Bokor Levente előzetes hozzászólása
- FÁ vitatkozó elemző megjegyzéseivel -
From: Fáy Árpád - Sent: Sunday, July 25, 2021 7:00 PM - Subject: Bokor Levente előzetes hozzászólása - FÁ vitatkozó elemző megjegyzéseivel
Egy előzetes hozzászólás a személy fogalmáról meghirdetett 2021 aug 27-i konferenciához (lásd pdf csatolmányt) - és annak táblázatos idézeteit vitató elemző megjegyzések (mert a filozófiához tartozik a vita is).
Nagyon filozófikus és politizáló - ugyanakkor rendkívül lényegre tapintó.
Idézetek a hozzászóló 2021 07 25-i levelének csatolmányából:
|
FÁ olvasói vitatkozó megjegyzései:
|
„Ha a törvény alól kibújsz, még nem tudod, hova bújsz – s az a történelem. 1991.”
|
ez érdekes
|
„Nem az az igazság ez amit Mátyás király osztogatott hanem az az igazság: így gondolkodik Isten miközben fejében forgatja a világot és a bátrabbak vele számolnak el.”
|
csakhogy ezek a bátrak a kommunizmusban meg a jelenben is már nem egyszerűen bátrak tudnak lenni, hanem felelőtlenek és embertelenek is mint viccben: nem vak ez a ló hanem bátor?!
|
„Az én istenem A Minden Lehetőség Aki minden csak nem embertelen.”
|
A korlátlan Minden Lehetőség nem az az Isten, akiben az európaiak hittek, nem a keresztények Istene, a Minden Lehetőség istene ősrégi szereplő, messze a méregpohár előtti, talán a szofisták is az ő papjai voltak. Az ősevangélium kőkori tanulatlan népei viszont elutasították.
|
|
Az erkölcs léte, elfogadása a Minden Lehetőség elutasítása, szűkítése, alkotó szervezése de nem parttalan érvényesítése. Az Antigoné egy megtérés, egy tanúságtétel drámája, ellentmondás a kritikátlan Minden Lehetőség Gonoszának!
De ez a Gonosz létezik! Kísért. Bátornak mond ha leveted az erkölcsnek még az igényét is. A lelkiismeret nyűge ellen agitál.
Gondolj csak bele …
Mert nekem a Minden Lehetőség nagyon embertelennek tűnik, ha erkölcstelen, ha az erkölcsi normák levetésével válik hatékonyabbá, találékonyabbá, sikeresebbé …. átmenetileg vissza rántva az emberies szabadság kiteljesedését
|
ARANYLÁZÁLOM c. kötetből kiemelve a rendszerváltás kritikus évei kommentárokkal |
1988.
Ekkor már biztos, hogy fordulni fog a kocka, a szocializmus
kimerítette |
VALÓBAN! LEGTÖBB...
Valóban! Legtöbb nékünk az
érintés,
Nincs menekvés a feltámadás elől!
S mert a Teremtő bennrekedt a testben,
Ó,
nem tudom én, hogy az Úr
Jön majd a gyógycsipesz, íme:
Ó,
isteni rüh! Hempergek a szent
fekélyben. 1988. Az útkeresés vívódásai: VOLTAM VOLNA ISTEN IS |
Voltam volna isten is, de istennek
lenni kérdéses.
Nem tudhatja, hogyan születne nekik,
Boldog dolog is embernek lenni, És könnyen boldog az, ki választ embereket, hogy istenük legyen vagy kalauz, ki Istent ismeri.
De boldogtalan az Egy:
Narcisszusz-isten, |
Ó, mert
szeretnénk,
ha
szeretnének, 1989. |
Az Ellenzéki Kerekasztal korszaka: MIELŐTT LENNÉNK
Már-már megszülettem
Semmi sem tartott vissza Most látom
könnyen elronthatok mindent
Kedves nékem jól megvetni a
gyalázatost 1990. |
TURMIX
Most megint végképp összekeverednek a
dolgok, Az Utolsó Ítélet a szétválogatás.
A csont még csak meglesz, 1990. |
Európa elcsábítására tett kísérletünk allegóriája:
A NAGY LÉGYITT |
Néztem - elfutott volna. |
Tűrt tűrt mint a csipesz
Majd lobbanás egy bimbón
Ezt tettem hát garázda hím - vadidegen az a nő'.” 1990. |
Amikor tombolni kezdett egymás üldözése és az „ügynöközés”: A TÖRTÉNELEM
A történelem fejedre eshet, mint egy
tégla,
Hiúság, mondom, hiúság perelni azért,
Aki személyesen gaz volt, arról
tudjuk, A többi csak tette a dolgát, vagy kibújt alóla, mert a törvény az ember igája, és a szabadság törvénytelen.
Csak ketten térnek le a törvény
útjáról:
Ők ketten másnak ismerik egymást, Vizet ugyanígy marasztal a fagy. A jég: kristály. Mégis - még a jég is - párolog.
A törvény lehet rossz,
Ha a törvény alól kibújsz, - s az a történelem. 1991. |
1991• Ez az év az „igazságtól” volt
hangos és aki csak tehette, „kommunistázott” a |
PROFÁN |
Csak aludnék A költők érzésbankárok és én tönkrement bankár vagyok.
Aki önbírálata siralomházában
az mind közelébb engedte magához
Nem vagyok egyetlen mert jól tudta nem a költészet győz. De legtöbbet a nyertes veszíthet mert semmi oka a harcra övé már csak a gyáva kegyelemdöfés. Rettentő nyűge a holtnak hogy újra lelkesednie kell és másra tápászkodni mint amiért megholt. S dalolni hogy „meghalt a cselszövő” aki rémületre öntestében bujkál és úgy lopódzik át léte minden percén mintha vasúti átjáró lenne ahol az örökké rossz fénysorompó örökké pirosat mutat
amikor sem e pillanatban
A cselt csupa csavarásból szövik
Orvos legyen ki megállítja Ám az igazságon most és mindörökké csak röhögni illik mint a világ kitárt sliccén. 1991. |
Ekkoriban hunyt el Bizám Lenke, az
esztétikum egyik filozófusa, az MTA levelező |
ÉNISTENEM
Szellemidézés a költő és filozófus
A
történelem nem a te rajzod
de mindenki megvalósíthatja véleményét Én mindig más istenre fogadtam mint az 'igazságtevők’ mert a történelem maga az igazság: lehető legegyenlőbben oszlik meg az emberek között.
Nem az az igazság ez amit Mátyás király
osztogatott
Nem tiltja akár hogy fellázadjak is
Részem lehet a halállá felejtés
Lázálmaimban isten is akartam lenni Nem Ő büntetett nagyzolásomért.
Kezdettől tudta: az lesz ami lehet
Az én istenem A Minden Lehetőség 1991. |
From: Bokor Levente - Sent: Sunday, July 25, 2021 4:46 AM - Subject: A SZEMÉLY
Tisztelt Fáy Árpád, Személy-kutatók, útmutatás után kutatók!
Nem tudok mást válaszolni az ágasbogas Fáy-kihívásokra, csak az alábbit:
A rendszerváltás idején különböző üzemi lapokat írtam.
Nem kívántam belesüppedni a bármilyen tárgyú, mindennapi hírközlés nyomorúságába.
Mivel a napi hírekkel csömörig teltem, rászorultam, hogy minden nap megpróbáljam társadalomfilozófiailag is rendezni az eseményeket.
Lehet, hogy "költő" vagyok, de nem lírai, hanem csak a költészet filozófiai alkalmazását művelem.
Ekképp igyekeztem saját korom "filozófiai krónikása" lenni, megkockáztatva az ólomnehéz tévedéseket is.Látszólagos verseskötetem ténylegesen a saját korszakom általam felfogott társadalomfilozófiai/teológiai krónikája.
Mindent alanyian, első személyben írok, megszemélyesítve azt, amit érzek is: a Szentháromságot, és a Szentkoronát.
De ettől még nem vagyok azonos a hasonló hivantkozásúak javarészével.
Ennek jegyében válogattam ki kötetemnek a rendszerváltás vélt kritikus mozzanatait rögzítő néhány prózaversemet mint akkori és mostani kísérletemet a MI TÖRTÉNETÜNK értelmezésére.
A verseket kommentárokkal próbáltam érthetőbbé tenni.
Aki érzéketlen a költészet iránt, az érzéketlen a létkérdések iránt.
Irántatok való megértéssel, és önvédelemből:
Bokor Levente