-----Original Message-----
From: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Sent: Thursday, August 08, 2019 9:26 PM
Subject: RE: Véges és végtelen - élve az alkalommal az axiómákról - létezik-e a matematika?

Kedves Antal!

Ebben a szétválasztásban még nem is gondolkodtam, hogy a létezés a megtapasztalható véges való világ megvalósulása, a lét pedig a végtelené volna. Én mindkettőt (lét és létezés) a forma és anyag kevercsének gondoltam némi különbséggel, miszerint a létezés egy konkrét forma-anyag egyvelegre vonatkozna, a lét pedig általában az okozati láncokba ágyazott lété.

Azonban azt kérdezed, hogy ezek (létezés és lét) nem filozófiai kategóriák?

De szerintem azok. Általában Arsiztotelesz fogalmi sablonja egy filozófiai megalapozás, az egyértelmű közlést célozva - egyebek mellett a tapasztalati valóság fogalmi megragadhatóságának is a reményében.

E sablon tette lehetővé, hogy például a matematika elszakadva a tapasztalható valóság kötelékeitől felfedezhette sőt mondhatni birtokba vehette a levezetés, bizonyítás és egyéb logikai mutatványok világát.

Ami a legmeglepőbb, hogy mind a mai napig e sablon táptalaján állunk - de úgy, hogy közben divattá vált e táptalaj létének, értelmének, mibenlétének a tagadása.

Félve jegyzem meg, hogy az 1992-es ama konferencia célkitűzéseinek megfelelően (védnökei Gorbacsov és Kissinger voltak), hogy mivel az emberiség 20 %-a el tudja látni a kulturális, állami, gazdasági feladatok 100%-át, ezért a 80%-ot bárgyú szórakoztatásfüggővé kell tenni, ahonnan nem zavarhatnak bele a 20% dicsőbb tevékenységébe) .... mintha a magyar tudományos közvélekedés mind a profinak mondható mint a könnyedebb változatokban a 80%-ba süllyedten érezné jól magát, vagy másként fogalmazva, mintha a 80% nálunk 90-100% lenne (például filozófiai kérdésekben).

Hogy külföldön a nagyvilágban mi a helyzet (ott is túlpörögték-e magukat a 80% fölé például a filozófiai alapok számon tartásában) arról nem tudok mit mondani - mert itt a figyelmeztetés Bokor Leventétől, hogy a tapasztalás világától nem szabad elszakadni. Pedig jó volna a filozófiai alapok tekintetében az érdemi meglátások felé csúszni a 80% kedvelése helyett.

A lényeg:

ezek alapvetően filozófiai kategóriáknak tűnnek előttem (lét és létezés meg az egész arisztoteleszi sablon összes tartozéka akár az okozati lánc fogalmát is beleértve), amelyek használata hasonlítható valamely műszeréhez, eszközéhez. Megalkotván, birtokba vevén, használván nem szabad szem elől téveszteni ezen eszköz mibenlétét.

A meglepő:

hogy e filozófiai kategóriák vaktában való használata (anélkül hogy tudnánk róluk hogy filozófiai kategóriák és hogy mással nem helyettesíthetők) .... szinte szükségszerű, hogy értelmetlenségekre, félreértésekre vezet. Meglepő abban az értelemben, hogy éreztem valami ilyesmit, de nem tudtam volna megfogalmazni korábban olyan határozottan, hogy "létezik-e a matematika?".

FÁ