Vissza a főoldalra * népszavazás utóélete előlaphoz

T. Legfőbb Ügyészség!

Alapos gyanú merült föl bennem és más magyar emberek sokaságában, hogy ellenünk a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban Ismeretlen Tettes súlyos bűncselekményeket követett el, föltehetően bűnszövetségben.

"A népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény" II. cikkelye kimondja, hogy "A jelen Egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji, vagy vallási csoport, mint olyan teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti." Az említett fejezet b./ pontja tiltja: "a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem" okozását. Magyarország az említett Egyezménynek részese, és annak szövegét törvénybe iktatta. A Btk. 156. § kimondja, hogy "Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Ismeretlen Tettes ezen túlmenően megsértette a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló és a Btk. 177/B. paragrafusába foglalt rendelkezéseket is, ezért ellene följelentést teszek.

Egy nemzet számára egyértelműen a nemzethez való tartozás tudata és az együttműködés, a kölcsönös segítés gyakorlata a legfontosabb. Népünk trianoni sérelme közismert. Ezt tetézte Rákosiék "bűnös nép" propagandája, az ötvenhatos forradalom leverése és az azt követő véres megtorlás. A nemzet sérelmeinek orvoslására az elmúlt szocialista rendszerben semmilyen intézkedés nem történt. A hivatalos állásfoglalás szerint a szocializmus fejlődése a nemzetiségi kérdéseket - köztük a külhoni magyarok elnyomását, üldözését, sanyargatását, sőt irtását (44-es titói magyar holokauszt a Délvidéken, Szárazajta stb. Erdélyben) - "automatikusan megoldja." Az utódállamok és a magyar szocialista kormányok összejátszása miatt kétszeresen nehéz körülmények ellenére számos magyar ember szorgalmasan építgette a kapcsolatot az elszakított nemzettestek között. Mostanáig a magyar emberben nem merült föl, hogy ne volna testvére a többi magyarnak. A maga nemzetének a határokon átívelő egysége minden civilizált ország lakója számára magától értetődő. Így volt ez természetes számunkra is - és egyetértett velünk a cigány, a sváb, a szerb, az örmény és a többi kisebbségi polgártársunk zöme is.

A kettős állampolgársággal kapcsolatos, 2004. dec. 5-én lezajlott népszavazás - bármi volt is az oka és a módja - alkalmat adott volna a magyarság kulturális, szellemi egyesítésére, erkölcsi és gazdasági együttműködésének erősítésére; mégpedig az európai politikai normák betartása mellett, a határok megsértése nélkül. A kettős állampolgárság intézménye szervesen belesimul az Unió jogrendjébe. Sok millió külföldi állampolgára van Írországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak stb.

Ismeretlen Tettes azonban kampányt indított a nemzeti egység ellen, és megsértette a Btk. 177/B §.-t, mely kimondja, hogy "(1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz, vagy meghamisít,

c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzétesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

Ismeretlen Tettes sok százmillió forintot - közpénzt? - fordított arra, hogy rágalmakat terjesszen a lakosság között: azt a hiedelmet keltve, hogy eredményes referendum esetén veszélybe kerül az itthoniak munkahelye, szociális ellátása, nyugdíja stb.

- Azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte, hogy a népszavazás után, egy éven belül akár mind a 800 000 magyar igazolvánnyal rendelkező áttelepülhet Magyarországra, holott a referendum nem a kettős állampolgárság megadásáról szólt, hanem - eredményessége esetén - csupán egy ilyen tartalmú törvény megalkotására kötelezte volna az Országgyűlést. E törvény - kétharmados jellege miatt - hosszú hónapok, esetleg évek múlva készült volna el;

- azt a közérdekű adatot hamisította, hogy a 800 000, esetleges áttelepülő közé csalárd módon beleszámolta a több százezres szlovákiai és szlovéniai magyarságot, ahonnan az uniós csatlakozás óta senki sem költözött át, noha megtehette volna;

- azt a közérdekű adatot hamisította, hogy az esetleges áttelepülő asszonyokat egyszerre számította nyugdíjjogosultnak és anyai támogatás várományosának;

- azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte, hogy az áttelepülők kizárólag terhet jelentenek Magyarországnak; csórén jönnek át, sem javakat, sem munkaerőt, sem szellemi, kapcsolati tőkét, sem pénzt nem hoznak, de még a sok milliárdra rúgó útlevélilletéket is elsinkófálják;

- azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte, hogy a különféle szociális támogatások automatikusan megilletik a külföldön élő állampolgárokat;

- azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte, hogy a külhoni lakos állampolgárok Magyarországon szavazati joggal rendelkeznek;

- azt a közérdekű adatot hamisította, hogy Magyarország és Románia között a kettős állampolgárság tilos, s ennek kapcsán egy rég fölmondott egyezményt dobott a köztudatba;

- elhallgatta, hogy Romániának több százezer kettős állampolgára van - elsősorban - a Moldovai Köztársaságban, sőt, magyar polgárok is lehetnek román állampolgárok;

- elhallgatta, hogy az EU-ban általános biztosítási elvnek megfelelően a nyugdíjat ki-ki attól az országtól - annak biztosítójától - kapja, ahol a jogosultságát szerezte. Az ennek megfelelő egyezmény az EU-ba törekvő Romániával már elkészült, hamarosan megtörténik. Ukrajnával is folynak a tárgyalások, a nem EU-tag szomszédok közül a Szerbiából áttelepülők nyugdíját Szerbia fizeti;

- alapos okkal föltételezhető, hogy Ismeretlen Tettes jelentős hasznot húzott a propagandaanyagok elkészítéséből, ezért esetében valószínűleg megáll az idézett 177/B. §.

(2) bekezdésében foglalt minősítés: "A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el."

Ismeretlen Tettes a magyar nemzethez tartozó emberek sokaságának súlyos lelki sérelmet okozott, s ezzel megvalósította a Btk. 156. §-ban foglaltakat:

- azzal, hogy a határon túli magyarokat minősíthetetlen módon gyalázta: aljas, haszonleső csavargónak tüntette föl őket, akik némi szociális segélyért elhagyják évezredes lakhelyüket, őseik sírját, ingatlanjaikat, munkájukat, barátaikat, s a nyakunkra özönlenek;

- azzal, hogy belföldiekben irigységet szított ellenük, nemzettudatukat megroppantotta, midőn a nemzeti együvé tartozás megtagadására szólította föl őket a föntebb leírt koholt adatok alapján;

- azzal, hogy nemes, mélyen emberi értékeket, a természetes jó szándékot, a segíteni akarást, a józan gondolkodást, a nemzeti egység gondolatát merőben anyagi szempontokkal állította szembe, lerombolva számos magyarországi szavazópolgár értékrendjét;

- Ismeretlen Tettes oly módon is ludas a magyar nemzeti csoportnak okozott lelki sérelem elkövetésében, hogy hadjárata - mint föntebb kiderült, nem is irányulhatott a kettős állampolgárság elutasítására, hiszen nem az volt a népszavazás kérdése - a nemzet egységének megbontását, a csoport tagjainak szembefordítását, és ily módon súlyos, lelki válságának előidézését célozta. Könnyen belátható, hogy minden ízében hazug, fasiszta stílusú, rasszista propagandája végső fokon a társadalom elemi közösségeinek és magának az emberi személynek az épségét is veszélyeztette, amennyiben az általa manipulált érdekeket az alapvető emberi értékek fölé helyezte - a nemzettudat megroppantásán túlmenően -, az embereket igyekezett zsigeri szinten élő véglénnyé süllyeszteni;

- Ismeretlen Tettes azzal okozta a legsúlyosabb lelki sérelmet a magyarok közösségének, hogy magával az általa megtévesztett népességgel mondatta ki a nemzet szétszabdaltságát.

A magyar "nemzeti csoporthoz tartozók súlyos lelki sérelmét" tanúsítja 1 521 143 igen szavazó, számos újságcikk, a határon túli magyar emberek tömege, a "magyar állampolgárokat nem szolgálunk ki" táblák Erdélyben, a magyar rendszámú autók szabadkai megrongálása, magyarigazolványok visszaküldése, a gyergyószentmiklósi búcsúsok fekete szalagos nemzeti zászlaja, a Himnusz nem éneklése stb., stb.

Amennyiben Ismeretlen Tettes kilétére a T. Legfőbb Ügyészségnek sikerül fényt derítenie, kérjük az illető előzetes letartóztatásba helyezését, hogy ne legyen módja bűnismétlésre, esetleges tettestársaival való összebeszélésre, a felelősségre vonás elől való szökésre.

Budapest, 2004. december 13., Luca napja.

Tisztelettel:

Czakó Gábor

1038. Budapest, Templom u. 38.

T: 2434842

Emil: czakogabor@axelero.hu

***

- A dokumentum készítőjének nincs kifogása az ellen, hogy aki csatlakozni kíván a feljelentéshez, az ezt megtegye.

Írásban kell értesítenie az Ügyészséget az alábbi postacímen levélben:

Legfőbb Ügyészség, Marótiné dr. Beszteri Piroska ügyész, 1372 Budapest, Postafiók 438.

Célszerű Czakó Gábor levelét föntebbről kinyomtatni és kiegészíteni egy Csatlakozó Nyilatkozattal, a személyes adatokkal és aláírással ellátva.

Faxon is beküldhető az aláírt nyilatkozattal együtt:

36/1/354 5645; illetve belföldről: 06 1 354 5645

Vissza az oldal tetejére