Vissza a főoldalra * Vissza az AB beadványok előlaphoz
Tértivevény száma: RL 1426 001 963 793 2
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
1015 Bp Donáti u. 35-45.
Tel 488-3100 fax 488-3229
Tisztelt Alkotmánybíróság!
A 2003. április 12-re meghirdetett népszavazáson az Európai Unióhoz való csatlakozásról kellene dönteni, azaz igent vagy nemet kellene mondani az uniós csatlakozási szerződésre.
"79. § Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról.„
Csakhogy ennek a szerződésnek a szövege a széles nyilvánosság előtt ismert részleteiben számos képtelenséget tartalmaz. Ebből a tekintetből kiemelkedik, hogy „tőkeként” kezeli a „földet”, ami közgazdasági abszurdum, értelmetlenség. „Az Európai Unió beleegyezett abba, hogy Magyarország a csatlakozás után hét évig fenntarthassa a külföldi állampolgárok (valamint belföldi és külföldi jogi személyiségű vállalkozások) termőföldtulajdon-szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat.” (Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által, ISB 963 7038 299 számmal kiadott, Kovács László külügyminiszter által 2003. február 20-án jegyzett, a csatalakozási szerződés 4. fejezetét - „A tőke szabad áramlása”- című ismertető anyagból.)
A természeti erőforrást nem lehet újra előállítható, kereslet-kínálat függvényében termelhető termelési tényezőként, tőkejószágként kezelni, felfogni. Ráadásul a földnek a termelési tényező szerepe csak egyik az ember életében betöltött sok más szerepe közül, amelyek betöltését lényegesen akadályozná „tőke jellegű” termelési jószágként idegeneknek való eladása.
A föld idegeneknek magántulajdonként, tőkejószágként való értékesítése tehát a nemzet mint többgenerációs szolidáris közösség megfosztását jelentené legfontosabb természeti erőforrásától, általános létfeltételétől. A föld pusztán tőke jellegű termelési tényezőként való kezelése azt jelentené, hogy a földnek a társadalomban betöltött szerepei közül tulajdonképpen a gazdaságban ma már „másodlagos” mezőgazdasági árutermelést vennénk csak figyelembe, és a földet mint tájat, mint kultúránk és létünk meghatározó feltételrendszerét felszámolnánk. Ezzel az eljárással azonban a polgári, piaci közgazdasági elméleti tudományos ismeretek elutasítását tennénk, ami nem lehet a szerződés célja.
A szerződésben a földnek tőkeként való kezelése (szankciókkal terhelten!) vagy csak tévedés lehet, vagy hatalmi erővel keresztülvitt, az európai kultúrától gyökeresen eltérő, és semmilyen gazdasági ésszerűséggel nem indokolható „értelmetlen önkény”, diktátum. Egyik esetben sem (tévedés vagy értelmetlen önkény) lehet szó a szerződés érvényességéről.
Ez a végrehajthatatlan szerződés-ajánlat tehát nem teszi lehetővé, hogy az ország lakossága véleményt nyilvánítson arról, hogy be kíván-e tagozódni az európai gazdasági-politikai struktúrába, épeszű, valódi szerződéses feltételek mellett (aminthogy a most igent mondott Málta esetében is volt korábban egy lehetetlen ajánlat, amelyet visszautasítottak, és utána a lényegesen megváltoztatott feltételekre mondhatott igent az ottani lakosság).
Arra kérjük az alkotmánybíróságot, hogy hatáskörében, az idő rövidsége miatt- haladéktalanul, az általa lehetséges módon járjon el, hogy egy ilyen alapvető jelentőségű kérdésben ne kerülhessen sor a szerződés tartalmi képtelenségének tudatában népszavazásra, mert az a népszavazással hozott döntést nemcsak megtámadhatóvá, hanem eleve semmissé tenné.
A szavazás értelmetlensége, a szerződés semmissége az ország jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben olyan súlyos kockázat, aminek az országot józanul kitenni nem szabad. A "semmisség" pedig már nemzetközi szintű jogi bonyodalmakhoz vezethet, mely sem a csatlakozó sem a fogadó államok szemszögéből nem kívánatos.
Éppen ezért kérjük továbbá az Alkotmánybíróságot, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy ebben az ügyben nincs illetékessége véleményt vagy esetleg kötelező döntést hozni, akkor tájékoztasson minket arról, hogy az ország jelenlegi közjogi rendszerében mi az útja annak, hogy lelkiismeretünk szerint és a szavazás megejtése előtt még időben eljárjunk az előre látható igen nagy károk megelőzése érdekében, e képtelen szerződési ajánlat és a róla meghirdetett irreális népszavazás ügyében.
Budapest, 2003. március …………18.…
Takács András
Kék Szalag Társaság elnöke
Az Alkotmányossági Műhely évek óta tartó tevékenységének és eddigi felhívásainak szellemében, az alkotmányos elvek érvényre jutásának reményében
Fáy Árpád
Alkotmányossági Műhely és Fórum elnöke