Vissza a főoldalra * 

Alkotmányossági Műhely és Fórum - Meghívó

A klasszikus európai alkotmányosság a Magna Chartával és az Aranybullával kezdődött.

Klasszikus európai fogalmak szerint a hatalom, erkölcs, tudás egymás mellé rendelendő.

A természetjog, a klasszikus európai alkotmányosság, és az ENSZ alapelvei szerint a készülő európai unió nem alkotmányos szerveződés – hamis az uniós alapszerződést alkotmánynak nevezni.

És mindezek alapján ki kell nyilvánítani, hogy magyar fogalmak szerint

lényegi különbség van az alkotmány és az alaptörvény között, a magyar alkotmány nem alaptörvény!

Meghívó

Alkotmányos vitanapra

A rendező szervezetek:

Alkotmányossági Műhely, Százak Tanácsa

Időpont:

2004 február 27-én, pénteken délelőtt 10 órától délután 5 óráig

(utána Térszínház előadása a Zichy kastélyban)

Helyszín:

„Református gyülekezeti terem” Budapest, X., Bihari u. 9/a. (megközelíthető 3-as villamossal Örs vezért terétől, illetve a Metró Ecseri úti megállójától az Örs vezér tere felé az első megállónál- a villamos a Bihari úton halad, bejárat a mellékutcából – parkolási lehetőség a Bihari utca és Belényessy utca saroknál)

Üdvözlettel

Fáy Árpád

Nyilatkozat az alkotmányért

Célunk az alkotmányosságért kiálló kezdeményezések, törekvések találkozásának segítése, felülemelkedve a napi politika szempontjain - és nem a társadalmi-politikai ellentétek kiélezése.

Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy nem szabad engedni a kísértésnek, hogy „fegyelmezetten hallgassunk” a gondolkodásunkat, értékítéletünket meghatározó alkotmány stratégiai kérdéseiről - a reálpolitika taktikai sikerei érdekében.

A magyar alkotmány alapelvei - mint a magyarság kétségtelen kincsei - önazonosságunk támasztó oszlopai, amelyek jól illeszkednek az Aranybulla és a Magna Charta idejéig visszamenően a legnemesebb európai hagyományokhoz, s a modern időkben az ENSZ számos természetjogi elvet alapul vevő szellemiségéhez. Ezek erősebbek minden hatalmi kényszernél, politikai taktikánál, önkényuralmi előírásnál - legyen szó belső törvényről, vagy nemzetközi önkényről.

A magyar alkotmányos jövő csak az alkotmányos hagyományainkhoz való élő kapcsolat kialakításával képzelhető el. Úgy kell rendezni a magyar közjogot, hogy a történelmi alkotmány magvát jelentő alapelveket az alkalmazott törvények és nemzetközi szerződések ne sértsék, hiszen ezek az elvek Európa, az emberiség közös kincsei.

A történelmi alkotmány tudomásul vétele tehát nem pártpolitikai kérdés, hanem a magyar közélet szereplőinek kötelezettsége egyeztetésre és összefogásra.

Százak Tanácsa 2004 február 4. - Alkotmányossági Műhely és Fórum …

A program:

2004 február 27-én, pénteken délelőtt 10 órától délután 5 óráig

9.00-tól GYÜLEKEZŐ és regisztráció

10.00-kor a vitanapot a házigazda, Bereczky Zoltán lelkész nyitja meg

Előadások, hozzászólások:

Dr Bernáth Zoltán nyugdíjas bíró: A magyar alkotmányról

Dr Darai Lajos Mihály: A legmagyarabb ügy

„1944. március 19” emlékbizottság: - 60 éve történt és azóta nem szabadultunk

Eszmecsere

12.00-kor ebédszünet és beszélgetés a megjelent újságírókkal

13.00-tól folytatás

Fáy Árpád - Alkotmányról itt és most

Kiss Endre József: Alkotmányról a bibliai theológia felől

Pavits Lázár: Közgazdasági elméleti alapokról

Közjogi tényként? - A „Nyilatkozat az alkotmányért” szövegének elemzése (lásd a meghívó előlapján)

 

A vitanapon hozzászólásra jelentkezést előzetesen gyűjtjük a 467-0060-as üzenet-rögzítőn, fay@ngo.hu e-mail címen - az 1-2 oldalas hozzászólásokat törekszünk fénymásolva kézbe adni.

A vitanap előadóinak, hozzászólóinak legkésőbb március 10-ig lemezen átadott vagy e-mail-ben elküldött írásos anyagaiból füzet összeállítását tervezzük április 1-ig

Este 7 órától színházi előadás

Czakó Gábor: Disznójáték
c. szatirikus darabját adja elő a Térszínház.

(utána beszélgetés a szereplőkkel)

(Budapest, Óbuda Fő tér. 1. szám alatt a Zichy kastélyban, jegyek ára 1000. Ft, jegyek előre foglalhatók 388-4310 telefonon, 06-30/327-8791 mobil számon, vagy terszinhaz@mail.datanet.hu e-mail címen.)

 

"... Alkotmányunk … fontos elve a személyes jogok nagy tiszteletben tartása.

Nálunk a státus eszméje, véve azt ó-görög vagy új francia értelemben, ismeretlen. A státus nálunk nem nyelte el az egyént, inkább állíthatni, hogy az egyéni jog magasabban áll a státus jogánál. Példákat idézhetnék fel arra, a személyi szabadság mind politikai, mind magánjogi tekintetben mi féltékeny gonddal biztosíttaték a közhatalom elnyomása ellen, a személy egy szent oltár volt, melyet tilos illetni, hajléka egy erős vár, melybe a bíró is, kezében ítélettel, csak bizonyos formák közt léphet. Inkább szívesen tűrtünk némely veszélyt, mi érhetett, semhogy a törvény nagyon is korlátozzon cselekvéseinkben. Századok óta elvesztők népi szerepünket az európai nemzetek között, de honn a magyar polgár mindig oly szabad volt, mint szabad az angol. Soha nem engedtük magunkat a státus szörnyeteg s meddő eszméje által elnyeletni, mely mindenben minden akar lenni; mindig a státus fölébe helyeztük a nemzetet, mint népfajt, és e fölébe a személyt, mint erkölcsi lényt..."[1]


[1] 1861-es levélből részlet (Szemere Bertalan, Páris. febr. 4.).

Vissza az oldal tetejére