vissza a főoldalra *  

a rendszerváltáskor a hatalom mai birtokosai szerint is
elmaradt az alkotmányosság ellenőrzésének, vizsgálatának intézményes lehetővé tétele
(hiszen az államelnök és az úgynevezett alkotmánybíróság ezirányú tevékenységét
éppen a mostani időkben határolják el élesen az alkotmányossági kérdésektől
és szűkítik le az alaptörvény végrehajtásának ellenőrzésére).

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] Sent: Sunday, May 05, 2013 2:33 PM To: 'ugyfelkapu@keh.hu' Subject: vitatkozó álláspont: a szó tényleges értelmében az alkotmány ma sem egyenlő az alaptörvénnyel

Tisztelt Áder János!

„az alaptörvény az államfő munkaköri leírása” témakörben megjelent nyilatkozatát olvasva szúrtam bele az MTI-nél megjelent szövegbe észrevételeimet.

Eredetileg nem Önnek akartam levelet írni, azonban végül úgy gondoltam, hogy mégiscsak úgy van rendjén, ha Önnek is elküldöm.

A személyeskedő vagy élesebb szövegezés nem az Ön személyének szól, hanem hivatalának, hivatali felfogásának – amit Göncz Árpád óta teszek szóvá hol magánemberként, hol meg alkotmánnyal foglalkozó egyesület szervezőjeként.

Véleményem szerint alkotmányossági válságban van az ország 1990 óta vagy a megszállás utolsó napjától, mert sem forma szerint sem lényegét tekintve az 1944-ben megszakadt alkotmányossághoz való visszatérés nem történt meg. A 2011-es alaptörvény egy bátortalan, de bizonyára jószándékú kezdőlépés volt az alkotmányosság felé vezető úton.

Amint kiderül nyilatkozatából lényegében a problémával nem kíván foglalkozni, mert hivatalnokként fogja fel szerepét, legalábbis az alkotmány értelmezés vonatkozásában (pontosabban csak az alaptörvényt kívánja tekintetbe venni munkája során, az alkotmánnyal, a szó teljes értelmében az alaptörvény alkotmányosságával nem kíván foglalkozni).

Ez az Ön helyzetét leegyszerűsíti, de a problémát nem oldja meg, és számunkra fontos útjelző a nyilatkozata.

tisztelettel

Fáy Árpád

Államfő-média

 --<<olvasói észrevételek - FÁ>>--

JAVÍTÁS 2 - Áder: az alaptörvény az államfő munkaköri leírása

    Budapest, 2013. május 5., vasárnap (MTI) - Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a 10.14 órakor kiadott, Áder: az alaptörvény az államfő munkaköri leírása című anyagunkat két helyen javítjuk.

    A 2. bekezdés helyesen:

    Az államfő a Vasárnap Reggel című napilapnak adott interjújában emlékezetett: az elmúlt 24 évben az Alkotmánybíróság (Ab) hét alkalommal foglalkozott alkotmánymódosítással, és minden esetben - még akkor is, amikor Sólyom László későbbi köztársasági elnök volt az Ab elnöke - úgy foglalt állást, hogy a legitim módon elfogadott módosítás vizsgálata f o g a l m i l a g kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja. --<<1. Csakhogy ki beszélhet itt legitim módon elfogadott, véghez vitt alkotmányozásról? Olyan politikai vezetés, amelyik a szavazatégetéstől máig nem határolta el magát, akik a szavazatégetőket máig nem vonták felelősségre minden szinten úgy, hogy legfeljebb polgármestereknek adhassanak amnesztiát, olyan politikai vezetés az alkotmányozásra a szó teljes értelmében vélemény mondásra sem illetékes – bár reálpolitikusként araszolhat az alkotmányosság felé. De akkor ne tegyen olyan kijelentéseket, mintha nem volna tudatában annak sem, hogy az alkotmány a nemzet államalkotó akarata, amit egy nemzetközi diktátumokat olvasatlanul aláírogató társaság nem tekinthet a sajátjával egyezőnek. 2. Egyáltalán az alkotmányozás fogalmának tisztázásig nem jutott még el az ország, nemhogy a hatalom birtokosai. Mert a tetőfedők, vitorlázók nem esőcsinálók, nem szélfúvók, viszont jó esetben alkalmazkodnak az esőhöz, szélhez. Az „alkotmányozás” tehát hatalmi és jogi eszközökkel nem alkotmány létrehozását jelenti, hanem jó esetben az alkotmánynak, alkotmányos evidenciáknak (elveknek, hagyománynak, tiszta szívnek és józan észnek) megfelelő alaptörvényt alkotását. 3. Az alkotmányosság (és a magyar alkotmányos gondolkodásmód erre különös hangsúlyt fektet) szuverén személyi lét, a felelős egyéni és közösségi szabadság megélési módja. Tehát nem merül ki deklarációban. Része az alkotmányosságnak az úgynevezett jogkövetés, de nem merül ki abban sem. Lehet, hogy egy Áder János köztársasági elnök ódzkodik lelkiismereti problémáktól és ezt azzal orvosolja, hogy őneki csak formális szerepe lehet az igazságtól függetlenül (amint ezt Sólyom László is hangsúlyozta már a 80-as évekbeli munkásságában, hogy az igazságnál neki mindenkor fontosabb a formalitás), de ez csak Áder János ars poeticáját meríti ki. Ami az alkotmányosság elvi mibenlétét illeti, arról Áder János is mondhat magánvéleményt. De ez a vélemény semmilyen vitát nem dönt el. 4. Még az is belefér a képbe, hogy Áder János pedagógusi szerepkörben kívánja provokálva nyomatékosítani, hogy ő bármit beszélhet, ha a magyarok többsége nem tudja kontrollálni alkotmányos elvek ügyében, akkor nincs akinek az alkotmányosság fontos lenne. Ha vannak, akiknek fontos az alkotmányosság, akkor megint beszélhet ő bármit, mert lesz, aki kontrollálja. Ő tehát amikor alkotmányos alapelvekről tesz nyilatkozatot (maximum úgy mondhatjuk, hogy reményeink szerint a legitim alkotmányossághoz vezető út kezdeti fázisában), akkor lakmuszpapírként tesztel minket. Szóval a tesztelés folyamatban van napról napra, nyilatkozatról nyilatkozatra. - FÁ>>--

    A 9. bekezdés helyesen:

    Egy kérdésre Áder János - aki az interjú megjelenésének napján, vasárnap, Ausztriába látogat, ahol Heinz Fischer osztrák szövetségi elnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel közösen részt vesz és beszédet mond az egykori mauthauseni koncentrációs tábor új emlékhelyének felavatásán - azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha egy államfő a nemzet lelkiismeretének tekintené magát. --<<Őszinte színvallás. - FÁ>>--

Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!

JAVÍTOTT VÁLTOZAT - Áder: az alaptörvény az államfő munkaköri leírása

    Budapest, 2013. május 5., vasárnap (MTI)

- Áder János köztársasági elnök megfogalmazása szerint az alaptörvény az államfő munkaköri leírása, amelynek értelmében nem volt mérlegelési lehetősége arról, hogy aláírja-e az alkotmány negyedik módosításáról szóló rendelkezést. --<<1. Áder Jánosnak vagy munkatársának elkerülte a figyelmét, hogy ő alkotmánymódosítást nem írhat alá (Schmitt Pál vívóbajnoknak és irodájának időnként minden helyesírási gond ellenére sokkal érettebb hozzáállása volt az alkotmányosság kérdéséhez – nemhiába törték össze karrierjét). Áder János mint államelnök legfeljebb a törvényhozás munkáját láthatja el díszes aláírásával, pecsétjével, annak pedig az alaptörvényre terjed ki a hatóköre, az alkotmányra nem. - FÁ>>--

    Az államfő a Vasárnap Reggel című napilapnak adott interjújában emlékezetett: az elmúlt 24 évben az Alkotmánybíróság (Ab) hét alkalommal foglalkozott alkotmánymódosítással, és minden esetben - még akkor is, amikor Sólyom László későbbi köztársasági elnök volt az Ab elnöke - úgy foglalt állást, hogy a legitim módon elfogadott módosítás vizsgálata fogalmilag kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja. --<<A legitim A) és legitim B) fogalmakat fogják feltalálni nemsokára kormánykörökben, vagy a legitim 0,21 és legitim 0,22 is elkövetkezhet, netán a legitim 0,3 alatt maradás vagy a legitim 0,3 elérése mint választási célkitűzés. Ahogyan a volt minisztert papírtakarékosságból miniszternek szólítani akár sértésnek is volna tekinthető (mert mit szólna bárki miniszter vagy más hatalmasság ha óvodásnak, netán bölcsödésnek szólítanák, hiszen volt ő bölcsödés meg óvodás is, nem csak miniszter, meg KISZ titkárnak az összes volt KISZ-titkárt). Szóval ez a legitimség nem legitimség, hanem legalitás abban az értelemben, hogy a mostan figyelembe vett törvényeknek felel meg. Összegzésként Áder János szerint is, a rendszerváltáskor a hatalom mai birtokosai szerint is elmaradt az alkotmányosság ellenőrzésének, vizsgálatának intézményes lehetővé tétele (hiszen az államelnök és az úgynevezett alkotmánybíróság ezirányú tevékenységét éppen a mostani időkben határolják el élesen az alkotmányossági kérdésektől és szűkítik le az alaptörvény végrehjtásának ellenőrzésére). (Arra gondolni sem merek, hogy az alaptörvény és az alkotmány fogalmának össze csúsztatása pont azért lenne oly sok erőfeszítés célja, hogy az alkotmányosság ellenőrzésére fogalmi lehetőség, rés se maradjon – de azért nem merek gondolni erre, mert nyilván nem ilyen rossz a helyzet.) De miért kell úgy becsomagolni az alkotmányos kontroll teljes hiányának tényét? Hiányzik a felsőház mint az alkotmányosság őre. Tehát nem csak úgy vakvilágba felsőház Sorossal, Csányival megtömve, hanem a felsőház mint az alkotmányosság őre (arra tevékenységükkel és nem utolsó sorban felkészültségükkel az átlagnál alkalmasabb tagokat valószínűsítő szabályozással). - FÁ>>--

    "Az államfők az alkotmányra teszik le esküjüket, így ha úgy tetszik, nekem az alaptörvény a munkaköri leírásom.  --<<Franciás műveltségre vall, demokratikus változata annak, hogy „az állam én vagyok”? Szerencsésebb lett volna „a munkaköri leírásom az alaptörvényben van” fogalmazás. - FÁ>>-- Ez világosan rögzíti jogaimat és kötelezettségeimet" - fogalmazott Áder János. Hozzátette: az alaptörvényt, vagy annak módosítását a kézhezvételtől számítva öt napon belül alá kell írnia, és el kell rendelnie a hivatalos lapban való kihirdetését, így semmilyen mérlegelési lehetősége nincs, nem küldheti vissza az Országgyűlésnek, nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz.
    A köztársasági elnök úgy fogalmazott: ennek alapján ő maga sértette volna meg az alaptörvényt, ha hallgat elődjére, Sólyom Lászlóra, és megvétózza a kihirdetést.  --<<Bruhaha. Az önálló véleményalkotás?! Egyébként az igyekezet érthető. Képzeljük el, ha az ország kritikájával kellene szembe néznie a köztársasági elnöknek, vagy akárcsak az ország elvárásaival. Ez most le van szűkítve a parlamenti többségre, illetve annak vezetőjére? De legalább tisztul a kép. Egy választott államelnök (a parlamenttel egyeztetni köteles, de választott államelnök) például mennyire másként viselkedne (még inkább egy választott nádor, de maradjunk az államelnöknél vagy államfőnél). Megjegyzem a sokszor kétes eredményre vezető etimológia, szóelemzés meglepő áthallásokra nyújt alkalmat. Az állam főnek mi köze lehetne a szentkorona testében a „fő”-höz? Semmi – Amint Áder leszögezi nyilatkozatában, hiszen a szentkorona testében a fő nem bújhat ki semmilyen erkölcsi kérdés alól. Ez tehát egy más világ. Áder a jogpozitivista mechanizált jogrendszer tisztségviselője. Talán jobb is, ha irodista munkára kívánja szűkíteni tevékenységét. - FÁ>>-- Ugyanakkor megjegyezte, hogy ebben a kérdésben számos nemzetközi hírű, elfogulatlan volt alkotmánybíróval is konzultált,  --<<érdekes lenne a névsor, hiszen nem sok alkotmánybíró presztizsét kímélte meg alkotmánybírói ténykedése. - FÁ>>-- akik szintén azon az állásponton voltak, hogy nincs mérlegelési lehetősége, és ha az alaptörvény módosítása miatt ennek ellenére az Alkotmánybírósághoz fordulna, a testület be sem fogadhatná az elnöki indítványt. --<<De persze tisztánlátásban és eszközökben a korábbi Horn korszak sem maradt el Áder és a mai kormánytöbbség mögött, mert emlékezzünk, amikor az uniós csatlakozási események dátumait tették alaptörvénybe. Jogtechnika volt az is, ez is. Nem jogtechnika viszont az alkotmány ügye – amiről Áder annyira nem akar tudomást sem venni, hogy ki sem ejti a száján az alkotmány szót – a tulajdonképpeni jelentésében. Hanem ragaszkodik Rákosi Mátyás rossz magyarsággal 49/XX-asba tett átértelmezéséhez, hogy az íratlan magyar alkotmányosság legalább ezer évét felejtetni kell (lásd proletarizáló diktatúra) olyan módon, hogy fogalmilag próbáljuk meg a jogi formáknak, mechanizmusoknak alávetett, de legalábbis annak keretébe illesztett írott alaptörvényt nevezni alkotmánynak (a jog felett álló evidenciák, hagyomány, természetjog és egyebek helyett). - FÁ>>--

    Az alaptörvény negyedik módosításának tartalmára vonatkozó kérdésre Áder János azt mondta: az alaptörvény családfogalma "teljes egészében megfelel annak a világképnek és értékrendnek, amit bárki szívesen vállal magáénak", és szerinte félreértés volna a szöveg szűk értelmezése, mert az többféle családformát is magában foglal. --<<mond valami értelmeset, fontosat, majd elkezd akadozni – de mit csinálnánk mi az ő helyében? - FÁ>>--

    Arra a felvetésre, hogy az Ab korábban megsemmisítette a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását, és a rendelkezés most bekerült az alaptörvénybe, úgy válaszolt: nem az életvitelszerű tartózkodást tiltják, hanem lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy a hajléktalanság konkrét problémáira alkotmányos keretek között szabályokat alkossanak. --<<A dadogásra egy másik példa: mert miért volna a hajléktalannak a közterületen való életvitelre előjoga? Például a zebrán vagy az autópálya elválasztó sávjában? Amikor még tüntetni sem lehet mindig, mindenhol. De a nemzetiek, akik harsogják az alkotmányosságot, és most már lassan 6000 évvel ezelőtti ellenállási jogról irkálnak, azok sem foglalkoznak azzal, hogy a mélyén van valami igazság a hajléktalanság ügyében. Csak ne az úton lakhatást tegyék bele álságos módon a hajléktalan minimális megélhetési forrás portfóliójába, hanem a lakhatás egyéb változatait (csak akkor ugye mi van a devizaszélhámossággal?). Mert most úgy néz ki, hogy a kormánynak nem tetszik, hogy az utcára bankoltak ott bűzlenek mindenki szeme láttára, álliberálisoknak meg nem tetszik, hogy a jól kihasználható hajléktalanokat eltiltják a nagyszerű kellemetlenkedést biztosító aluljárókból. Mert Antall idején addig lehetett a Déli pályaudvaron vezetékes telefont bevezettetni egy papírdobozba, amíg meg nem állapodtak a privatizálásról egy napon este 8 óra tájt. Már aznap este 10 óra tájt a takarítógépek csúszkáltak az eltakarított hajléktalanok papírdobozai helyén. És ez a zsarolgatás azóta folyik falmentén itt-ott. Ebből van vita, hogy alaptörvénybe mit lehet beemelni. A megélhetési források elvi kataszterét, portfólióját kellene viszont előfeltételként megfogalmazni. Mert akkortól lehet értelmes szociológiai felmérést csinálni, akkortól lehet értelmes és tisztességes reformokat fogalmazni, akkortól lehetne a rendszerváltásról értékelést fogalmazni. Addig csak megy a nagy kavarás, hogy a hajléktalannak hol van joga nyomorogni, szem előtt vagy szem elől bújva. - FÁ>>--

    Az államfő szerint nem következik szükségképpen az alaptörvényből, hogy röghöz kötnék azokat a hallgatókat, akik állami finanszírozású felsőfokú képzésben vesznek részt, csak a keretek lettek megjelölve. A megoldást a kormánynak és az intézményeknek, valamint a hallgatók képviselőinek kell megtalálniuk, és Áder János úgy látja, a feleknek sikerült is egyetértésre jutniuk.  --<<Állatorvosi ló, amit a felsőoktatás finanszírozásával csinálnak. - FÁ>>--

    A köztársasági elnök  --<<hogy van az államfő és köztársasági elnök titulus viszonya egymáshoz? Mit jelent az egyik és mit a másik? - FÁ>>-- kijelentette: Magyarország szabad, demokratikus jogállam, és az Európában biztosított alapjogok mindegyike érvényesül. --<<És mert a magyar alkotmányosságról szó sem eshet, ezért a magyar alkotmányos alapjogok kérdése fel sem merülhet. Milyen trükkös. Itt a piros hol a piros. Illetve itt az alkotmányosság és közben sehol az alkotmányosság, mert amire azt mondják, az egy alaptörvény, amit a kutya sem ellenőrizhet . . .  - FÁ>>--

    Egy kérdésre Áder János - aki az interjú megjelenésének napján, vasárnap, Ausztriába látogat, ahol Heinz Fischer osztrák szövetségi elnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel közösen részt vesz és beszédet mond az egykori mauthauseni koncentrációs tábor új emlékhelyének felavatásán - azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha egy államfő a nemzet lelkiismeretének tekintené magát. --<<Ez tehát amolyan személyes ars poetica kérdése, nem szervezeti felállásból következően ellátandó funkció. - FÁ>>--

    "A lelkiismeret személyes ügy, az egyes ember felelőssége tükröződik benne, a nemzet lelkiismeretét pedig pedig ezek összessége adja" - indokolta álláspontját. --<<amit senki se próbáljon megjeleníteni, mert még súlya lenne? ILLETVE ha jól értem, azt mondja, hogy a nemzet lelkiismerete nem azonos a nemzetért való lelkiismerettel. Tehát ő a nemzet egységét most képviseli vagy sem? Milyen viszonyba állítja a nemzet egységének, egészének képviseletét a nemzeti lelkiismerettel illetve a nemzetért való lelkiismeretességgel? - FÁ>>--

    Hozzátette: számos olyan helyzet van, amikor a köztársasági elnöknek indokolt megszólalnia, és ezekben a megszólalásokban a nemzet egységének kell tükröződnie, bármilyen nehéz meghatározni mit is jelent ez az egység.  --<<De a nemzet egységének tükröződése nem azonos a nemzet egészéért való felelősséggel. Mert a nemzet egysége alatt akár erővel kikényszerített, diktatórikus egység is értelmezhető - FÁ>>--

    Az egy évvel ezelőtt hivatalba lépett köztársasági elnök közölte: államfőként azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan témákban próbáljon meg szót érteni, amelyek kívül esnek a "pártpolitika hatósugarán".

    Ilyennek nevezte a tiszteletet, vagy a teljesítmény elismerését, mert - mint fogalmazott - az egyéni teljesítményeken múlik az ország sikeressége. Ezért a hangsúlyt erre helyezve kell dolgoznia mindenkinek, és a jövőben személyes jelenlétével és támogatásával erre szeretné felhívni a figyelmet. --<<Ez nagyon szép, még üdvözlendő is, hogy Sólyom László környezetvédelmi rajongása helyett ő az egyéni teljesítményekért kíván aggódni. Az alkotmányosság egészéért való aggódásnál ez kevesebb, de legalább nem valami Göncz Árpádi ambíció, hogy a Coca-cóla és a híd alatt alvó hajléktalan közti jogegyenlőség nevében kívánja az országot nagytőkéseknek átjátszani. Komolyra fordítva a szót azonban az alkotmányos biztosítékok jelentősen javítanák az egyéni teljesítményeket. A természeti és társadalmi erőforrások elvi portfóliója és hozzáférési-birtoklási játékszabályai az alkotmányosság fontos, alapvető megnyilvánulása volna.  - FÁ>>--

MTI 2013. május 5., vasárnap 11:40

Olvasó megjegyzések nélkül:

Államfő-média
JAVÍTÁS 2 - Áder: az alaptörvény az államfő munkaköri leírása

 

    Budapest, 2013. május 5., vasárnap (MTI) - Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a 10.14 órakor kiadott, Áder: az alaptörvény az államfő munkaköri leírása című anyagunkat két helyen javítjuk.

    A 2. bekezdés helyesen:

    Az államfő a Vasárnap Reggel című napilapnak adott interjújában emlékezetett: az elmúlt 24 évben az Alkotmánybíróság (Ab) hét alkalommal foglalkozott alkotmánymódosítással, és minden esetben - még akkor is, amikor Sólyom László későbbi köztársasági elnök volt az Ab elnöke - úgy foglalt állást, hogy a legitim módon elfogadott módosítás vizsgálata f o g a l m i l a g kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja.

    A 9. bekezdés helyesen:

    Egy kérdésre Áder János - aki az interjú megjelenésének napján, vasárnap, Ausztriába látogat, ahol Heinz Fischer osztrák szövetségi elnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel közösen részt vesz és beszédet mond az egykori mauthauseni koncentrációs tábor új emlékhelyének felavatásán - azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha egy államfő a nemzet lelkiismeretének tekintené magát.

Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!

JAVÍTOTT VÁLTOZAT - Áder: az alaptörvény az államfő munkaköri leírása
    Budapest, 2013. május 5., vasárnap (MTI) - Áder János köztársasági elnök megfogalmazása szerint az alaptörvény az államfő munkaköri leírása, amelynek értelmében nem volt mérlegelési lehetősége arról, hogy aláírja-e az alkotmány negyedik módosításáról szóló rendelkezést.
    Az államfő a Vasárnap Reggel című napilapnak adott interjújában emlékezetett: az elmúlt 24 évben az Alkotmánybíróság (Ab) hét alkalommal foglalkozott alkotmánymódosítással, és minden esetben - még akkor is, amikor Sólyom László későbbi köztársasági elnök volt az Ab elnöke - úgy foglalt állást, hogy a legitim módon elfogadott módosítás vizsgálata fogalmilag kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja.
    "Az államfők az alkotmányra teszik le esküjüket, így ha úgy tetszik, nekem az alaptörvény a munkaköri leírásom. Ez világosan rögzíti jogaimat és kötelezettségeimet" - fogalmazott Áder János. Hozzátette: az alaptörvényt, vagy annak módosítását a kézhezvételtől számítva öt napon belül alá kell írnia, és el kell rendelnie a hivatalos lapban való kihirdetését, így semmilyen mérlegelési lehetősége nincs, nem küldheti vissza az Országgyűlésnek, nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz.
    A köztársasági elnök úgy fogalmazott: ennek alapján ő maga sértette volna meg az alaptörvényt, ha hallgat elődjére, Sólyom Lászlóra, és megvétózza a kihirdetést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ebben a kérdésben számos nemzetközi hírű, elfogulatlan volt alkotmánybíróval is konzultált, akik szintén azon az állásponton voltak, hogy nincs mérlegelési lehetősége, és ha az alaptörvény módosítása miatt ennek ellenére az Alkotmánybírósághoz fordulna, a testület be sem fogadhatná az elnöki indítványt.
    Az alaptörvény negyedik módosításának tartalmára vonatkozó kérdésre Áder János azt mondta: az alaptörvény családfogalma "teljes egészében megfelel annak a világképnek és értékrendnek, amit bárki szívesen vállal magáénak", és szerinte félreértés volna a szöveg szűk értelmezése, mert az többféle családformát is magában foglal.
    Arra a felvetésre, hogy az Ab korábban megsemmisítette a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását, és a rendelkezés most bekerült az alaptörvénybe, úgy válaszolt: nem az életvitelszerű tartózkodást tiltják, hanem lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy a hajléktalanság konkrét problémáira alkotmányos keretek között szabályokat alkossanak.
    Az államfő szerint nem következik szükségképpen az alaptörvényből, hogy röghöz kötnék azokat a hallgatókat, akik állami finanszírozású felsőfokú képzésben vesznek részt, csak a keretek lettek megjelölve. A megoldást a kormánynak és az intézményeknek, valamint a hallgatók képviselőinek kell megtalálniuk, és Áder János úgy látja, a feleknek sikerült is egyetértésre jutniuk.
    A köztársasági elnök kijelentette: Magyarország szabad, demokratikus jogállam, és az Európában biztosított alapjogok mindegyike érvényesül.
    Egy kérdésre Áder János - aki az interjú megjelenésének napján, vasárnap, Ausztriába látogat, ahol Heinz Fischer osztrák szövetségi elnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel közösen részt vesz és beszédet mond az egykori mauthauseni koncentrációs tábor új emlékhelyének felavatásán - azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha egy államfő a nemzet lelkiismeretének tekintené magát.
    "A lelkiismeret személyes ügy, az egyes ember felelőssége tükröződik benne, a nemzet lelkiismeretét pedig pedig ezek összessége adja" - indokolta álláspontját.
    Hozzátette: számos olyan helyzet van, amikor a köztársasági elnöknek indokolt megszólalnia, és ezekben a megszólalásokban a nemzet egységének kell tükröződnie, bármilyen nehéz meghatározni mit is jelent ez az egység.
    Az egy évvel ezelőtt hivatalba lépett köztársasági elnök közölte: államfőként azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan témákban próbáljon meg szót érteni, amelyek kívül esnek a "pártpolitika hatósugarán".
    Ilyennek nevezte a tiszteletet, vagy a teljesítmény elismerését, mert - mint fogalmazott - az egyéni teljesítményeken múlik az ország sikeressége. Ezért a hangsúlyt erre helyezve kell dolgoznia mindenkinek, és a jövőben személyes jelenlétével és támogatásával erre szeretné felhívni a figyelmet.

MTI 2013. május 5., vasárnap 11:40

 Vissza az oldal tetejére