Módosult a vadászati törvény ....

Illusztráció ahhoz, hogy a történelmi alkotmány alapelveit és a XXI. század viszonyait, problémáit szembesítő XXI. század eleji szentkorona tan dolgozatokra szükség lenne.

Zlinszky János szerint az Európában viszonylag nagyszámú magyar nemesség jogi státusza a hét német-római választófejedelem státuszával volt összevethető. Ha 1848-ban a szentkorona tagságot (lényegében a nemességet) nem eltörölték, hanem kiterjesztették magyar észjárás szerint mindenkire, aki politikai választó lehet, akkor nekik (a ma választásra jogosultaknak) a hajdani hét választófejedelem státuszához hasonló helyzetben kellene lenniük (és ahhoz mérten kellene viselkedniük?).

Ezt a vadászati törvényt vajon a választófejedelmek eltűrték volna mint károsultak?

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki szerint „szégyen” ez a törvénymódosítás.

Itt nincsen sok mezőgazdasági érdek, itt nincsen faluprogram, vidék élet méltósága meg hasonlók.

Hogy faluról elmenni sokaknak az élet-program, valósággal menekülés attól a hatóságtól, amely majd ezt végre hajtja, ezen nem lehet csodálkozni.

Van a vadaskert, a vadaspark, a vadfarm meg a falu. Utóbbiban mint rezervátumban szabad pálinkafőzéssel élhetnek falusi-szerűen azok, akiknek nincs más lehetősége, akik szinte odanőttek, de mindenek előtt, akik elviselik a vadászati ágazat kiváltságokkal körültámasztott önkényét, és akik gazdálkodóként, őstermelőként átengedik a vadászoknak azt a termékmennyiséget, amire a vadászok régi szóval harácsként ráteszik a kezüket. 5 nap a vadkár bejelentésére ez olyan elképesztő, mintha a közúti balesetnél 5 perc volna kihívni a rendőröket a vétlen károsultnak (6. percben a vétlen károsult fizesse a vétkes költségeit is).

Ez egyszerűen egy részleges padlás-lesöprés.

De volt már ilyen a történelem során.

Ángyán még államtitkárként csinált egy körutat, előadásokat szervezett az országban, én Sátoraljaújhelyen néztem meg őket. Ángyán beszélt szépen, és hozott más államtitkárokat is. Mintha egy Szabó nevezetű is lett volna köztük, aki azzal kezdte előadását, hogy a 10 ezer fő alatti településeken be kellene tiltani a közművek karbantartását is, mert gazdaságtalan a működtetésük, nemhogy fejlesztésük (út, villany, gáz, víz, csatorna, internet stb). Ángyán nem kelt ki magából. Ránk bízta, hogy lássuk, ilyen az ország vezetése. Működik az elsorvasztó lobbi (például vadász-lobbiként).

Az agancsokkal már nem tudnak mit kezdeni, a világkiállításra tömegével halomba rakták, de többezres szarvas csordákat terelnek át Délvidékről. Nem a helikopteres vad-szállítás a probléma, hanem ennek a törvénymódosításnak az iránya.

Itt szó nincs eufemisztikusan vadgazdálkodásról, mert nem tudom mi a megfelelő jogi kifejezés, de köznapi nyelven itt  vad-garázdálkodás történik.

Természetvédelemhez, diverzitáshoz ennek a törvénynek nem sok köze van, annál több a vidéki élet megnyomorításához, szinte felszámolásához (mert a városiak vadászati kirándulásait nem lehet vidéki életnek nevezni, csak valamifajta erőszakos vidékromboló illúzió-építésnek, kései indiánosdinak ahol primitív bennszülötteknek a falusiakat nézik (ahelyett hogy ott élnének a magukat természetvédőknek mondók - ökológiai léptékű vadsűrűség mellett).

Lassan ott tartunk, hogy városi vadászok kirendelik majd a falusi nagyanyókat, hogy etessék meg magukkal a farkasokkal, hogy a vadászkirándulók kereshessék őket a farkas gyomrában a hivatásos vadász-idegenvezetők útmutatása szerint.

FÁ

A föld népének elkeseredését … nem annyira a terhek nagysága okozta, mint az, hogy mind kevesebb értelmet látott bennök, ellenszolgáltatást nem tapasztalt értök. …. a paraszttól eltiltják a fegyvert, fülét levágják, gályára küldik, ha vadászaton érik. Kíméletlenül átgázolnak vetésén, tilos védekeznie a vadkárok ellen, még kutyát sem tarthat, sőt füvét sem kaszálhatja le a vadászidény előtt, hogy a vadat el ne űzze.

HÓMAN BÁLINT MUNKÁI, http://mek.niif.hu/07100/07139/html/index.html - EGYETEMES TÖRTÉNET, III. AZ ÚJKOR TÖRTÉNETE, ELSŐ KÖNYV: AZ ÚJKORI FEJLŐDÉS ALAPJAI, MÁSODIK RÉSZ: EURÓPA AZ ÚJKOR ELEJÉN – francia forradalom előtti időkről

 tájékoztató levélből

........................................

Módosult a vadászati törvény is, így ezúttal erről készítettünk egy összefoglalót.

Éjjellátó célzóberendezés is használható bizonyos esetekben

Az éjszakai lövésre alkalmas célzóberendezés a vadászati hatóság engedélyével alkalmazható a következő esetekben:

- a vadállomány hatékony szabályozása érdekében

vagy

- állategészségügyi okokból.

1996. évi LV. tv. 37/A. § (3) bek.

 ........................................

Kiskorú személy is vadászhat, de szigorú feltételek mellett

Ami szükséges az egyéni vadászathoz:

- érvényes vadászjegy,

- a fegyvertartáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasságot tanúsító igazolás,

-  legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel rendelkező, a  vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a sörétes- vagy legfeljebb 0.22 kaliberű golyós vadász-lőfegyverét engedi át részére, és

- ez a személy a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.

Ez a rendelkezés 2023. november 1-től lép hatályba.

1996. évi LV. tv. 59. § (2) bek.

 ........................................

5 napra csökken a vadkár megtérítése iránti igény bejelentési határideje

Az indokolás szerint az eddigi 15 nap azért csökken 5 napra, hogy a kár fennállása illetve annak mértéke pontosabban meghatározható legyen.

1996. évi LV. tv. 81. § (1) bek.

 ........................................

A vadkárfelmérési eljárást az egységes útmutató szerint kell elvégezni

Új szabály, hogy vadkárigényt érvényesíteni csak az Agrárminisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett vadkárfelmérési eljárást követően lehet.

1996. évi LV. tv. 81. § (4) bek.

 ........................................

Közúti vadkár: szűkül a vadászatra jogosultak felelőssége

Nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának (azaz mentesül a felelősség alól), ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén.

A felelősség csak akkor áll fenn, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.

1996. évi LV. tv. 75/A. § (3) bek.

...........................................