- Élek a felkínált lehetőséggel és észrevételeimet megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre - korábban közzétett más (többnyire felkért) hozzászólásokhoz fűzött közbeszúrt megjegyzések formájában. - Önálló tanulmánnyal illetve szövegszerű javaslattal nem tudok szolgálni (ilyen jellegű munkát az elmúlt 10 évben végeztünk egyesületi keretben majd tucat kiadvánnyal, de azt a hivatalos fórumok máig nem tekintik létezőnek – különben felkérték volna a résztvevőket hozzászólásra). - Jelen észrevételeimet az alkotmányossági Műhely és Fórum tevékenységére alapozom, amely interneten hozzáférhető. - Célom a figyelem felhívása volt bizonyos elhanyagolt összefüggésekre és lehetőségekre. - A megfogalmazásban nem törekedtem a szokásos „tudományos” megfogalmazásra, hisz Önök sem törekedtek az alkotmányos problémák alapjainak döntés előkészítés jelleggel az elfogulatlan  és elegendően körültekintő felmutatására. - Remélem észrevételeimet haszonnal olvassák. - Amennyiben közzétennék levelemet, azzal egyetértenék. - Szívük és lelkiismeretük szerinti, képességeik legjavát érvényre juttató munkát kívánok. --- üdvözlettel - Fáy Árpád

Courier betűkkel és szaggatott aláhúzással közbeszúrt megjegyzéseket tettem a szöveg végéig. -FÁ>>--

--<< Érdeklődéssel nyitottam ki ezt az egyetemi levelet.

Az alkotmány szerkezete számomra alapvető kérdés ugyanis, több szempontból. egyrészt az alkotmány léte a társadalomban fontos strukturális kérdés. Közelebbről alapvető jelentősége van a kartális vagy történeti alkotmány típus közti különbségnek. A kettő funkciója egy napon sem említhető. Legegyszerűbb, ha rész és egész viszonyát említem. A kartális alkotmány híveinek nem is célja olyasmivel foglalkozni, ami a történelmi alkotmány hívei számára az alkotmány kérdését egyáltalán fontossá teszi. Ismert különbségtétel az írott és íratlan alkotmány megkülönböztetése. A kartális az írott, a történelmi az íratlan. Nem analfabéták és írni-olvasni tudók közti különbségről van szó.

A kartális alkotmány hívei az írott minősítéssel egy megszavazott és bármikor átszavazható, átalakítható szabályzatra gondolnak alkotmány alatt, amely szabályzat mögötti értékek világa őket lényegében nem érdekli, tekintettel arra, hogy az alkotmányt hatalmi diktátumnak tekintik. Tehát üres találgatásnak vélik azt, hogy a tényleges erővel bíró hatalom az erejét ugyan mitől nyerte, és az meddig fog tartani, és azt milyennek gondoljuk. Vele az erő, ő mondja meg, hogy mi legyen. Ezt tehát az írott, a kartális alkotmány világa – a lényeget tekintve, mert hogy miket tudnak rögtönözni alkotmányos értékek címen az egy külön vizsgálódás tárgya lehet.

Az íratlan alkotmány sem üres szólam, csakhogy mögötte nem aktuálisan fungáló hatalmi erő, büntetés veszélye fenyeget, hanem elvi felismerések, sok nemzedék alatt megformálódott szimbólumok, átélt kataklizmák, és elemi igény a hatalom erkölcsi, természetjogi kontrolljára, hogy a bizalom leghalványabb lehellete mégis jogos legyen az uralmat gyakorlók és az uralomnak alávetettek között.

A kartális alkotmány szerkezete mondhatni fogalmazási lecke. Mi a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. A tárgyalás részben mi a főbb témakörök sorrendje. És lehet tovább finomítani különféle szempontok szerint. Például könnyen olvasható legyen. A lényeges pontok kitűnjenek vagy éppen alig legyenek észrevehetősek – a fogalmazók érdeke, megfontolása szerint. Sőt, mi kerüljön bele közvetlenül, és mit kelljen majd később az értelmezőknek bele magyarázniuk. Ez mind szerkesztési feladvány, a döntéselőkészítés része lehet.

A történelmi alkotmánynál más a helyzet. azt nem lehet csak úgy leakasztani, döntés előkészítés részeként felskiccelni. A történelmi alkotmány sok nemzedék közös kincse. Közös kincsünk eleinkkel és utódainkkal. Itt a szerkezeti kérdés két féle képpen merülhet fel.

Egyrészt mi módon kapcsolódhat az alkotmányos modell (szent-korona tan) a törvényhozás munkájához, az állam, a hatalom működéséhez. Ez egy érdekes és nagyon aktuális kérdés. Másrészt viszont van-e fogalmi szerkezete a szentkorona tannak? Molnár Kálmán a 30-as években igen fontos megállapítást tett. Eszerint nem a szentkorona tant leíró mondatok az időtállóak, a tisztelni valóak, hanem azok az elvek, amelyeket sajátos szimbólumokkal jelenítettek meg vagy ezer éven át Magyarországon, és amelyeket minden nemzedék vagy minden korszak igyekezett a maga számára egyértelműen és aktuálisan megfogalmazni.

A különbség tehát erőteljes. A kartális alkotmány hívei egy szavazásra bocsátandó irat szerkesztési elveit boncolgathatják, ha az alkotmány kívánatos szerkezetét teszik fel kérdésként, míg a történelmi alkotmány hívei az alkotmányos elvek és szimbólumok rendszerét érthetik az alkotmány szerkezete alatt (valamint tágabban az íratlan is evidens, tisztelni való alkotmányos elvek és az írott törvényi szabályozás közti kapcsolati rendszert).

Tehát a szerkezeti kérdés oda fut ki, hogy felvállalja-e a jelen alkotmányozási munka, hogy ő a magyar észjárás és hagyomány szerint alkotmányt nem gyárthat, hanem alaptörvényt, sarkalatos törvényt, fontos törvényt stb jogszabályi alapelemeket hozhat létre – az alkotmányos alapok, elvek, az alkotmányos hagyomány tisztelete mellett vagy az alkotmányos hagyományt elutasítva.

(Hétköznapi bár nem tökéletes, de a lényeget szemléltető hasonlattal, ahogyan aki focizik, az sem fociszabályokat gyárt, hanem játszik a fociszabályok keretein belül, úgy az alkotmányozó is a törvényeket alakítja az alkotmányos szabályok kereteiben – ha minden a rendjén megy.)

  -FÁ>>--

Dr. Salamon László elnök úr részére Az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő eseti bizottsága

Budapest

Kossuth Lajos tér 1-3

1055

Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettem kézhez levelét, amelyben Elnök Úr felkért arra, hogy az új Alkotmány szabályozási koncepciójával kapcsolatban a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszékének vezetőjeként a Tanszék, illetve az oktató kollégák észrevételeit juttassam el az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság számára.

Az Alkotmány szabályozási koncepciójához az alábbi észrevételeket teszem:

Formai kérdés, mégis úgy vélem fontos, hogy szerkezeti szempontból milyen mértékben kíván eltérni az új Alkotmány koncepciója a jelenleg hatályos Alkotmány felépítésétől.

         Az egyik megoldási lehetőség az, hogy - hasonlóan az Alkotmány jelenlegi felépítéséhez ~ az általános rendelkezéseket követi az alkotmányos szervek rendszerének szabá­lyozása, majd az állami szervek szabályozását követik az alkotmányos alapjogok.

         A másik - szerkezetileg mindenképpen radikálisabb változtatás — lehet az emberi és állampolgári jogok alkotmányos szabályainak az alkotmányos szervekkel kapcsolatos rendelkezések elé helyezése. Ez utóbbi megoldás mellett szólhat az az érv, hogy az Alkotmány egyik fő feladata az alapjogok lehető legszélesebb körű biztosítása.

Véleményem szerint koncepcionális kérdés az is, hogy milyen terjedelmű, pontosabban a szabályozás jellegét tekintve milyen koncepciójú legyen az Alkotmány. Úgy vélem, hogy az új Alkotmánynak meg kellene maradnia a keretjellegű szabályozás medrében, másként fogalmazva az alaptörvénynek elegendő a legfontosabb elveket és államszervezeti kérdéseket szabályoznia, míg a részletszabályokat törvényben is elegendő szabályozni. Megfontolandó kérdés, hogy az alapvető rendelkezések köre mire terjedjen ki. Úgy vélem, hogy egy modern polgári demokratikus államban alapvető elvként fenn kell tartani a demokrácia, a jogállamiság elvét. Ez kiegészíthető az új Alkotmány rendelkezései között olyan al­kotmányos elvekkel, mint a jogbiztonság, vagy a szerzett jogok védelme.

Szakmailag indokoltnak tartok egy olyan átalakítást, amely a hatályos Alkotmány „Alapvető rendelkezések" című fejezetében szereplő alkotmányos (alanyi) jogokat átemeli az alapjogi fejezetbe. (Ilyen véleményem szerint például a tulajdonhoz való jog.)

Az új Alkotmány alapjogi fejezetével kapcsolatban eldöntendő kérdésnek tartom azt is, hogy az alapvető jogok között kizárólag az alkotmányos alanyi jogok szerepeljenek-e, vagy az államcélok, alkotmányos értékek is, amelyekkel kapcsolatban az államot objektív intézményvédelmi kötelezettség terheli (Ilyennek tartom a legmagasabb szintű egészséghez való jogot, vagy az egészséges környezethez való jogot.)

Az alapvető emberi és állampolgári jogok tényleges érvényesüléséhez nélkülözhetetlen az alkotmányvédő szerv(ek) működése. Ezek a hatályos Alkotmányban elsősorban az Alkotmánybíróság, és a jóval szűkebb hatáskörrel rendelkező állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye. Az Alkotmánybíróság függetlenségét, a tagok választásához szükséges széleskörű parlamenti kompromisszum szükségességét a jövőben is fenntartandó követelménynek tartom. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság alkotmányos hatáskörei átalakításra nem szorulnak. Ez alól kivételt képez az önkormányzati jogalkotás törvényességének felülvizsgálata, amelyet véleményem szerint független közigazgatási bírósághoz kellene utalni. Ez ugyanakkor átvezet egy másik, immár államszervezeti kérdéshez, nevezetesen az önálló közigazgatási bírósági rendszer kiépítésének problémájához, ami hosszabb ideje folyamatosan tudományos viták középpontjában áll. Szakmai véleményem az, hogy - részben építve az 1896-ban felállított Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság hagyományaira - az önálló közigazgatási bírósági szervezetet ki kellene építeni hazánkban. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy ezzel a törekvéssel szemben számos szakmai, társadalmi, gazdasági és politikai érv sorakoztatható fel.

Az új Alkotmány koncepciója szabályozási körébe vonhatja a jogforrási rendszer alapkérdéseit, figyelembe véve azt, hogy a jogalkotásról szóló törvényt az Alkotmánybíróság 2010. de­cember 31-i hatállyal megsemmisítette. A jogforrási rendszerrel kapcsolatban különösen fon­tos kérdésnek tekintem a kétharmados törvények körének felülvizsgálatát. A rendszerváltás óta eltelt időszak bebizonyította, hogy a kétharmados parlamenti többséget igénylő kérdések területén a jogalkotás több fontos kérdésben - mondhatni - működésképtelenné vált. Az új Alkotmány megalkotásával átfogó felülvizsgálat alá lehetne vonni a kétharmados szabályo­zást igénylő törvényhozási tárgykörök területét, amelynek eredményeként csökkenthető a kétharmados szabályozási tárgykörök köre.

Remélem, hogy az új Alkotmány szabályozási koncepciójára vonatkozó javaslatok, vélemé­nyek segítik a Bizottság munkáját, és egyben tisztelettel tájékoztatom Elnök Urat arról, hogy Tanszékünk a jövőben is szívesen közreműködik az új Alkotmány elkészítésének folyamatá­ban.

Miskolc, 2010. szeptember 22.

Tisztelettel:

Dr. Paulovics Anita

intézeti tanszékvezető

egyetemi docens

 --<< A levelet elolvasva felmerül a kérdés, hogy a magyar jogszabályi építmény kartális rendszerében miért sugalmazzák folytonosan, hogy a legfölsőbb ellenörző bírósági szerve az alkotmánybíróság? Az viszont nem jogosult az alaptörvényről véleményt mondani, és ha jól tudom az uniós szerződésről, rendelkezésekről sem. Volt ugyan szó Sólyom László idején a „láthatatlan alkotmányról”, amikor az írásos felhatalmazásán túl akart terjeszkedni. De most alkotmányozásról, tehát a rendszer rendbe tételéről kellene szó legyen. Legalább a véleményező leveleknek a rendszer egészét, a teljes halmazt is meg kellene említeniük, amikor vonatkoztatási pontokat jelölnek ki. Tehát valóban nincs és nem is kívánatos egy esetleges őrült diktátori törekvés alkotmányos elvi kontrolljára? Gyurcsányt a magyar rendszer nem kívánta, nem tudta megállítani. Hihetetlen károk árán sikerült némi határon túli hátszéllel, egyetértéssel kiválasztani a hatalomból. Most olyan lépésre, mint szavazócédula égetés, nem került sor. De nem a rendszer javult meg, hanem a széljárás egyelőre. A szavazatégetés tilalma nem fog bekerülni sehova sem? Ezután is elővehető eszköz lesz? A szentkorona elismerése után is lehetséges lesz szavazatégetés, csak az nyílt szakítás lesz az alkotmányossággal. Sólyom László látszólag elfogadta, mint köztársasági elnök és mint volt alkotmánybírósági elnök a szavazatégetési módszert. És mert itt örök elvek nincsenek, mert az alkotmányt „megszavazzák” és bármikor átszavazhatják elvileg, ezért lényegében a kartális alkotmány szavazatégetés-konformnak tűnik. Ha a hazai letéteményesei is úgy gondolják. Szép egyszerű világ. ezzel szemben az íratlan alkotmányos alapokat nehezebb átírni. Az kevésbé szavazat égetős módszer, rendszer, szerkezet. De még a kartális keretek közt is számon kellene kérni, hogy hogyan értették a szavazatégetést, hogy az jogszabályos volt-e vagy visszaélés a hatalommal. És hogy az unió olyan erős hatalmi kötelezvény az országra, hogy még el sem lehet gondolkodni, hogy mennyire alkotmányos környezetet jelent számunkra. Tehát hogy miként sáfárkodik az unió az ideiglenesen átengedett szuverenitási elemekkel. Magyarország megvizsgálhatja, hogy mi történik e szuverenitás elemekkel, vagy éretlennek, alkalmatlannak tartja magát, teljes állami intézményrendszerét arra, hogy értelmes eredményre juthasson egy ilyen vizsgálat pld 7 évenként, vagy meg van tiltva az efféle vizsgálódás külhatalmi erővel? Alkotmányozás idején érdekes volna tájékoztatást kapni alkotmányosságunkat érintő alap-kérdésekről, valós alkotmányos helyzetünkről. -FÁ>>--


 Vissza az oldal tetejére