Vissza a főoldalra * Vissza 2003 nyári előlapoldalhoz
TISZTELT MAGYAR VÁLASZTÓPOLGÁR!
MIELŐTT VÉGIGOLVASNÁ A
KEZÉBEN TARTOTT ANYAGOT, FONTOLJA MEG A
KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKET.
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a
közszolgáltató vállalatok
(víz, csatorna, villany, gáz, fűtés,
távközlés, olaj) külföldi
kézbe kerüljenek?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy az
élelmiszeripar vagy a
cementipar teljesen külföldi kézbe kerüljön?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a magyar
földet idegen állampolgárok
is megvásárolhassák?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a közértekben
(melyek nagy része külföldi
kereskedelmi vállalatok kezében van)
kapható tejből ne
lehessen aludttejet készíteni, a kenyér egy nap alatt
megszáradjon, a jóízű
zöldségek és gyümölcsök helyett íztelenek
legyenek, és a piacon ne
lehessen Mariska nénitől házi csirkét venni?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a kivonuló
orosz katonák helyére
NATO megszállók érkezzenek, a magyar honvédséget
szétzüllesszék, és
maradékait pedig idegen politikai érdekek mentén
folyton külföldön vessék
be?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy elárasszák
Magyarországot az idegen
bevándorlók (kínaiak, arabok, négerek,
afgánok, ukránok, stb.)?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy egyes
kisebbségek folyamatos
“pénzjutalmakban” részesüljenek (zsidók állandó
kárpótlása, cigányok
állandó segélyezése), miközben a magyarok többsége
csak jobbára tengődik?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy töröljék el a
halálbüntetést, hogy a
bűnözőnek több joga legyen, mint a becsületes
embernek, sőt mint a rendőrnek?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a jogrend az
ön számára teljesen átláthatatlan
legyen, míg a kiskapuk sokasága révén
az ország a lakás- és
egyéb, ilyen-olyan maffiák paradicsomává válik.
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a bérek olyan
alacsonyak, a munkát
terhelő adók és járulékok pedig olyan magasak
legyenek, hogy abból
szinte lehetetlen legyen becsületesen megélni, de
eközben egyesek 100 milliárdokat
tüntethessenek el büntetlenül?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a korrupció
jelen legyen mindenhol, az
egyszerű köztisztviselői szinttől a
minisztériumokig?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy a különböző
devianciákat
(homoszexualitás, leszbikusság, kábítószerezés) lépten-
nyomon népszerűsítsék?
Szavazott-e ön a
rendszerváltás óta egyszer is arra, hogy az iskolákban
az oktatás színvonala évről-évre
gyengébb legyen, és a tanárok a
diákoknak jóformán
semmilyen erkölcsöt és értékrendet ne adhassanak át?
Az úgynevezett
“rendszerváltás” óta a fent felsoroltak mindegyike vagy
már megvalósult vagy
megvalósulóban van. Ha ön úgy érzi, hogy ezekre
nem szavazott, akkor kérjük,
hogy ezt a kis füzetet olvassa el
figyelmesen!
NÉHÁNY FOGALOM ÚJ
SZEMSZÖGBŐL NÉZVE
-A nemzet:
A nemzet nem azonosítható
országgal vagy annak lakosságával. Nemzetünk
elsősorban történelmi
sorsközösségünk, az ezt vállalók egysége. De
kulturális, sőt
genetikai közösség is, mert ha nem lenne az, nem lenne
értelme nemzetekről beszélni.
Nemzetünk az alábbi megosztottságokban
szenved:
-Jelentős közösségei
(határon túli magyarok) szellemi elnyomatásban
élnek idegen nemzetek közigazgatási
fennhatósága alatt, azok
beolvasztási akaratának
alávetetten.
-A többpárti parlamentáris
demokráciának nevezett liberális politikai
berendezkedés (amelyben
jelenleg élünk) politikai megosztottságban
tartja.
-Társadalmi rétegei részben
az előbbi okból, részben a hazafiság és a
tekintélytisztelet teljes
hiánya miatt hajlamosak egymás ellen fordulni.
-A kultúra és a civilizáció:
A kultúra az adott nemzet
évszázados, évezredes történelme során
fölhalmozódott hagyományok,
szokások összessége. A kultúra olyan, mint
az élő fa, gyökerei a mélybe
nyúlnak, de ágai folyton nőnek újabb és
újabb hajtások születnek.
A civilizáció nem egyenlő a kultúrával. A
civilizációt az ember műszaki
alkotásaiból álló környezet határozza
meg. A jelenben létezik.
Félrevezető az a kifejezés, hogy “civilizációs
fejlődés”, hiszen miközben
a műszaki környezet egyre bonyolultabbá
válik a természeti környezet
egyre sivárabb lesz? Ez nem fejlődés, ez
csak változás.
-A szabadság:
Az egyén szabadsága három
síkon: a szellemi, a lelki és a fizikai
szabadság síkján nyilvánul
meg. Az ember szellemi szabadsága korlátlan,
gondoljunk csak az álmok
birodalmában megélt legelképesztőbb
kalandokra. Érzelmi-lelki
szabadságunk ennél sokkal korlátozottabb,
sokszor a másik egyén érzelmi-lelki
tevékenységébe vagy az erkölcsi
szabályok által emelt
falakba ütközik. De legkorlátoltabb fizikai
szabadságunk. Behatárolja
saját mozgási, haladási képességünktől
kezdve, a környezetünkben
lévő fizikai akadályokon át a pénzügyi
viszonyainkon vagy az időjáráson
kívül még ezer más dolog. A
liberalizmus (szabadelvűség)
eszméjével átitatott médiapropaganda
folyamatosan olyan tevékenységekre
buzdít, melyek a társadalom
hagyományos rendjének szétverését
eredményezik. Pedig egy egészséges
társadalomban az egyén
érdeke nem érvényesülhet a tekintély, a
hierarchia és a rend
lerombolása árán, tehát semmiképpen nem előzheti
meg a közösség érdekét,
hisz így az elveszíti önvédelmi képességét,
ennek folyományaképpen
szabadsága is elveszhet.
-A politikai pártok:
Az idegen- vagy részérdekek
szolgálatában állók, politikai közösségei.
A politikai pártok nem
tudnak azonosulni a nemzeti egység
szellemiségével, mert
jobb- vagy baloldali irányból csak ferde
szemszögből alkotott,
hamis képet lehet kapni. Mindannyian családban
születünk. Mindannyian
valamely településen lakunk. Mindannyiunknak van
szakmája, végzettsége.
Egyikünk sem születik azonban egy politikai
pártba. Minden politikai
párt egy műlánc, egy lánc, amely arra lett
kitalálva, hogy olyan különböző
életvitelű és tevékenységi körű
személyeket kössön össze,
akiknek valójában semmi közük egymáshoz.
Szembeállít lakóhelyi
szomszédokat, munkatársakat, barátokat lényegében
egy közösségekben élő
személyeket.
-A többpárti parlamentáris
demokrácia:
Egy olyan társadalmi,
politikai berendezkedés, amely arra lett
kitalálva, hogy eleve
megossza a nemzetet és így kikapcsolja védekező
képességét a külső,
elsősorban gazdasági, de később akár katonai
behatolások ellen. Az
egymással civakodó pártérdekcsoportok harcából
mindig a nevető harmadik,
a nemzetek feletti nagytőke, a “globalizmus”
kerül ki győztesen. A választási
rendszer működése következtében
ciklikusan fel van
forgatva a nemzet élete. A választási kampány során
felizzított gyűlölködés
ellehetetleníti a nemzeti egység gondolatát. Ez
a rendszer nem más, mint
szűk érdekcsoportok hatalmi harca a politikai
váltógazdaság álarca mögé
rejtve.
-A “globalizmus”:
A világ meghódításának
és egy totális világdiktatúra kiépítésének új
módszere.
A pénz és birtoklás
mindenek feletti gátlástalan terjesztésével
elpusztítja a meglévő
erkölcsi rendszereket. A sokszínűség állandó
hangoztatása közben valójában
egy egységes masszává kívánja gyúrni a
különböző nemzeteket.
Uniformizált fogyasztásra serkent. A média általi
tömeges tudat-befolyásolás
segítségével – észrevétlenül – a nemzet
egyre nagyobb részét állítja
szembe saját kultúrájával, saját
fogyasztási szokásaival
és mértékével. Megszűnik a nemzeti termelés, a
fogyasztási szokásokat
teljes mértékben a tőke érdekei határozzák meg.
Megszűnik a történelem
alakította harmónia mind a társadalmon belül,
mind a társadalom és
természeti környezete között. Az eredmény először
a nemzetek összeomlása,
majd az éktelen profithajhászás miatti
ökológiai kizsákmányolás
következtében a környezet összeomlása.
-Az állam:
Az állam nem lehet a
nemzet életének semleges szemlélője – ahogy ezt a
liberálisok szeretnék
–, amely csak a legnagyobb felfordulás esetén
avatkozik be, akkor is gépiesen
cselekedve. Nem lehet rendőrállam sem,
és nem lehet valamely
szekta vagy gazdasági érdekcsoport kezén lévő
intézmény sem. Az államnak
kiegyenlítő, elosztó szerepe kell, hogy
legyen. Minden egyes személy
és társadalmi csoport részére neki kell
előírni a jogokat, kötelességeket
és a nemzetért hozandó áldozatok
mértékét. A nemzeti államnak
ki kell állnia a családok védelméért, mert
ezek a társadalom
alapsejtjei, a területi önkormányzatiságért, mert
ezek a közigazgatás
alapsejtjei és a szakmai közösségekért, mert ezek a
nemzeti termelés alapegységei.
Mindenek előtt támogatnia kell a nemzeti
kultúrát, és mindent el
kell követnie azért, hogy a felnövekvő
generációk ezt és a
nemzet történelmének minden részletét megismerjék,
magukévá tegyék, és büszkék
legyenek nemzeti hovatartozásukra. Az állam
(mint intézmény) irányítása
soha nem kerülhet háttérben meghúzódó
ismeretlen személyek kezébe!
-Az Európai Unió:
Az Európai Unió egy, az
USA-hoz vagy a Szovjetunióhoz hasonló
óriásállam. Az a sokat
hangoztatott kijelentés, hogy a modern technika
következtében,
felgyorsult gazdasági folyamatok teszik szükségessé az
ilyen nagy egységek
kialakulását, nem egyéb olcsó hazugságnál. A
történelemben mindig is
léteztek óriásállamok, gondoljunk csak a Római-
, a Hun-, a Pártus-, a
Mongol- vagy az Orosz Birodalomra. Az pedig,
hogy az USA egyeduralmának
ellensúlyozása miatt van szükség az EU-ra,
nos érthetetlen, hogy nekünk
magyaroknak ez miért lenne fontos, főleg
azon az áron, hogy
nemzeti önrendelkezésünket teljesen föladjuk. Ez a
formálódó EU valójában
nem más, mint megalomán nyugat-európai
politikusok azon vágyának
kielégítése, hogy ők is egyenrangú félként
tárgyalhassanak az
USA-val, Oroszországgal vagy Kínával, hiszen ők is
több százmillió embert
képviselnek. A csatlakozással Magyarországnak
kevesebb függetlensége
maradna, mint az 1867-es kiegyezés után, hiszen
a közös kül-, biztonság-,
mezőgazdasági-, pénzügypolitikán túlmenően a
közös európai rendőrség,
katonaság és igazságszolgáltatás bevezetését
is tervezik, ez pedig már
a belpolitikába való súlyos beavatkozást
jelenti. A gazdaságpolitikai
függést a külföldi tőke túlnyomó jelenléte
már eleve meghatározza.
Hazánk kb. annyi szabadsággal rendelkezne az EU-
n belül, mint ma egy
megye Magyarországon belül. Az EU alkotmány
tervezet szerint tilos bármely
tagállam állampolgárának egy másik
tagállam területén való
letelepedésére, továbbá ott bármilyen gazdasági
tevékenység megkezdésére
vonatkozó minden korlátozás. Vagyis semmi nem
korlátozná akár milliónyi
idegen letelepedését Magyarországra, miközben
mondjuk egy kárpátaljai
magyarét igen. Ezen borzalmak magunkra
szabadításáért cserébe
még anyagi viszonyainkat illetően sem
remélhetünk javulást,
hiszen hiába a közeli csatlakozási időpont,
szinte semmilyen közeledést
nem mutatnak a magyarországi bérek az EU
átlaghoz, sőt a mezőgazdaságon
belül egy-két ágazat mostanában kerül
padlóra.
-A Szentkorona-tan:
Sajnos kevéssé
ismeretes, hogy Magyarországnak évezredes alkotmányos
alapjai vannak. Ennek
gyakorlati megnyilvánulási formája a Szentkorona-
tan. Ez nem valami idejétmúlt
sárguló papíron található írásos emlék,
hanem egy teljesen élő,
a mai életünket is megfelelő jogi keretbe
foglalni képes alkotmányos
szemlélet. Egyszerű alapelvekből
áll: “Magyarország örök
szabadsága” – vagyis Magyarország földjén nem
állomásozhat idegen
haderő, a magyar politikai döntéseket nem
befolyásolhatja idegen érdek,
Magyarország nem lehet kiszolgáltatva
gazdaságilag sem idegen
hatalomnak, tehát nem lehet az ipar – főleg a
stratégiai ágazatok (víz,
csatorna, villany, gáz, fűtés, távközlés,
olaj) –, a kereskedelem,
az egészségügy vagy a bankrendszer döntően
külföldi érdekeltségű.
“Minden birtoklás forrása
a Szent Korona” – vagyis Magyarország földje
(hegyei, völgyei, folyói,
tavai, rétjei, szántói stb.) a Szent Korona
tulajdona, ezért azt csak
a Szent Korona tagjai (Magyarország
állampolgárai)
birtokolhatják, tehát külföldiek nem. “A Szent Korona
minden tagját egy és
ugyanazon szabadság illeti meg” – vagyis nem
kerülhet a társadalom
egyetlen rétege sem kiváltságos helyzetbe a
többihez képest, Így
megengedhetetlen az, hogy bármely kisebbség
kiváltságokat vagy előjogokat
követeljen a magyarsággal szemben
magának. A Szent Korona
maga a magyar államhatalom. A Szentkorona-tant
soha vissza nem vonta
alkotmányosan összeült magyar törvényhozás, tehát
érvényben van most is.
Évszázados jogi szemlélet, hogy a törvénysértés
jogot nem alapít, vagyis
ha 1990-ben a történelmi alkotmányosság
helyreállítása törvénysértő
módon nem történt meg, akkor az azóta
hozott törvények,
rendeletek, határozatok stb. semmisnek tekinthetőek.
Ezen elv alapján a magyar
történelemben mindig helyreállt a
jogfolytonosság. Van még
egy fontos tétel: “A Szent Korona tagjainak
joga és kötelessége élni
az ellentmondás és ellenállás jogával, ha
megsérül a Szent Korona
eszme” – ez azt jelenti, hogy ha az éppen
aktuális hatalom megszegi
a Szentkorona-tan alapelveit (és ma szinte az
összes meg van szegve),
akkor a népnek joga, sőt kötelessége
fellázadni. Talán ez az
a tétel, ami miatt az 1990-es országgyűlés
tagjai nem merték
felvetni a jogfolytonosság helyreállításának a
kérdését, mert akkor
ezt az egész országrablást és kiárusítást nem
lehetett volna levezényelni.
AJÁNLÁSOK EGY ÚJ
MAGYARORSZÁG MEGTEREMTÉSÉHEZ
-Államszervezés:
A jogrend alkotmányos
alapja a Szentkorona-tan. Az államforma lehet pl.
fejedelemség (Rákóczi
Ferenc is fejedelem volt és az nem is volt olyan
régen). De akármi is az
államforma, az ország első számú vezetőjét a
nép válassza. Az erre pályázó
választhatóságának alapja a
megmérettetés, mind
szellemi, mind fizikai téren, tanácsadóit,
minisztereit, stb. maga választja
ki és felel a tevékenységükért. A
választott vezetők általában
is, életükkel és vagyonukkal felelnek a
tetteikért. Az ország irányítása
nem a pártok privilégiuma. Az
országgyűlést az ország
egy-egy területét képviselő küldöttek és a
szakmai szervezetek delegáltjai
alkotják. Erős, jól szervezett helyi
közigazgatások működnek.
A területi küldötteket az adott terület
településeinek vezetői
válasszák meg és küldik az országgyűlésbe,
természetesen bármikor
visszahívhatóan, új személyt állítva a helyébe,
ugyanígy a szakmai küldöttek
esetén is. A közigazgatási szervek minden
választható pozícióra
pályázó jelöltnek egyforma esélyt biztosítanak
programjának a választókkal
való megismertetéséhez. A választók mindig
csak személyekre
szavazzanak, pártlisták nincsenek. A választójog
iskolai végzettséghez kötött
(legalább a mai szakmunkás iskolai
végzettség). Továbbá létezik,
mint ahogy alsó úgy felső választói
korhatár is (70. életév).
A szavazás nyílt, a szavazóköri adatok
nyilvánosak és nem
semmisítődnek meg, tehát mindenki mindenkiről
megtudhatja, hogy volt e
szavazni és mikor mire vagy kire szavazott. A
jogszabályok egyértelműek
és betarthatóak, a hivatali ügyintézés gyors
és következetes.
-Oktatás, nevelés, kultúra:
Az oktatási rendszer
alapvetően követelménytámasztó, és fegyelemre,
erkölcsre, hazafiságra
nevelő. A nemzeti önazonosság tudat
szempontjából fontos
ismeretekre, mint pl. a Szentkorona-tan, a
rovásírás vagy a
magyar-avar-hun-szittya (szkíta) folytonosság
elméletet, nagy hangsúlyt
fektet. A magyar kultúrát és történelmet
népszerűsítő
sorozatok, kis és nagy filmek sokasága készül, hangsúlyt
fektetve az őskultúrára
és a történelmünk azon eseményeire, amelyek
büszkeségre adnak okot.
Államilag biztosított sportolási lehetőség van
mindenki számára.
-Gazdaság:
A magyar pénzügyi irányítás
és pénzkibocsátás nincs alárendelve
semmilyen nemzetközi
szervnek. A pénznek aranyfedezete van. A
Találmányi Hivatalra az
állam rendkívüli nagy figyelmet fordít. A
nemzet számára haszonnal
kecsegtető találmányok kibontakoztatását az
állam támogatja. A stratégiai
ágazatok (energiaellátás, vízellátás,
távközlés, egészségügy,
posta stb.) állami ill. önkormányzati
tulajdonban vannak. Minden
hétköznapi szükségletet kielégítő árucikkből
van olcsó hazai változat,
amit a legszegényebb családok is meg tudnak
fizetni. A hazai vállalatok
adózási feltételei kedvezőbbek, mint a
külföldieké. Az állam
az ipart a tartós és javítható termékek
gyártására ösztönzi,
a környezetszennyező “vegyél újat, fogyassz
többet” szemlélet
helyett. A magyar földet csak magyar állampolgár
birtokolhatja. Örökíteni
vagy eladni csak magyar állampolgárnak lehet.
Külföldiek csak bérelhetik.
Az új rendet megelőzően a külföldiek
birtokába került területek
bérletté alakulnak, a kifizetett vételárat
pl. lelakhatják. A mezőgazdaság
a családi gazdaságokra és azok
szövetkezéseire
alapozott környezetbarát gazdálkodást folytat,
törekedve arra, hogy a
helyi igényeket – amennyire lehet – helyi
termelésből elégítse
ki. Az állami hitelrendszer alapvetően a kis és
közepes vállalkozások tőkeszükségleteinek
kielégítésére van kialakítva.
Az állam a hitelt (vállalkozási
hitelek esetén is) részben vagy
egészben elengedi, ha a
hitelt felvevő család vagy családok
meghatározott számú
gyerek megszülését és felnevelését vállalják
cserébe.
-Család és társadalompolitika:
A valós társadalomkép
meghatározása céljából 10 évente hiteles,
mindenre kiterjedő népszámlálás.
Az állam és az önkormányzatok
mindenekelőtt támogatják
az egészséges magyarok családalapítását (pl.
adókedvezményekkel és
lakáshoz juttatással). Cél a nemek természetes
szerepben tartása. Mivel
a tartós munkanélküliség mind szociálisan,
mind morálisan a férfiakat
őrli fel jobban, ezért az ő munkához
juttatásuk az elsődleges
cél. A nők számára választható a főállású
anyaság, mint foglalkozás.
Az abortusz és a fogamzásgátlás csak a 24
évnél fiatalabb egyedülállók
és a legalább három gyermekes párok
számára engedélyezett.
Az elöregedő falvakban, fiatal párok földet
kapnak az önkormányzati
földalaptól, és bekapcsolódnak a mezőgazdasági
termelésbe vagy kisipari,
kiskereskedelmi esetleg szolgáltató
tevékenységet végeznek.
Cél a minél több élő, jól szervezett
kisközösség működése.
Magyar állampolgárnak lenni kiváltság, ezért
annak megszerzése szigorú
feltételekhez kötött. Az idegeneknek
előzőekben (a 80-as évektől
kezdődően) adott állampolgárságok és
tartózkodási engedélyek
indokoltságát felülvizsgálják.
-Tájékoztatás:
Mivel a média – mint az
kiderült – hatalmi tényező, ezért közösségi
ellenőrzés alá
tartozik. Politikai műsorok kizárólag egy,
köztulajdonban működő,
közszolgálati csatornán, lehetnek, ott viszont
minden, az alkotmány
szellemével szembe nem helyezkedő nézet helyet
kap. A kereskedelmi adók
sugárzási díja úgy van megállapítva, hogy
abból a közszolgálati
adó fenntartható legyen, és a hazai
vállalkozásoknak olcsó
reklámlehetőséget tudjon biztosítani.
Műsorvezető, bemondó
csak a magyar nyelvet szépen beszélő lehet. A
nyelv gazdagítása végett
a médiákban hallhatóak anyanyelvünk különböző
tájszólásai is.
-Hon és rendvédelem:
Kötelező sorkatonai
szolgálat. 18 éves korban (még családalapítás
előtt) minden férfi számára
fél év kemény kiképzés van hazafias
szellemben, utána fél év
közérdekű munka. Ütőképes hívatásos elit
alakulatok vannak felállítva,
az azonnali és speciális feladatok
ellátására. A lezüllött
rendőrség helyett új rendfenntartó erő (pl.
csendőrség) működik,
melynek állományában csak válogatott személyek
lehetnek. A régi rendőrség
tisztességes, szakmailag alkalmas tagjait
természetesen átveszik.
Önkéntes alapon szervezett nemzetőrség van, a
helyi közbiztonság javítására
és a válsághelyzetek megoldásának
segítésére.
-Külpolitika:
Legfőbb külpolitikai cél,
a Szent Korona országának helyreállítása,
Magyarország területi
revíziója, a nemzet területi egyesítése. Ezért a
magyar diplomácia a
nemzetközi politikai szintéren egy közép-európai
területi rendezést
szorgalmaz, ennek keretében a cigányság számára
önálló ország létrehozását
támogatva (ezért más népek pl. csecsenek,
palesztinok, baszkok az életüket
adják nap mint nap).
A fent vázolt Magyarország
kép lehet, hogy nem teljes, és nem
találkozik pontosan
mindenkinek az elképzeléseivel, de mindenképp
valami hasonlóra lenne szükségünk
ahhoz, hogy hosszú távon
fennmaradjunk, és emelkedő
nemzetté váljunk. Elsősorban rajtunk, vagyis
a magyarság akaratán múlik,
hogy tudunk-e változtatni a sorsunkon.
Ehhez egy új rendszerváltás
kell, amelyhez néhány lépés
elkerülhetetlen. Mivel ez
a rendszerváltás nem lehetséges az EU-nak
nevezett óriásállam
keretein belül, mert annak belső szabályaival
lépten-nyomon szembe kerülnénk,
ezért első lépésben ehhez való
csatlakozásunk leállítását
kell követelnünk és egy területi és szakmai
alapon felállítandó
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, melyen
helyreállítjuk a történelmi
magyar jogfolytonosságot, és a Szentkorona-
tan újbóli hatályba
helyezésével letesszük egy új alkotmányos jogrend
alapjait. A rendelkezésre
álló idő oly rövid, és ezen célok elérésének
jelentősége oly nagy,
hogy ennek érdekében még a polgári
engedetlenségtől sem
riadhatunk vissza. Az új rendszerváltáshoz meg
kell nyerni a társadalom
minél szélesebb rétegeit. Tömegmozgalomnak
kell szerveződnie a független
Magyarország megteremtéséért. Ezt a célt
szolgálja jelen kiadvány
középső dupla oldalán található aláírásgyűjtő
ív. A társadalmi összefogás
alapja nem az kell legyen, hogy ki milyen
pártra szavazott eddig -
hisz az elmúlt 13 év tapasztalata alapján
beláthatjuk, hogy szinte
mindegy volt, mindnyájunkat átvertek - hanem
az, hogy ki a testvér, ki
a magyar, és rá fogunk jönni, hogy egy
hajóban evezünk! Le kell
szednünk bizonyos jelszavakat a zászlóinkról!
Nem szólásszabadságért,
emberi jogokért és hasonló, kiüresedett
fogalmakért kell küzdenünk.
A jelszavaknak ilyeneknek kell lennie,
pl.: “A stratégiai ágazatok
(energiaellátás, vízellátás, távközlés,
egészségügy, posta
stb.) kerüljenek vissza állami ill. önkormányzati
tulajdonba.”, “A kötelező
iskolai oktatás legyen hazafias, erkölcsre és
fegyelemre nevelő, és követelje
meg szigorúan a gyerekektől a tudás
elsajátítását!”,
“A magyar pénzkibocsátás és gazdasági irányítás ne
legyen alárendelve
nemzetközi szervezeteknek”, “A magyar vállalkozónak
legyen adókedvezménye ne
a külföldinek!”, “Jó minőségű magyar
élelmiszereket a
boltokba! Ennek érdekében támogassák a magyar
vidéket!”, “Segélyek
helyett munkát!”, “Idegenek ne kapjanak magyar
állampolgárságot, az
elmúlt 15 évben betódult idegeneket tegyék ki az
országból”, vagy az örökérvényű
“A magyar katonákat ne vigyék
külföldre, a külföldieket
meg vigyék el tőlünk!” stb.
A mai technológiai színvonalon
egy nemzetállamot 50 év alatt el lehet
tüntetni a föld színéről,
már a mi életünkben ez bekövetkezhet. Ki kell
hangsúlyozni, hogy évezredes
alkotmányosságunk alapján jogunk volna
akár fegyvert is fogni,
annyira sérülnek túlélési esélyeink a jelenlegi
rendszerben. Természetesen
nem vérontásra kell törekednünk, de nagyon
elszántnak kell lennünk,
ha nemzetként fenn akarunk maradni a jövőben,
és meg akarjuk csinálni
a valódi rendszerváltást, nem pártoskodó jobb-
vagy baloldalit, hanem
egyszerűen csak magyart.
Nem kétséges, hogy ez a
Magyar Újjáéledés csak egy fegyelmezett,
mindenre elszánt, példamutató
elitre építhető, amely kérlelhetetlenül
felszámolja azt a csömört,
ízléstelenséget és hazaárulást, amelyek
annyira jellemzőek a mai
magyar életre. Higgyük el, hogy ez az elit itt
él köztünk lehet, hogy
Ön is bele tartozik csak még nem mer hinni benne.
összeállította: Budaházy
György
kiadja: Hun Szövetség
terjesztik: hazafias érzelmű
magyarok