vissza a főoldalra * vissza az igenre felhívók előlapra
A nyilatkozat a következő honlapról lett átvéve:
http://www.reformatus.hu/archiv/archivum.htm
2004. december 21
Református ajánlás a parlamentnek
A következõ dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg a Magyar Köztársaság parlamentje részére. Az ajánlásokat a zsinat elnöksége javaslatként terjesztette a zsinat mai ülése elé. A kötelezõ erejû eredmény nélkül zárult 2004. december 5-i népszavazás után a Magyarországi Református Egyház továbbra is kötelességének érzi a határon túli magyarok ügyének rendezésében való közremûködést. Ezért kérjük a Magyar Köztársaság Országgyûlését, hogy a nemzet ügyét komolyan véve, foglalkozzon a határon túli magyarok helyzetének jogi rendezésével. Ehhez a nehéz és konszenzusra törekvést igénylõ közös gondolkodáshoz fogalmazunk meg néhány ajánlást. A Magyarországi Református Egyház véleménye szerint a kettõs állampolgárság intézménye ellentmondások nélkül megoldható a magyar jogrend jelenlegi keretein belül. Bízunk abban, hogy javaslatainkkal hozzájárulhatunk a kettõs állampolgárság ügye körül kialakult sebek gyógyításához.
Egyházunk elkötelezett a nemzeti minimum meghatározásában, annak érdekében, hogy a nemzetpolitika kérdéseit illetõen a lehetõ legszélesebb körû egyeztetés és közös gondolkodás kezdõdjön, minden esetben a határon túli nemzetrészekkel együttmûködve.
Egyházunk ezúton is fölajánlja együttmûködését, közigazgatási rendszerét, a határon túli magyar nyelvû egyházakkal való szoros kapcsolatát és több évszázados tapasztalatát a közös gondolkodást segítendõ. Különösképpen is fontosnak tartjuk egy nemzeti kataszter elkészítését, amelyhez fent említett eszközeinkkel, készséggel hozzájárulunk. E kataszter feladata, hogy a Kárpát-medencében élõ minden, magát magyarnak valló személy belekerülhessen, s számon tudjuk tartani azokat, akiknek segítségre van szükségük, vagy segíteni tudnak.
A szórványban élõ magyarság segítésére és támogatására javasoljuk egy szórvány program kidolgozását és az érintettek bevonásával közös gondolkozás megkezdését. Kérjük, hogy a kormányzat és a parlamenti pártok részvételével végre induljon meg egy olyan nagyszabású, tudományos háttérbázisra támaszkodó szakértõi elemzõ munka, amely mind ez idáig elmaradt, s amelynek hiányában eddig nem kellõen megalapozott érvek hangzottak el a kettõs állampolgárság mellett és ellen. Ebben a munkában egyházunk felajánlja szakértõinek részvételét.
Az állampolgárság megszerzése a jelenlegi rendelkezések értelmében rendkívül hosszú, átlagosan 3 esztendõt igénybe vevõ folyamat. Ennek a hosszadalmas eljárásnak a felülvizsgálatára van szükség. Ki kell dolgozni a határon túlról érkezõ magyarok állampolgársághoz jutásának egyszerûsített feltételrendszerét.
Egyházunk minden tekintetben indokoltnak tartja, hogy a kettõs állampolgárságot elnyerõ határon túli magyarok hozzájussanak a teljes értékû magyarországi útlevélhez. Meggyõzõdésünk, hogy minden segítséget és hátteret meg kell adjunk az állampolgárságot elnyerõk szabad mozgása biztosítására. A kettõs állampolgársággal bírókat is meg kell illesse a minden magyar állampolgárt megilletõ jogvédelem és konzuli szolgáltatások.
Javasoljuk, hogy kezdõdjenek tárgyalások Ukrajnával a kettõs állampolgárságot lehetõvé tevõ kétoldalú nemzetközi egyezmény kidolgozásáról.
Egyházunk támogatja a bizonyos fokig már meglévõ vállalkozási szabadság továbbfejlesztését és ezzel összefüggésben a munkavállalás lehetõségének biztosítását a kettõs állampolgársággal bíróknak.
Egyházunk minden olyan javaslatot támogat, amely biztosítja az oktatás, a kultúra és a sport területén az egység megõrzését és helyreállítását. Szorgalmazzuk a tudományos és kulturális élet egyesítését, ahogyan az már megtörtént a Magyar Tudományos Akadémia ill. az Írószövetség mûködésében.
Javasoljuk a nyugdíjak ügyében létrejött nemzetközi egyezmények összevetését a hatályos EU egyezményekkel. Ennek értelmében javasoljuk, hogy nyugdíjat minden esetben ott és onnan kapjon az állampolgár, ahol nyugdíjjárulékot fizetett.
A segélyek és az egészségügyi ellátás finanszírozása tekintetében a kérdés nemzetstratégiai és méltányossági alapon való végiggondolását szorgalmazzuk.
Az általános gazdaságfejlesztés keretein belül kiemelten támogatjuk a regionális együttmûködés fejlesztését, a tõke exportot és a vállalkozások fejlesztését segítõ gazdasági elképzeléseket.
Meggyõzõdésünk, hogy a magyar állam kárpótlással tartozik azért, mert két világháborús szerepvállalásával méltatlan és elõnytelen helyzetbe juttatott sokmillió embert, akiknek véleményét sem 1914-ben, sem 1941-ben nem kérdezte meg. Most végre mód nyílik arra, hogy szimbolikusan kárpótoljuk az egykori magyar állampolgárok utódait azzal, hogy jogilag is egy nemzet tagjának ismerjük el õket.