A-tökéletes társaság

(Előadás vázlat)

Az arisztotelészi-szenttamási filozófiában a társaság /societas/ több személy összefogása abból a célból, hogy a közjó érdekében tevékenykedjenek,

Tétel: Az emberek a természettörvény /lex naturalis/ alapján társadalmat /societas/ alkotnak.

Bizonyítás: Az emberek a természettörvény alapján irányulnak e földi élet boldogságára. Ámde ezt csakis társadalomban érhetik el. Tehát a természettörvény alapján társadalmat alkotnak.

Az altétel /minor/ bizonyítása: Az egyes ember csak mások segítségével kaphat nevelést, oktatást a különféle tudományágakból; a gyermekek mások segítségét igénylik a megélhetésükhöz, az öregek a testi betegségeikben stb. Ezenkívül: társadalmi munkamegosztás szükségessége.

Tételünk ellentmond Rousseau és Hobbes nézetének.

Kétféle társaság létezik: tökéletes /societas perfecta/ és tökéletlen.

Tökéletes társaság az, amely:

a/ természeténél fogva a legfőbb jóra irányul a javaknak egy bizonyos nemében,

b/ amely nem része ezért más társaságnak,

Tökéletlen az a társaság, amely

a/ egy másik társaság céljára irányul a javaknak egy bizonyos nemében,

b/ amely ezért része egy másik társaságnak.

Az embernek két legfőbb java van:

a/ a földi élet természetes boldogsága,

b/ az örök élet természetfeletti boldogsága.

Ennek megfelelően két tökéletes társaság létezik:

a/ az állam, amely természeténél fogva a földi boldogságra, azaz az állampolgárok jólétére, a közjóra irányul

b/ a Jézus Krisztus által alapított egyház /történetileg igazolható, hogy Jézus Krisztus történelmi személy, egyházat alapított/, amely az ember természetfeletti örök boldogságára irányul.

Ebből következik, hogy:

1/ Az állam nem része más nagyobb egységnek, tehát nem szorul természeténél fogva más államok vagy államszövetségek /illetve államszövetség/ részéről kiegészítésre, ebből ered az állam szuverenitása. Ha mégis társul más állammal önkéntesen, akkor azzal nem alkot substantiális létegységet /amilyet a test és a lélek alkot egymással/, hanem csak esetleges /accidentális/ egység jön létre, amely a természettörvény alapján az állami szuverenitást nem szüntetheti meg.

2/ A Krisztus által alapított egyház nem része más nagyobb egységnek /például az államnak/, hanem a maga vonalán a maga nemében, vagyis a hitelvek hirdetésében és önmaga kormányzásában szuverén, tehát nem tűr ebből a szempontból állami beavatkozást. Az egyház tagjai egyszersmind állampolgárok is, és mint állampolgárok kötelesek teljesíteni állampolgári kötelességeiket, de hitük gyakorlásában teljesen szabadnak kell lenniük minden állami kényszertől.

3/ Politikai vonalon lehet ellentét az egyházpolitika és az állam politikája között, de ez nem érinti a hit és erkölcsi kérdéseket. Az egyház csak hit- és erkölcsi elveket írhat elő az államnak, a közjó konkrét irányításába nem szólhat bele, hiszen az állam is tökéletes társaság.

4/ Az államot, mint tökéletes társaságot a szintén természettörvényen alapuló családok alkotják. A család tökéletlen társaság, mert a természetes rendben az állam céljára /a közjóra/, a természetfeletti rendben pedig a Krisztus által alapított egyház javára, az ember természetfeletti örök boldogságára irányul. Ezért a családoknak is meg kell tartaniuk egyrészt az állam törvényeit /a család tagjai állampolgárok/, másrészt alá vannak vetve Isten törvényeinek, amiket a Krisztus által alapított egyház terjeszt az emberek elé /a család tagjai Isten teremtményei/.

5/ Mindazonáltal amit a család maga is el tud végezni, abba az állam nem szólhat bele /subsidiaritas elve - XI. Piusz (1922-32) is hangoztatta 1931-ben/. Az állam egyáltalán nem szólhat bele a gyermekek valláserkölcsi nevelésébe /ezt a jogot, ami természetjog/, sokszorosan megsértette a bolsevista állam /lásd: "kettős nevelést"/.

6/ Mivel a szülők elsődleges feladata a gyermekeik nevelése, az eszük használatával még nem rendelkező gyermekeket csakis akkor szabad megkeresztelni, ha ezt a gyermekeik valláserkölcsi nevelésére kötelezett szülők kérik. Ebben az esetben azonban feltétlenül teljesíteni kell kérésüket.

7/ A szülők joga és kötelessége gyermekeik neveléséről és tanítósáról gondoskodni, ezért:

a/ az államnak nincs joga ebbe beavatkozni /subsidiaritas/,

b/ az állam nem foszthatja meg a másik tökéletes társaságot, a Krisztustól alapított egyházat a gyermekek valláserkölcsi nevelésének lehetőségétől /egyházi iskolák/.

8/ A család tagjai alá vannak vetve a természettörvénynek /például annak, hogy ártatlan embert soha, semmi körülmények közöst sem szabad meggyilkolni, tehát az artificialis abortusz semmilyen körülmények között sem megengedett/. Ez alól az államnak nincs joga felmentést adni /ez beavatkozás lenne a másik tökéletes társaság rendeltetésébe/.

---------

Az államnak, a Krisztus által alapított egyháznak és a családnak összhangban kell funkcionálnia. Ahogy nincs kettős igazság /duplex veritas/, úgy nincs kettős jog; sem. A zavartalanul funkcionáló egyház és család minden szuverén állam gránit fundamentuma!

---------------

Vissza az oldal tetejére