Vissza a főoldalra * Vissza a makromodellek és alkotmányos elvek előlaphoz * Vissza a január 24-25-i előadások írásos anyagai előlaphoz
----- Original Message -----
Legyen vége a mellébeszéllésnek”
(Az első részt a “MAGYAR JELEN” cimű hetilap közölte, 2003 január 3-án, 11-ik oldal.)
“...a nép, melynek erszénye más zsebében van ,soha sem lehet szabad ...”Kossuth Lajos 1848.
Mi szavatolja (garantálja) a “készpénz hitel” értékét?
A készpénz hitel értékét a valódi hitel szavatolja.
Miből származik a “valódi hitel?”
A valódi hitel a nemzet vagyonának értékéből származik. A nemzet vagyonát pedig a magyar nép, kemény, fáradságos munkával hozta és hozza létre.
Hazánkban kinek a tulajdonába kell, hogy legyen a valódi hitel?
A valódi hitel, vagyis a nemzet vagyonának hitelértéke, csakis azok tulajdonában lehet, akik a vagyont szorgalmas és fárasztó munkával létrehozták. A nemzet minden egyes felnőtt tagjának tulajdonában kell, hogy legyen. Természetesen, nem szovjet módra!
Egy tisztességes, becsületes társadalomban, tisztán pénzzel való spekulációval nem lehet vagyont létrehozni! Jelenleg hazánkban a pénzhatalom bankjai tisztességtelen üzletgyakorlatot folytatnak!
Miben nyilvánul meg ez tevékenység?
A pénzhatalom bankjainak a nép érdeke ellen elkövetett tisztességtelen - nevezhetnénk törvénytelennek - tevékenysége a következőkben nyilvánul meg:
A pénzt vagyonként kezelik és adják-veszik, mintha az egymagában vagyon lenne. A pénz az nem vagyon, hanem csak jelképe a vagyonnak. Közmegegyezéssel jogositvány a papirra nyomtatott számok névértékének megfelelően, a különféle javak vagy szolgáltatások birtokba-vételére. A New York-i értéktőzsdén, 24 óra leforgása alatt több, mint 1 milliárd USA dollár értékű valuta cserél gazdát! Futószalagon folyik a vagyon-gyártás!
Magas kamatlábbal kölcsönözik az általuk “teremtett” pénzt, melynek összege nincsen arányban a bank-betétek összegével, sőt annak az többszöröse! Vagyis, kényük-kedvük szerint teremetik a pénzt, hitelfedezetül használva a kölcsönt vevő vagyonának jelzálogát, hitelfedezetét.
A kölcsön visszafizetése után, a teremtett pénzt az egyenleg kimutatásával MEGSEMMISITIK! A semmiből gyártott kamattal vagyonukat állandóan növelik. Ezzel - a kormány által - törvényesen elfogadott eljárással kincses bányát hoztak létre, a saját javukra és a szenvedő nép kárára!
Kinek a tulajdonába kell, hogy legyen a “készpénz hitel?”
A készpénz hitel eredetének megfelelően, ugyancsak úgy, mint a valódi hitel kell, hogy a nemzet minden egyes felnőtt tagjának tulajdonában legyen. Ismétlem, nem szovjet módra! Ezt, a nemzeti közösség tulajdonában lévő hitelt nem szabad feltételekhez kötni akkor, amikor gyártásról, termelésről, vagy a nemzet vagyonát, jólétét elősegitő szolgáltatásról van szó. Ellenben törvényesen büntetni kell, ha azt tisztán spekulációs tevékenységre használják, mert az a nemzet anyagi és erkölcsi tönkretevését idézi elő.
A készpénz hitel legelőször a nép elsődleges szükségleteit kell, hogy szolgálja - élelem, ruházat, lakás -
nem pedig a kivételezettek fényűző életét!
Lehetséges-e az, hogy a közgazdaság gépezete az előbb emlitett sorrendben végezze feladatát anélkül, hogy központilag tervezett diktatúra alakulna ki hazánkban?
4.
Ez valóban lehetséges azzal a pénzrendszerrel, amelyik a nemzeti közösség “készpénz hiteléből” részt garantál az egyénnek, s ezzel a neki járó, elegendő résszel Ő, sajátmaga rendelhet az ország javaiból és szolgáltatásaiból (lásd, később “Osztalék.”) Természetesen, ehhez a gyakorlatban törvényesen bevezetett Nemzeti Hitel pénzrendszer kell, hogy legyen az országban, amelyik a szükségleteknek megfelelően szállitja, nem pedig “fej-adagolja” a javakat és szolgáltatásokat.
Clifford Hugh Douglas három ajánlata.
Mi ez a három ajánlat?
Az első ajánlat összefügg a fogyasztás pénzügyeivel, amely szabályozza a vásárlóerő és az árak viszonyát, vagyis egyensúlyát.
Az ország lakosságának “készpénz hitel”-e, minden percben egyelő kell, hogy legyen az országban lévő összes megvásárolható javak pénzben kifejezett árával.
A társadalomban élő egyén miért használhatja joggal a készpénz hitelt?
Azért, mert a társadalom, vagyis a nemzet vagyonát munkájával Ő is segitette létrehozni, amely szavatolja, garantálja a hitelt. Hisz, a már emlitett Nemzetközi Valuta Alap (IMF), Világbank ugyancsak a nemzet vagyonának hitelfedezetét használják garanciának, amikor kölcsönt adnak, pedig az ő munkájuk nem létrehozó, hanem csak papírmunka.
Mi a célja C. H. Douglas első ajánlatának?
Douglas első ajánlata - a magyar adottságok figyelembevételével - a következőképpen működik:
A helyi önkormányzat “Nemzeti Hitel Pénzintézet”-e annak a kereskedőnek részére, aki a fogyasztóknak, a népnek adja el az árúját, “kiskereskedői folyószámlát nyit.” Ez vonatkozik a szolgáltatást végző cégekre is.
A kiskereskedő csakis olyan számlakönyvet használ, amelyikben három (3) lap szolgál egy-egy eladás rögzitésére. Nyomtatásban, mind a három lapon a kiskereskedő pénzintézeti folyószámla száma olvasható.
A kiskereskedő csakis azt az árat számlázhatja le a vevőnek, amennyiért ő vette az árút.
Majd egy számlát ad a vevőnek, egy számlát a számlatömbben hagy , míg az eredeti számlát minden hét végén beviszi az Önkormányzat Nemzeti Hitel Pénzintézetének irodájába, ahol az ő hasznát, (lásd, később a “jövedelemhézag” fogalmát) jövedelmét a számlájának javára irja a tisztviselő. Minden számlán a vevő aláirása és személyi igazolvány száma is olvasható.
Ezzel a gyakorlattal nagyban növeljük a nép vásárlóerejét. A fogyasztás ellenőrzése ugyancsak könnyű lesz, mert a kereskedő a saját érdekében nem fogja elmulasztani a számlázást. A kiskereskedő hasznát, jövedelmét a Nemzeti Pénzintézet fizeti. (Lásd később a Nemzeti Hitel Pénzintézet működését.)
Honnan tudja az Önkormányzati N.H. pénzintézet tisztviselője azt, hogy többezer fajta kiskereskedőnek, vagy szolgáltatást végző cégnek mennyi hasznot, jövedelmet
irhat a folyószámlájára?
Az emlitett pénzintézet tisztviselője a kinyomtatott ”jövedelemhézag” listájáról pontosan tudja azt, hogy mennyi összeggel növelheti a nevezett ügyfelek folyószámlájának összegét.
5.
Mi az a “jövedelemhézag”?
A jövedelemhézag abból áll, hogy minden foglalkozási (szolgáltatási) ágban, ami csak létezik a társadalomban, van egy also és egy felső százalékkal (%) jelzett haszonérték amelyet a szóban forgó foglalkozási- (szolgáltatási-) ág költségei, valamint a szaktudás határoz meg.
A szabadon választott (nem párt programmal, hanem egyéni jelöltekből álló) Országgyűlésben a minisztériumok mellett működő szakbizottságoknak lesz bőven munkája, mert a különféle foglalkozási (szolgáltatási) ágak képviselőivel közös megegyezésre kell jutni, majd törvényemelés céljából az Országgyűlés elé kell terjeszteni a foglalkozás alsó és felső százalékban kifejezett hasznát, azaz jövedelmét. Az alsó és a felső határ között kell, hogy legyen legalább 20% különbség, ami az egyforma foglalkozásúak között biztositja a szabad versenyt.
Ez a munka, a Nemzeti Hitel pénz-és gazdaság-rendszerének bevezetése után csak az első évben lesz nagyobb teher, mert a következő években már csak az esetleges kiigazitásokkal lesz elfoglaltság. Még megjegyzendő az, hogy a kiskereskedőknek nincsen a jövedelemhézagnál alsó és felső határ. A jövedelemhézagra náluk csak a szakbizottságokkal közös megegyezéssel létre jött egyszeri százalék (%) a mérvadó, amely meghatározza hasznukat, jövedelmüket.
Kik határozzák meg a jövedelemhézag százalékban (%) kifejezett haszonértékét?
A jövedelemhézag százalékban kifejezett haszonértékét, csakis az érdekelt foglalkozásúak vagy azok képviselői és a minisztériumok mellett működő szakbizottságok közös megegyezéssel határozzák meg.
A jövedelemhézag haszonértékének meghatározása és listakészitése hasonlit a vámhivatal részére készült sok ezer árúcikk százalékban meghatározott dijszabására.
Clifford Hugh Douglas második ajánlata.
Douglas második ajánlata a gyártásra és termelésre vonatkozik.
A hitel, amit gyártásra és termelésre használunk nem származhat a megtakaritott pénzből, hanem erre új hitelt kell használunk.
Miért kell a termelésnél új hitelt használnunk, nem pedig a megtakaritott pénzt?
Azért, mert a folyamatos gyártás és termelés új vagyont hoz létre és a pénz, az a vagyon jelképe és értékmérője. Tehát ugyanazzal az értékmérővel, pénzzel nem mérhetünk új vagyont. A megtakaritott pénz az vásárlóerő, amit tetszésünk szerint használhatunk.
A gyártásnál és termelésnél használt új hitel által vajon nem lesz-e túl sok pénz a forgalomban?
Nem lesz, mert a gyártott, termelt árú eladásakor az arra célra felvett hitelt, kölcsönt azonnal vissza kell (kamat nélkül) fizetni a Nemzeti Hitel helyi pénzintézetének. Ha, valamelyik cég ezt nem teszi, akkor nem kap új hitelt! Sőt, ha spekulációra használja a pénzt, akkor a felelős személy, (személyek) szigorú büntetésben részesül. (Például vagyonelkobzás stb.) A becsület fogalmát és értékét vissza kell állitani!
6.
Clifford Hugh Douglas harmadik ajánlata
A harmadik ajánlat egy teljesen új fogalom a nép vásárlóerejének növelésére. Ezt, a pénzhatalom “emlőjén” nevelkedett, és egyetemet végzett közgazdászok szinte képtelenek felfogni! A Nemzeti Hitel pénz és gazdaság-rendszerében, minden felnőtt magyar - kapitalistaként - osztalékot kap a nemzet munkája által szerzett jövedelemből. Mindent lehet, csak tudni, akarni és tenni (megegyezni) kell!
A közös munkából származó jövedelemből kell, hogy a nemzet minden egyes felnőtt polgára egyenlő arányban, OSZTALÉK-kal részesüljön, amely osztalék fokozatosan helyettesiti majd az alkalmazásból történő fizetéseket és béreket.
Ez, a szükségszerűvé váló tény, a termelés-technika óriási fejlődésével - a munkanél
küliség által - mind gyakrabban érezhető lesz és végül, a jelenlegi gazdaság-diktatúrá-
val megoldhatatlanná válik.
Miből származik az osztalék?
C.H. Douglas gondos számitásai szerint, egy országban az összes javak - GDP - előállitási költsége annyi, mint amennyi az elfogyasztott, felvásárolt javak pénzbeli értéke. Tegyük fel, hogy a teljes nemzeti termelés - GDP - értéke (Dr. Balogh Sándor figyelem!) az év első négy hónapjában X milliárd forint, amit 100%-nak veszünk. Már most ebből a 100%-ból a magyar nép felvásárolt, vagyis elfogyasztott 55%-ot. Douglas elmélete és a Nemzeti Hitel pénz és gazdaságrendszer gyakorlata szerint, a száz százalék kitermelése ötvenöt százalék pénzértékbe került. Tehát, négy hónap alatt a nemzetnek 45%-os haszna van. Ezt a 45% pénzértéket egyenlő arányban, forinttal, havi osztalékként kell kifizetni minden egyes nagykorú magyar állampolgárnak.
Az OSZTALÉK-ot négy hónapi időközökben kell kiszámitani, a kifizetéseket pedig névre szóló csekk formában posta útján kell szétküldeni. A csekket tulajdonosa, vagy hivatalos megbizottja a helyi Nemzeti Hitel pénzintézetben forintra válthatja. Helyi pénzintézet a kifizetett csekkeket visszaküldi a megyei, majd az a Központi Nemzeti Pénzintézethez - a volt Nemzeti Bank, de a rosszemlékű bank kifejezést többé nem használjuk - ahol azok teljes összegét levonják a nemzet teljes hiteléből. Különben, pontosan ugyanez történik minden egyes csekkel, amelyeket állami közületi kiadásként számolnak el az illetékes hivatalok.
Miből tudjuk azt, hogy mennyi a négy hónap alatt termelt javak pénzbeli értéke?
A gyártó, termelő cégek havi jelentéséből, amit azok kötelesek jelenleg is az illetékes nyilvántartó hivatalnak beküldeni. (Lásd, Magyar Statisztikai Hivatal.)
Miből tudjuk azt, hogy mennyi a négy hónap alatt elfogyasztott, felvásárolt javak pénzbeli értéke?
Ezt a kiskereskedőknek, szolgáltatóknak, akik a népnek közvetlenül adják el az árúikat, számláiból pontosan tudja az illetékes Központi Nemzeti Hitel Pénzintézete.
(Hisz, egyetlen kiskereskedő sem ellensége a saját érdekének! Lásd, C.H. Douglas első ajánlatát.)
Értsük meg: Minél több automata gépet alkalmazunk a javak gyors előállitásához, annál kevesebb munkaerőre van szükség az üzemekben!
Ez a haladás feltartózhatatlan folyamata! A jelenlegi pénzhatalom, pénzzel diktált gazdaság-rendszerében, a nép becsületesen csakis munkával juthat pénzhez, vásárlóerőhöz.
7.
Minél kevesebb ember dolgozik, annál kevesebb a vásárlóerő. Az árú az üzletekben és a raktárakban marad, ami újabb termelés lassulást, munkanélküliséget okoz. A gépekkel termelt javak árúbősége mellett a nép nélkülöz, sok helyen meg nyomorog!
TEHÁT NEM A TERMELÉSSEL VAN A BAJ, HANEM A FOGYASZTÁSSAL! (Nemsokára folytatjuk)
Madarai R. István.
Ui.: Angol-magyar billentyűs gépemen hiányzik a hosszú “i” ezért nem használom.