Vissza a főoldalra * Vissza  2003 nyári előlapoldalhoz 

TISZTELT MAGYAR VÁLASZTÓPOLGÁR!

MIELŐTT VÉGIGOLVASNÁ A KEZÉBEN TARTOTT ANYAGOT, FONTOLJA MEG A

KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKET.

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a

közszolgáltató vállalatok (víz, csatorna, villany, gáz, fűtés,

távközlés, olaj) külföldi kézbe kerüljenek?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy az

élelmiszeripar vagy a cementipar teljesen külföldi kézbe kerüljön?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a magyar

földet idegen állampolgárok is megvásárolhassák?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a közértekben

(melyek nagy része külföldi kereskedelmi vállalatok kezében van)

kapható tejből ne lehessen aludttejet készíteni, a kenyér egy nap alatt

megszáradjon, a jóízű zöldségek és gyümölcsök helyett íztelenek

legyenek, és a piacon ne lehessen Mariska nénitől házi csirkét venni?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a kivonuló

orosz katonák helyére NATO megszállók érkezzenek, a magyar honvédséget

szétzüllesszék, és maradékait pedig idegen politikai érdekek mentén

folyton külföldön vessék be?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy elárasszák

Magyarországot az idegen bevándorlók (kínaiak, arabok, négerek,

afgánok, ukránok, stb.)?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy egyes

kisebbségek folyamatos “pénzjutalmakban” részesüljenek (zsidók állandó

kárpótlása, cigányok állandó segélyezése), miközben a magyarok többsége

csak jobbára tengődik?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy töröljék el a

halálbüntetést, hogy a bűnözőnek több joga legyen, mint a becsületes

embernek, sőt mint a rendőrnek?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a jogrend az

ön számára teljesen átláthatatlan legyen, míg a kiskapuk sokasága révén

az ország a lakás- és egyéb, ilyen-olyan maffiák paradicsomává válik.

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a bérek olyan

alacsonyak, a munkát terhelő adók és járulékok pedig olyan magasak

legyenek, hogy abból szinte lehetetlen legyen becsületesen megélni, de

eközben egyesek 100 milliárdokat tüntethessenek el büntetlenül?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a korrupció

jelen legyen mindenhol, az egyszerű köztisztviselői szinttől a

minisztériumokig?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a különböző

devianciákat (homoszexualitás, leszbikusság, kábítószerezés) lépten-

nyomon népszerűsítsék?

Szavazott-e ön a rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy az iskolákban

az oktatás színvonala évről-évre gyengébb legyen, és a tanárok a

diákoknak jóformán semmilyen erkölcsöt és értékrendet ne adhassanak át?

Az úgynevezett “rendszerváltás” óta a fent felsoroltak mindegyike vagy

már megvalósult vagy megvalósulóban van. Ha ön úgy érzi, hogy ezekre

nem szavazott, akkor kérjük, hogy ezt a kis füzetet olvassa el

figyelmesen! 

NÉHÁNY FOGALOM ÚJ SZEMSZÖGBŐL NÉZVE

-A nemzet:

A nemzet nem azonosítható országgal vagy annak lakosságával. Nemzetünk

elsősorban történelmi sorsközösségünk, az ezt vállalók egysége. De

kulturális, sőt genetikai közösség is, mert ha nem lenne az, nem lenne

értelme nemzetekről beszélni. Nemzetünk az alábbi megosztottságokban

szenved:

 

-Jelentős közösségei (határon túli magyarok) szellemi elnyomatásban

élnek idegen nemzetek közigazgatási fennhatósága alatt, azok

beolvasztási akaratának alávetetten.

 

-A többpárti parlamentáris demokráciának nevezett liberális politikai

berendezkedés (amelyben jelenleg élünk) politikai megosztottságban

tartja.

 

-Társadalmi rétegei részben az előbbi okból, részben a hazafiság és a

tekintélytisztelet teljes hiánya miatt hajlamosak egymás ellen fordulni.

 

-A kultúra és a civilizáció:

 

A kultúra az adott nemzet évszázados, évezredes történelme során

fölhalmozódott hagyományok, szokások összessége. A kultúra olyan, mint

az élő fa, gyökerei a mélybe nyúlnak, de ágai folyton nőnek újabb és

újabb hajtások születnek. A civilizáció nem egyenlő a kultúrával. A

civilizációt az ember műszaki alkotásaiból álló környezet határozza

meg. A jelenben létezik. Félrevezető az a kifejezés, hogy “civilizációs

fejlődés”, hiszen miközben a műszaki környezet egyre bonyolultabbá

válik a természeti környezet egyre sivárabb lesz? Ez nem fejlődés, ez

csak változás.

 

-A szabadság:

 

Az egyén szabadsága három síkon: a szellemi, a lelki és a fizikai

szabadság síkján nyilvánul meg. Az ember szellemi szabadsága korlátlan,

gondoljunk csak az álmok birodalmában megélt legelképesztőbb

kalandokra. Érzelmi-lelki szabadságunk ennél sokkal korlátozottabb,

sokszor a másik egyén érzelmi-lelki tevékenységébe vagy az erkölcsi

szabályok által emelt falakba ütközik. De legkorlátoltabb fizikai

szabadságunk. Behatárolja saját mozgási, haladási képességünktől

kezdve, a környezetünkben lévő fizikai akadályokon át a pénzügyi

viszonyainkon vagy az időjáráson kívül még ezer más dolog. A

liberalizmus (szabadelvűség) eszméjével átitatott médiapropaganda

folyamatosan olyan tevékenységekre buzdít, melyek a társadalom

hagyományos rendjének szétverését eredményezik. Pedig egy egészséges

társadalomban az egyén érdeke nem érvényesülhet a tekintély, a

hierarchia és a rend lerombolása árán, tehát semmiképpen nem előzheti

meg a közösség érdekét, hisz így az elveszíti önvédelmi képességét,

ennek folyományaképpen szabadsága is elveszhet.

 

-A politikai pártok:

 

Az idegen- vagy részérdekek szolgálatában állók, politikai közösségei.

 

A politikai pártok nem tudnak azonosulni a nemzeti egység

szellemiségével, mert jobb- vagy baloldali irányból csak ferde

szemszögből alkotott, hamis képet lehet kapni. Mindannyian családban

születünk. Mindannyian valamely településen lakunk. Mindannyiunknak van

szakmája, végzettsége. Egyikünk sem születik azonban egy politikai

pártba. Minden politikai párt egy műlánc, egy lánc, amely arra lett

kitalálva, hogy olyan különböző életvitelű és tevékenységi körű

személyeket kössön össze, akiknek valójában semmi közük egymáshoz.

Szembeállít lakóhelyi szomszédokat, munkatársakat, barátokat lényegében

egy közösségekben élő személyeket.

 

-A többpárti parlamentáris demokrácia:

 

Egy olyan társadalmi, politikai berendezkedés, amely arra lett

kitalálva, hogy eleve megossza a nemzetet és így kikapcsolja védekező

képességét a külső, elsősorban gazdasági, de később akár katonai

behatolások ellen. Az egymással civakodó pártérdekcsoportok harcából

mindig a nevető harmadik, a nemzetek feletti nagytőke, a “globalizmus”

kerül ki győztesen. A választási rendszer működése következtében

ciklikusan fel van forgatva a nemzet élete. A választási kampány során

felizzított gyűlölködés ellehetetleníti a nemzeti egység gondolatát. Ez

a rendszer nem más, mint szűk érdekcsoportok hatalmi harca a politikai

váltógazdaság álarca mögé rejtve.

 

-A “globalizmus”:

 

A világ meghódításának és egy totális világdiktatúra kiépítésének új

módszere.

 

A pénz és birtoklás mindenek feletti gátlástalan terjesztésével

elpusztítja a meglévő erkölcsi rendszereket. A sokszínűség állandó

hangoztatása közben valójában egy egységes masszává kívánja gyúrni a

különböző nemzeteket. Uniformizált fogyasztásra serkent. A média általi

tömeges tudat-befolyásolás segítségével – észrevétlenül – a nemzet

egyre nagyobb részét állítja szembe saját kultúrájával, saját

fogyasztási szokásaival és mértékével. Megszűnik a nemzeti termelés, a

fogyasztási szokásokat teljes mértékben a tőke érdekei határozzák meg.

Megszűnik a történelem alakította harmónia mind a társadalmon belül,

mind a társadalom és természeti környezete között. Az eredmény először

a nemzetek összeomlása, majd az éktelen profithajhászás miatti

ökológiai kizsákmányolás következtében a környezet összeomlása.

 

-Az állam:

 

Az állam nem lehet a nemzet életének semleges szemlélője – ahogy ezt a

liberálisok szeretnék –, amely csak a legnagyobb felfordulás esetén

avatkozik be, akkor is gépiesen cselekedve. Nem lehet rendőrállam sem,

és nem lehet valamely szekta vagy gazdasági érdekcsoport kezén lévő

intézmény sem. Az államnak kiegyenlítő, elosztó szerepe kell, hogy

legyen. Minden egyes személy és társadalmi csoport részére neki kell

előírni a jogokat, kötelességeket és a nemzetért hozandó áldozatok

mértékét. A nemzeti államnak ki kell állnia a családok védelméért, mert

ezek a társadalom alapsejtjei, a területi önkormányzatiságért, mert

ezek a közigazgatás alapsejtjei és a szakmai közösségekért, mert ezek a

nemzeti termelés alapegységei. Mindenek előtt támogatnia kell a nemzeti

kultúrát, és mindent el kell követnie azért, hogy a felnövekvő

generációk ezt és a nemzet történelmének minden részletét megismerjék,

magukévá tegyék, és büszkék legyenek nemzeti hovatartozásukra. Az állam

(mint intézmény) irányítása soha nem kerülhet háttérben meghúzódó

ismeretlen személyek kezébe!

 

-Az Európai Unió:

 

Az Európai Unió egy, az USA-hoz vagy a Szovjetunióhoz hasonló

óriásállam. Az a sokat hangoztatott kijelentés, hogy a modern technika

következtében, felgyorsult gazdasági folyamatok teszik szükségessé az

ilyen nagy egységek kialakulását, nem egyéb olcsó hazugságnál. A

történelemben mindig is léteztek óriásállamok, gondoljunk csak a Római-

, a Hun-, a Pártus-, a Mongol- vagy az Orosz Birodalomra. Az pedig,

hogy az USA egyeduralmának ellensúlyozása miatt van szükség az EU-ra,

nos érthetetlen, hogy nekünk magyaroknak ez miért lenne fontos, főleg

azon az áron, hogy nemzeti önrendelkezésünket teljesen föladjuk. Ez a

formálódó EU valójában nem más, mint megalomán nyugat-európai

politikusok azon vágyának kielégítése, hogy ők is egyenrangú félként

tárgyalhassanak az USA-val, Oroszországgal vagy Kínával, hiszen ők is

több százmillió embert képviselnek. A csatlakozással Magyarországnak

kevesebb függetlensége maradna, mint az 1867-es kiegyezés után, hiszen

a közös kül-, biztonság-, mezőgazdasági-, pénzügypolitikán túlmenően a

közös európai rendőrség, katonaság és igazságszolgáltatás bevezetését

is tervezik, ez pedig már a belpolitikába való súlyos beavatkozást

jelenti. A gazdaságpolitikai függést a külföldi tőke túlnyomó jelenléte

már eleve meghatározza. Hazánk kb. annyi szabadsággal rendelkezne az EU-

n belül, mint ma egy megye Magyarországon belül. Az EU alkotmány

tervezet szerint tilos bármely tagállam állampolgárának egy másik

tagállam területén való letelepedésére, továbbá ott bármilyen gazdasági

tevékenység megkezdésére vonatkozó minden korlátozás. Vagyis semmi nem

korlátozná akár milliónyi idegen letelepedését Magyarországra, miközben

mondjuk egy kárpátaljai magyarét igen. Ezen borzalmak magunkra

szabadításáért cserébe még anyagi viszonyainkat illetően sem

remélhetünk javulást, hiszen hiába a közeli csatlakozási időpont,

szinte semmilyen közeledést nem mutatnak a magyarországi bérek az EU

átlaghoz, sőt a mezőgazdaságon belül egy-két ágazat mostanában kerül

padlóra.

 

-A Szentkorona-tan:

 

Sajnos kevéssé ismeretes, hogy Magyarországnak évezredes alkotmányos

alapjai vannak. Ennek gyakorlati megnyilvánulási formája a Szentkorona-

tan. Ez nem valami idejétmúlt sárguló papíron található írásos emlék,

hanem egy teljesen élő, a mai életünket is megfelelő jogi keretbe

foglalni képes alkotmányos szemlélet. Egyszerű alapelvekből

áll: “Magyarország örök szabadsága” – vagyis Magyarország földjén nem

állomásozhat idegen haderő, a magyar politikai döntéseket nem

befolyásolhatja idegen érdek, Magyarország nem lehet kiszolgáltatva

gazdaságilag sem idegen hatalomnak, tehát nem lehet az ipar – főleg a

stratégiai ágazatok (víz, csatorna, villany, gáz, fűtés, távközlés,

olaj) –, a kereskedelem, az egészségügy vagy a bankrendszer döntően

külföldi érdekeltségű.

 

“Minden birtoklás forrása a Szent Korona” – vagyis Magyarország földje

(hegyei, völgyei, folyói, tavai, rétjei, szántói stb.) a Szent Korona

tulajdona, ezért azt csak a Szent Korona tagjai (Magyarország

állampolgárai) birtokolhatják, tehát külföldiek nem. “A Szent Korona

minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg” – vagyis nem

kerülhet a társadalom egyetlen rétege sem kiváltságos helyzetbe a

többihez képest, Így megengedhetetlen az, hogy bármely kisebbség

kiváltságokat vagy előjogokat követeljen a magyarsággal szemben

magának. A Szent Korona maga a magyar államhatalom. A Szentkorona-tant

soha vissza nem vonta alkotmányosan összeült magyar törvényhozás, tehát

érvényben van most is. Évszázados jogi szemlélet, hogy a törvénysértés

jogot nem alapít, vagyis ha 1990-ben a történelmi alkotmányosság

helyreállítása törvénysértő módon nem történt meg, akkor az azóta

hozott törvények, rendeletek, határozatok stb. semmisnek tekinthetőek.

Ezen elv alapján a magyar történelemben mindig helyreállt a

jogfolytonosság. Van még egy fontos tétel: “A Szent Korona tagjainak

joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha

megsérül a Szent Korona eszme” – ez azt jelenti, hogy ha az éppen

aktuális hatalom megszegi a Szentkorona-tan alapelveit (és ma szinte az

összes meg van szegve), akkor a népnek joga, sőt kötelessége

fellázadni. Talán ez az a tétel, ami miatt az 1990-es országgyűlés

tagjai nem merték felvetni a jogfolytonosság helyreállításának a

kérdését, mert akkor ezt az egész országrablást és kiárusítást nem

lehetett volna levezényelni.

 

 

AJÁNLÁSOK EGY ÚJ MAGYARORSZÁG MEGTEREMTÉSÉHEZ

 

-Államszervezés:

 

A jogrend alkotmányos alapja a Szentkorona-tan. Az államforma lehet pl.

fejedelemség (Rákóczi Ferenc is fejedelem volt és az nem is volt olyan

régen). De akármi is az államforma, az ország első számú vezetőjét a

nép válassza. Az erre pályázó választhatóságának alapja a

megmérettetés, mind szellemi, mind fizikai téren, tanácsadóit,

minisztereit, stb. maga választja ki és felel a tevékenységükért. A

választott vezetők általában is, életükkel és vagyonukkal felelnek a

tetteikért. Az ország irányítása nem a pártok privilégiuma. Az

országgyűlést az ország egy-egy területét képviselő küldöttek és a

szakmai szervezetek delegáltjai alkotják. Erős, jól szervezett helyi

közigazgatások működnek. A területi küldötteket az adott terület

településeinek vezetői válasszák meg és küldik az országgyűlésbe,

természetesen bármikor visszahívhatóan, új személyt állítva a helyébe,

ugyanígy a szakmai küldöttek esetén is. A közigazgatási szervek minden

választható pozícióra pályázó jelöltnek egyforma esélyt biztosítanak

programjának a választókkal való megismertetéséhez. A választók mindig

csak személyekre szavazzanak, pártlisták nincsenek. A választójog

iskolai végzettséghez kötött (legalább a mai szakmunkás iskolai

végzettség). Továbbá létezik, mint ahogy alsó úgy felső választói

korhatár is (70. életév). A szavazás nyílt, a szavazóköri adatok

nyilvánosak és nem semmisítődnek meg, tehát mindenki mindenkiről

megtudhatja, hogy volt e szavazni és mikor mire vagy kire szavazott. A

jogszabályok egyértelműek és betarthatóak, a hivatali ügyintézés gyors

és következetes.

 

-Oktatás, nevelés, kultúra:

 

Az oktatási rendszer alapvetően követelménytámasztó, és fegyelemre,

erkölcsre, hazafiságra nevelő. A nemzeti önazonosság tudat

szempontjából fontos ismeretekre, mint pl. a Szentkorona-tan, a

rovásírás vagy a magyar-avar-hun-szittya (szkíta) folytonosság

elméletet, nagy hangsúlyt fektet. A magyar kultúrát és történelmet

népszerűsítő sorozatok, kis és nagy filmek sokasága készül, hangsúlyt

fektetve az őskultúrára és a történelmünk azon eseményeire, amelyek

büszkeségre adnak okot. Államilag biztosított sportolási lehetőség van

mindenki számára.

 

-Gazdaság:

 

A magyar pénzügyi irányítás és pénzkibocsátás nincs alárendelve

semmilyen nemzetközi szervnek. A pénznek aranyfedezete van. A

Találmányi Hivatalra az állam rendkívüli nagy figyelmet fordít. A

nemzet számára haszonnal kecsegtető találmányok kibontakoztatását az

állam támogatja. A stratégiai ágazatok (energiaellátás, vízellátás,

távközlés, egészségügy, posta stb.) állami ill. önkormányzati

tulajdonban vannak. Minden hétköznapi szükségletet kielégítő árucikkből

van olcsó hazai változat, amit a legszegényebb családok is meg tudnak

fizetni. A hazai vállalatok adózási feltételei kedvezőbbek, mint a

külföldieké. Az állam az ipart a tartós és javítható termékek

gyártására ösztönzi, a környezetszennyező “vegyél újat, fogyassz

többet” szemlélet helyett. A magyar földet csak magyar állampolgár

birtokolhatja. Örökíteni vagy eladni csak magyar állampolgárnak lehet.

Külföldiek csak bérelhetik. Az új rendet megelőzően a külföldiek

birtokába került területek bérletté alakulnak, a kifizetett vételárat

pl. lelakhatják. A mezőgazdaság a családi gazdaságokra és azok

szövetkezéseire alapozott környezetbarát gazdálkodást folytat,

törekedve arra, hogy a helyi igényeket – amennyire lehet – helyi

termelésből elégítse ki. Az állami hitelrendszer alapvetően a kis és

közepes vállalkozások tőkeszükségleteinek kielégítésére van kialakítva.

Az állam a hitelt (vállalkozási hitelek esetén is) részben vagy

egészben elengedi, ha a hitelt felvevő család vagy családok

meghatározott számú gyerek megszülését és felnevelését vállalják

cserébe.

 

-Család és társadalompolitika:

 

A valós társadalomkép meghatározása céljából 10 évente hiteles,

mindenre kiterjedő népszámlálás. Az állam és az önkormányzatok

mindenekelőtt támogatják az egészséges magyarok családalapítását (pl.

adókedvezményekkel és lakáshoz juttatással). Cél a nemek természetes

szerepben tartása. Mivel a tartós munkanélküliség mind szociálisan,

mind morálisan a férfiakat őrli fel jobban, ezért az ő munkához

juttatásuk az elsődleges cél. A nők számára választható a főállású

anyaság, mint foglalkozás. Az abortusz és a fogamzásgátlás csak a 24

évnél fiatalabb egyedülállók és a legalább három gyermekes párok

számára engedélyezett. Az elöregedő falvakban, fiatal párok földet

kapnak az önkormányzati földalaptól, és bekapcsolódnak a mezőgazdasági

termelésbe vagy kisipari, kiskereskedelmi esetleg szolgáltató

tevékenységet végeznek. Cél a minél több élő, jól szervezett

kisközösség működése. Magyar állampolgárnak lenni kiváltság, ezért

annak megszerzése szigorú feltételekhez kötött. Az idegeneknek

előzőekben (a 80-as évektől kezdődően) adott állampolgárságok és

tartózkodási engedélyek indokoltságát felülvizsgálják.

 

-Tájékoztatás:

 

Mivel a média – mint az kiderült – hatalmi tényező, ezért közösségi

ellenőrzés alá tartozik. Politikai műsorok kizárólag egy,

köztulajdonban működő, közszolgálati csatornán, lehetnek, ott viszont

minden, az alkotmány szellemével szembe nem helyezkedő nézet helyet

kap. A kereskedelmi adók sugárzási díja úgy van megállapítva, hogy

abból a közszolgálati adó fenntartható legyen, és a hazai

vállalkozásoknak olcsó reklámlehetőséget tudjon biztosítani.

Műsorvezető, bemondó csak a magyar nyelvet szépen beszélő lehet. A

nyelv gazdagítása végett a médiákban hallhatóak anyanyelvünk különböző

tájszólásai is.

 

-Hon és rendvédelem:

 

Kötelező sorkatonai szolgálat. 18 éves korban (még családalapítás

előtt) minden férfi számára fél év kemény kiképzés van hazafias

szellemben, utána fél év közérdekű munka. Ütőképes hívatásos elit

alakulatok vannak felállítva, az azonnali és speciális feladatok

ellátására. A lezüllött rendőrség helyett új rendfenntartó erő (pl.

csendőrség) működik, melynek állományában csak válogatott személyek

lehetnek. A régi rendőrség tisztességes, szakmailag alkalmas tagjait

természetesen átveszik. Önkéntes alapon szervezett nemzetőrség van, a

helyi közbiztonság javítására és a válsághelyzetek megoldásának

segítésére.

 

-Külpolitika:

 

Legfőbb külpolitikai cél, a Szent Korona országának helyreállítása,

Magyarország területi revíziója, a nemzet területi egyesítése. Ezért a

magyar diplomácia a nemzetközi politikai szintéren egy közép-európai

területi rendezést szorgalmaz, ennek keretében a cigányság számára

önálló ország létrehozását támogatva (ezért más népek pl. csecsenek,

palesztinok, baszkok az életüket adják nap mint nap).

 

A fent vázolt Magyarország kép lehet, hogy nem teljes, és nem

találkozik pontosan mindenkinek az elképzeléseivel, de mindenképp

valami hasonlóra lenne szükségünk ahhoz, hogy hosszú távon

fennmaradjunk, és emelkedő nemzetté váljunk. Elsősorban rajtunk, vagyis

a magyarság akaratán múlik, hogy tudunk-e változtatni a sorsunkon.

Ehhez egy új rendszerváltás kell, amelyhez néhány lépés

elkerülhetetlen. Mivel ez a rendszerváltás nem lehetséges az EU-nak

nevezett óriásállam keretein belül, mert annak belső szabályaival

lépten-nyomon szembe kerülnénk, ezért első lépésben ehhez való

csatlakozásunk leállítását kell követelnünk és egy területi és szakmai

alapon felállítandó alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, melyen

helyreállítjuk a történelmi magyar jogfolytonosságot, és a Szentkorona-

tan újbóli hatályba helyezésével letesszük egy új alkotmányos jogrend

alapjait. A rendelkezésre álló idő oly rövid, és ezen célok elérésének

jelentősége oly nagy, hogy ennek érdekében még a polgári

engedetlenségtől sem riadhatunk vissza. Az új rendszerváltáshoz meg

kell nyerni a társadalom minél szélesebb rétegeit. Tömegmozgalomnak

kell szerveződnie a független Magyarország megteremtéséért. Ezt a célt

szolgálja jelen kiadvány középső dupla oldalán található aláírásgyűjtő

ív. A társadalmi összefogás alapja nem az kell legyen, hogy ki milyen

pártra szavazott eddig - hisz az elmúlt 13 év tapasztalata alapján

beláthatjuk, hogy szinte mindegy volt, mindnyájunkat átvertek - hanem

az, hogy ki a testvér, ki a magyar, és rá fogunk jönni, hogy egy

hajóban evezünk! Le kell szednünk bizonyos jelszavakat a zászlóinkról!

Nem szólásszabadságért, emberi jogokért és hasonló, kiüresedett

fogalmakért kell küzdenünk. A jelszavaknak ilyeneknek kell lennie,

pl.: “A stratégiai ágazatok (energiaellátás, vízellátás, távközlés,

egészségügy, posta stb.) kerüljenek vissza állami ill. önkormányzati

tulajdonba.”, “A kötelező iskolai oktatás legyen hazafias, erkölcsre és

fegyelemre nevelő, és követelje meg szigorúan a gyerekektől a tudás

elsajátítását!”, “A magyar pénzkibocsátás és gazdasági irányítás ne

legyen alárendelve nemzetközi szervezeteknek”, “A magyar vállalkozónak

legyen adókedvezménye ne a külföldinek!”, “Jó minőségű magyar

élelmiszereket a boltokba! Ennek érdekében támogassák a magyar

vidéket!”, “Segélyek helyett munkát!”, “Idegenek ne kapjanak magyar

állampolgárságot, az elmúlt 15 évben betódult idegeneket tegyék ki az

országból”, vagy az örökérvényű “A magyar katonákat ne vigyék

külföldre, a külföldieket meg vigyék el tőlünk!” stb.

 

A mai technológiai színvonalon egy nemzetállamot 50 év alatt el lehet

tüntetni a föld színéről, már a mi életünkben ez bekövetkezhet. Ki kell

hangsúlyozni, hogy évezredes alkotmányosságunk alapján jogunk volna

akár fegyvert is fogni, annyira sérülnek túlélési esélyeink a jelenlegi

rendszerben. Természetesen nem vérontásra kell törekednünk, de nagyon

elszántnak kell lennünk, ha nemzetként fenn akarunk maradni a jövőben,

és meg akarjuk csinálni a valódi rendszerváltást, nem pártoskodó jobb-

vagy baloldalit, hanem egyszerűen csak magyart.

 

Nem kétséges, hogy ez a Magyar Újjáéledés csak egy fegyelmezett,

mindenre elszánt, példamutató elitre építhető, amely kérlelhetetlenül

felszámolja azt a csömört, ízléstelenséget és hazaárulást, amelyek

annyira jellemzőek a mai magyar életre. Higgyük el, hogy ez az elit itt

él köztünk lehet, hogy Ön is bele tartozik csak még nem mer hinni benne.

 

 

összeállította: Budaházy György

 

kiadja: Hun Szövetség

 

terjesztik: hazafias érzelmű magyarok

 

 

Vissza az oldal tetejére