vissza a főoldalra *   

-----Original Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Sunday, April 20, 2008 9:51 AM
To: megujulas@ngo.hu
Subject: Fejlett állat-e az ember? - ha lehet hozzászólni

Fejlett állat-e az ember?

Nézőpont válogatja, ezt tanultam hittan órán is lényegében vagy 40 évvel ezelőtt, és nem értem, hogy hova szívódott fel ez az értelmezés.

Ugyanis az ember nem vitatott módon része a fizikai és a biológiai világnak.

Darwin elmélete egy kísérlet volt a biológiai világ fejlődésének, változásának a leírására.

Az evolúció, mint mozgásforma sokak szerint érvényes a fizikai jelenségekre, a nagy bumm-ot is lehet így értelmezni. Fizikai evolúciós változásnak lehet tekinteni például az elemi táblázatban foglalt tulajdonságok rendszerének változását, ami feltételezhető, és ami tapasztalhatóan olyan lassú, hogy állni látszik. Tehát minket közvetlenül nem érint a H atom belső szerkezetének evolúciós jellegű megváltozása.

A biológiában tárgyalt jelenségek erőteljesen elválaszthatók a szervetlen világ jelenségeitől. A biológiában tárgyalható folyamatok lényege az élet.

Bár a határterületek elmoshatók, a lényegen ez nem változtat. Erre a világra értelmezte Darwin a maga elméletét, hogy a nem-stabil reprodukciós folyamatok törvényszerűségeiről próbáljon mondani valamit.

A társadalomban pedig az emberi jelenségről hagyományosan a vallások tesznek olyan megállapításokat, amelyek nem alapozhatóak sem a fizikai sem a biológiai ismeretekre, tehát azokból nem vezethetők le. Vegyük például a személyiség Boethius definícióját, amelynek gyökere a keresztény tanítás, amelynek lényege, hogy minden ember lelkileg, a maga személyiségében egyszeri, megismételhetetlen.

A személyiség fogalmának filozófiai definíciója több mint ezer esztendővel előzte meg Darwin szereplését. Egyébként általánosan is jellemző, hogy a rendszerezett ismeretekben a múltban első helyen az emberi kérdések szerepeltek. A Bibliában tett bármilyen megállapítás, amiben földrajzi, történelmi utalás lelhető fel, nem változtat azon, hogy alapvetően az erkölcsi tanítás a mű lényege, és csak hordozó szimbólum benne minden szám, név egyéb összefüggés. Aki tehát történelmi, földrajzi, netán fizikai ismereteket kíván dekódolni belőle, az eltekint tulajdonképpeni minőségétől, az a Biblia diszfunkcionális értelmezését teszi.

Összefoglalva, Darwin nevével jelzett értelmezés az evolúcióról nagyszerű lehetősége a keresztény vallásnak, hogy élesen megkülönböztesse az ember biológiai determináltságát a lelki, személyiségében megragadható szabadságától. Itt lehet rámutatni, hogy Krisztus nem a biológiai lényünket váltotta meg, hanem lelkünk szabadságát, a személyiségünket. Darwinnak köszönhetően vagy az ő kultuszának köszönhetően lehet egyértelműen fogalmazni, miszerint az ember mint természeti tárgy (70 liter víz) alá van vetve a szervetlen világ törvényeinek, mint biológiai lény, természetesen alá van vetve az evolúciós mozgásformának (fogaink alakja, és testünk számos más sajátsága), viszont mint emberi lélek, személyiség a maga felelős szabadságában nincsen alávetve sem faji evolúciós meghatározottságnak, sem valamely fizikai törvényszerűségnek, hanem csakis önként felvállalható erkölcsi-szellemi normákat követhet (tehát elszakíthatatlan mindenki a maga egyszeri, egyéni személyes szabadságától és felelősségétől). S hogy ezt megteheti, sőt hogy ez elől nem térhet ki (az erkölcsi normákhoz való legszemélyesebb viszonyulástól), arról szól a Biblia, a ma már nehezen megfejthető régi szimbólumok tengerével, mint kárhozat vagy áteredő bűn, mint a gyermeki tisztaság, mint Isten parancsolatai, amiket az ember megszeghet, ami ellen lázadhat, de az jóra nem vezet stb-stb.

Tehát Darwin minden megszorítás nélkül lehet a biológia óra tárgya a hittan előtt vagy után, egyszerűen másról szól a két ismeretkör.

Vagy nem látom át a problémát?

Úgy érzem, hogy a 60-as, 70-es években könnyebb volt a fogalmazás e téren.

Fel sem merült, hogy Darwin miatt fejlett állat lenne az ember (legalábbis abban a körben, ahol éltem).

Úgy hallottam, hogy Darwin egyébként mélyen vallásos volt, tehát hogy az utókor mosta össze a biológiai fejlődésre vonatkozó elképzeléseit az emberi személyiség felszámolásának kísérletével ("természettudományos" indoklásként hivatkozva Darwinra). De ha ő elbizonytalanodott volna élete alkonyára, nekünk akkor is adva a lehetőség, hogy ---> különbséget tegyünk az ember különböző vonatkozásairól és erkölcsi világát mint az emberi mivoltunkat meghatározó, az állatvilágtól élesen elválasztó döntő tényezőt tekintsük.

Mellesleg a rendszerváltásban legnagyobb mulasztásunk, hogy az embert erkölcsi lényként, személyiségként azonosító természetjogi alapokra nem építkeztünk, annak mai értelmezése nem nyert teret, és ezért fehér egérként bóklászunk a pszichológiai állatkísérletek sémáira építő piaci marketing-kampányok sűrűjében, képtelenül arra, hogy magunk lábára álljunk.

Csakúgy

(Ngo nem műk)

   Vissza az oldal tetejére