Vissza a főoldalra *vissza 2004 március 19 előlaphoz

„… Tehát felejtsék el a kisebbségi jogokat, mert a kissebbségjogok koncepciója nem passzol, több számmal kisebb a cipő. Önöknek jár az önrendelkezési jog minden formájában, és nem csak a belső autonómia. Ez azért fontos, mert ebből adódik, hogy nem a maximumot, hanem a minimum jogokat tettszenek követelni. …”

From: Dr. Eva Maria Barki …-

Subject: [ezredev] Eva Maria Barki szovátai beszéde 2004.04.02.

Az "AUTONÓMIA ÉS INTEGRATIO" konferenciához.

Szovata

Tisztelt Elnök Úr !

Tisztelt Kongresszus !

Kedves barátaim !

Részlet: …………. Mert egyik legfontosabb feladatunk kell hogy legyen: barátokat keresni, támogatókat szerezni, szószólókat nyerni. A magyarság problémáját, az erdélyi magyarság, a székely nép komoly és veszélyeztetett helyzetét, az eddig türelmesen elviselt nemzeti elnyomást és a mostani újraéledést és küzdelmet az alapvető jogokért, széles nyilvánosság elé kell terjeszteni, a politikai lelkiismerethez - ahol ilyen még létezik - kell fordulni, mert nem tudják, hogy itt, Európa közepén még mindig vérzik egy majdnem 100 éves seb. Az erdélyi probléma eltűnt az európai köztudatból. A politikusok memóriája rövid. Elfelejtik azt, amit el akarnak felejteni. És a saját képviselőink - itt és ott - ebben még segítenek is. Tehát helyre kell állítani azt a hamis képet, hogy itt mintaszerűen minden rendben van.

Remélem és kívánom, hogy Bécs ehhez komoly segítség legyen és ugyanolyan felelősséget érezzen, mint a szlovének és horvátok iránt a délszláv válságban. A történelmi közös gyökerek, a déltiroli tapasztalok és példamutató szerepe miatt a kisebbségi és nemzetiségi jog területén Ausztria egy erre predesztinált közvetítő lenne.

Éppen most született Bécsben egy tanulmány a regionalizmusról, amelyben főleg az újonnan csatlakozó országok tekintetében több jogi és politikai autonómiát követelnek, a túlságosan centralizált állam-szervezeteket bírálják és arra a következtetésre jutnak, hogy az ilyen centralisztikusan organizált országok cselekvőképessége a jövőben drasztikusan csökkeni fog, ha nem sikerül létrehozni egy föderalisztikus struktúrát. Ez a tanulmány nyáron fog megjelenni könyv formájában.

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim, nagyon sok mondanivalóm lenne, de itt csak 3 pontra szeretnék utalni.

1) Az erdélyi magyarság nem kisebbség, hanem nép.

A nemzetközi jog ezt a megkülönböztetést nép és etnikai kisebbség között azért is teszi, mert a két Emberjogi Paktumban, a Covenant on Civil and Political Rights és a Covenant on Economic, Social and Cultural Rights első cikkélyében a nép (peoples) fogalom szerepel és a népnek jár az önrendelkezési jog, valamint ugyanígy az ENSZ kartájának 1. cikkelyében. Egy nemzeti kisebbség vagy népcsoport esetében talán vitatni lehetne, hogy jár-e az önrendelkezési jog minden formájában, egy nép esetében semmiképpen sem.

Hadd utaljak itt a román nemzetközi jogászra, az ENSZ Special Rapporteurre CRISTESCU-ra, aki a nép fogalmához a következő kritériumokat sorolja fel:

a) szociális egység tiszta identitással és saját jellemzőkkel

b) egy territoriumhoz való kapcsolódás.

CRISTESCU azt is hangsúlyozza, hogy nem szabad összekeverni egy népet, egy etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbséggel.

Tehát felejtsék el a kisebbségi jogokat, mert a kisebbségjogok koncepciója nem passzol, több számmal kisebb a cipő. Önöknek jár az önrendelkezési jog minden formájában, és nem csak a belső autonómia. Ez azért fontos, mert ebből adódik, hogy nem a maximumot, hanem a minimum jogokat tetszenek követelni.

2) Ez az önrendelkezési jog egy kényszerítő jog - ius cogens - ami azt jelenti, hogy minden e jog ellenében megkötött szerződés semmis és ami azt is jelenti, hogy e jog nem tagadható meg és erről a jogról nem is lehet lemondani.

Ennek is utána tudnak olvasni a román nemzetközi jogász CRISTESCU-nál.

Tehát az önrendelkezési jog gyakorlásáról csak és kizárólag a nép dönthet. Sem a magyar kormány, sem a román kormány, semmilyen párt, minden ellenkező békeszerződés vagy alapszerződés semmis, minden koccintás hatástalan, mert: a nép a szuverén és senki más.

3) A harmadik dolog, amire utalni szeretnék, hogy nem szabad és nem is lehet más autonómia mintákat lemásolni. Mert nincs olyan európai példa, amelyet követni lehetne,a déltiroli autonómiát is csak korlátozottan lehet összehasonlítani., ami a megilletö jogok tartalmát illeti.

Minden nemzetiségi probléma más és más, minden nemzetiségi problémát a történelmi, jogi, szociológiai és a specifikus néppszichológiai adottságok alapján kell megoldani. Nincsen még egy olyan nemzetiségi probléma Európában, amely az erdélyihez hasonlítana. Erdélynek egy több mint 1000 éves saját történelme van, amely folyamán önálló állam is volt. Erdély és Románia között nincs közös történelem, nincs közös kultúra , sőt két különböző kultúrkör ütközik. Ez egyrészben nehezíti a dolgot, másrészben ebből következik, hogy a föderalizáció és egy autonóm Székelyföld valamint egy autonóm Erdély nélkülözhetetlen.

De van sok pozitív elem is. Erdély hagyománya nem csak a többszázéves békés együttélés a magyar, román és német nép között, hanem Erdély hagyománya a tolerancia, a szabadság és az önrendelkezési jog, az autonómia is. Erdély az autonómia bölcsője. Ezt is tolmácsolni kell a nyugat felé. Mert ezt nem tudják, és akkor nem értik meg a problémákat.

Nehéz munka elé néznek, sok csalódás volt és lesz, sok hanyattesés volt és lesz. De végeredményben az önrendelkezést el fogják érni, mert tartósan semmiféle hatalom, semmiféle diplomácia a világon nem tudja megakadályozni az önrendelkezést, a román kormány sem. Csak akarni kell és követelni. És dolgozni és harcolni. Akkor a siker biztos lesz.

Vissza az oldal tetejére