Vissza a főoldalra * Vissza a január 24-25-i előadások írásos anyagai előlaphoz

A Szent Korona eszme az EU-csatlakozás alternatívája

Kedves Hallgatók!

Azzal kell kezdenem beszédemet, hogy pontosítsam a meghívóban szereplő megfogalmazást, tekintettel arra, hogy a Szabad Magyarországért Mozgalom az EU-csatlakozást kategorikusan elutasító szervezetek és személyek tájékoztató munkáját koordinálja, tehát az "ÍGY NEM" kifejezés helyett az egyértelmű "NEM"-et használjuk. Az Európai Unió társadalmi és gazdasági filozófiájának alapja ugyanis a tőke-, a munkaerő-, az áru- és a szolgáltatás szabad áramlásaként megfogalmazott négy liberális alapelv. Ezek együttes és egyenkénti hatása az, hogy amíg a magyar politikai és gazdasági elit életszínvonala és lehetőségei növekednek a nemzetközi elit szintjére, addig - ennek ellentéteként - a lakosság 95 %-a elveszíti földjét, vagyonát és kiszolgáltatottá válik nemcsak munka-lehetőségével, hanem életfeltételeinek biztosításával kapcsolatban is. Miután az EU megmásíthatatlan alapelvei a gyarmati státuszt szánják Magyarországnak, nem teljesíthető Brüsszel részéről egyetlen olyan feltételt sem, amelyet a magyar politikusok feltételként szabtak. Mivel ezek a kérések értelmetlenek, felvetésük csak időhúzást jelentett, nem mondhatjuk azt, hogy "ÍGY NEM", vagyis, hogy más feltételek mellett igen, mert nincsenek más feltételek.

I. A Szent Korona eszme időszerűsége

A számunkra mindent jelentő és minden mást meghatározó érdek érvényesíthetetlensége miatt nem lehet, senki vezetésével, senki ígéretei alapján ahhoz az EU-hoz csatlakozni, amely örök időkre elveszi tőlünk anyaföldünket. Ez az érdek az, amely a Szent Korona eszmét ma is időszerűvé, sőt: követésre kötelezővé teszi!

A Szent Korona eszme ugyanis alkotóelemei - a magyar föld és a magyar ember - védelmét, érdekeinek mindenek fölötti érvényesítését jelenti.

Trianonnak "köszönhetően" Magyarország 93 ezer négyzetkilométer területű és 10 millió ember lakja. Ma ezek alkotják a Szent Korona "ébreszthető" testét, amit e miatt csonkítottnak is tekinthetünk, azzal a megjegyzéssel, hogy "csonkítottan is élő és egész". Ez a 93 ezer négyzetkilométer adja ma a Szent Korona anyagi-, a tízmillió ember pedig, Szent Korona-tagként a személyi "ébreszthető" alkotóelemét. Az előbbi független attól, hogy az anyagi alkotóelemet jelenleg ki birtokolja (akár abban a hitben, hogy tulajdonolja is) és az is közömbös, hogy a Szent Korona-tag milyen nemű, korú, vallási-, nemzetiségi- és párt-hovatartozású.

Minden diktatúrának az a célja, hogy azokat a feltételeket megszüntesse, amelyek alapját adják egy társadalom szerves egységként működésének, és így leigázhatatlanságának. (Ezt a divide et impera elv lényege.)

Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy el kell vetni a "Szent Korona minden birtok gyökere" (Sacra corona radix omnium possessionum) elvet, hogy a terület szűnjék meg a nemzet érdekképviseletének alapjául szolgáló egység lenni, és meg kell bomlasztani az önkormányzatiságban megvalósuló személyi egységet. Ezekkel az eszközökkel okafogyottá lehet tenni a legfőbb Szent Korona alapelvet, azt, hogy "Magyarország örökké szabad" (Hungaria semper libera).

A Szent Korona területi tulajdonlása még nem sérült meg jog szerint (de iure), mert papíron még nincs külföldi tulajdonos. Ténylegesen (de facto) más a helyzet, hiszen a "zsebszerződésekkel", illetve a magyar állampolgárságú "strómanok" révén a magyar földterület meghatározó hányada idegen tulajdonú.

Mivel az EU a négy liberális alapelvre épül, amelyek közül a tőke szabad áramlása az első, aminek következtében EU-tagként automatikusan lemondunk a "Szent Korona minden birtok gyökere" elvről (aminek megtartása alapérdekünk) és - nem Alkotmányra, hanem egy Alkotmány nélküli, diktatórikus alaptörvényre épülő - jogrendszerünk lehetőséget ad ennek törvénybe iktatására.

Ezért nem más, mint ködszúrkálás olyan feltételt fogalmazni, amely ideig-óráig megtiltaná a magyar föld idegen kézbe kerülését. Gyakorlatiasan fogalmazva: gyermekeinkkel szembeni felelőtlenség. Azt hangoztatni, hogy öt-hét év múlva lesz olyan pénzügyi helyzetben lesz a magyar gazda, hogy megtartsa és növelje földterületét, ismét csak felelőtlenség. Az EU agrártámogatás (ne feledjük: saját pénzünk visszaadott részéről van szó!) ránk nézve korlátozott meghatározása (25 %, fedezet nélkül hozzáajánlott állami kiegészítéssel) pontosan azt a célt szolgálja, hogy a magyar mezőgazdasági termékek versenyképtelenné tételével rákényszerítse a gazdálkodót, hogy termőföldjét eladva hozzájáruljon az őt jobbággyá tevő, idegentulajdonú nagybirtokrendszer kialakulásához.

II. A Szent Korona Intézményrendszerének érvényesülése

a Gondoskodó Magyarországon

1. Népünk küldetése

Nemcsak a magyar nemzet, hanem az egész emberi világ pusztulása fenyeget, ezért a magyar társadalomnak önvédelmi ösztönéből és önfenntartó erejéből eredő kötelessége, hogy visszaállítsa a Szent Korona Intézményét, önszerveződéssel, a jelenleg hatalmon lévő politikai erőktől függetlenül, sőt, azok céljával ellentétesen.

"Kizökkent a Világ" és a Világmindenség fejlődésében ismét azt a feladatot kaptuk a Teremtőtől, hogy "helyretoljuk azt", az Isteni Szabályrendszer (természetes) összefüggéseinek visszaállításával. Hiszen azzal a céllal adományozta nekünk a Szent Koronát, hogy - amikor szükség van rá - részeltessen bennünket az Isten-szülő feladatából.

Most ismét nagy feladata van a magyar ingeniumnak: meg kell alkotni az alaprendszert, amely minden nemzetnek mintául szolgál. Ez nemcsak a most élő magyarok feladata, hanem elődeink közül mindazok segítenek nekünk ebben, akik a jelenlegihez hasonló krízishelyzeteket megoldották történelmünk során. A mi dolgunk most az, hogy őseink erejét mögöttünk érezve és saját erőnket felhasználva megismételjük a minőség forradalmát, amiben a mélymagyarság felülemelkedik a hígmagyarságon és megteremti a Gondoskodó (Kert)Magyarországot.

A feladat emberpróbálóan hatalmas. A területi (objektív) és a személyi jegyek alapján (szubjektív) szerveződő társadalmi csoportok létrejöttének, és működésének alapfeltételeit semmisítette meg az 58 éve dúló diktatúra. A társadalmi csoportok érdekképviselete teljes egészében a diktatúra befolyása alá került.

Az emberek lelkét bezárta az izolálás, a család (ami a legszentebb emberi egységként a társadalom alapja) funkciói nem működnek, a létfeltételek minimális szintjének biztosítása és az ezzel párhuzamosan kialakult jövőkép-hiány elfásította az embereket. Az értékrend nélküliség mindent megfertőzött. A vallások vezetői farizeusként tevékenykednek. A gyűlöletkeltés minden elképzelhető módon fertőz, és ellenségességet kelt.

Ami "jó" ebben a látszólag kilátástalan helyzetben, az az, hogy a katarzis igénye egyre erősebb és a megalázottsági tűrésküszöbhöz közeledve az önvédelmi ösztön követeli az önfenntartó erő aktivizálódását.

Mindenkinek, aki érzi, hogy 1989-ben nem hatalomváltás történt, hanem a diktatúra nyílt (szocialista) válfaja helyére lépett a burkolt (kapitalista) változat, és mindenkinek, aki rájött arra, hogy az elmúlt 12 év kormányai egységben ennek a diktatúrának az érdekeit szolgálják a magyar érdekekkel szemben, az önfenntartó erő részeként aktivizálódnia kell. Aktivizálódnia kell minden hitében és tudatában magyar embernek a Szent Korona Intézményrendszer visszaállítása lehetőségének megteremtésére azzal, hogy az április 12-i népszavazáson elutasítsák a magyar választók az EU-csatlakozást!

Az így létrehozott alapra kell felépíteni a Gondoskodó Magyarországot a jelenlegi, nemzetáruló kozmopolita politikai elit bukását véglegesítő országgyűlési képviselő választáson a Szent Korona Intézményrendszerét képviselő harmadik erő hatalomátvételével.

2. A közösség szerves egysége

A Szent Korona a területi (ökologikus) és a társadalmi (ökonomikus) - vagyis természetes - összhangot biztosítja.

Mint a magyar történelem során sokszor, ismét a Szent Korona egyik alapeszméje, a társadalmi csoportok érdekeit érvényesítő önkormányzatok kialakítása jelenti a megoldást.

Az önkormányzatok a keresztény értékrend alapján és a természetes érdeksorrendiség szerint építik fel a képviseleti rendszert.

A természetes érdeksorrendiség alapján minden társadalmi csoport saját érdekeit a többi társadalmi csoporttal kiépített kapcsolatain keresztül koordinálva képviseli.

A Szent Korona testét két alkotóelem, az államterület és a személyek alkotják. Ennek megfelelően alakul ki a képviseleti rendszer, amely a közhatalmat (a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat) megosztja az alkotóelemek között.

Az Országgyűlés (a magyar társadalmi hagyományok szerinti Nemzetgyűlés) Magyarország legfőbb törvényhozó és a Szent Korona eszméjének érvényesülését ellenőrző szervezete.

Az államterület szerinti képviselők alkotják az Országgyűlés alsóházát, amely az ország törvényhozó testülete.

A személyek jellemzői szerinti társadalmi csoportok képviselőiből áll az Országgyűlés felsőháza, amelynek feladata a törvényhozás indítványozása, a törvényjavaslat elfogadása és a végrehajtás ellenőrzése, valamint az igazságszolgáltatás felügyelete. A Szent Korona tagjai az Országgyűlés felsőházán keresztül gyakorolják ellenállási és ellentmondási jogukat, amennyiben bármelyik választott képviselő (beleértve a kormányfőt is) nem Sub Specie Sacrae Coronae (a Szent Korona eszméje szerint) jár el. ("... az állam javát és az ország, valamint a szent korona közös hasznát tartjuk szem előtt" - 1386. évi rendi törvény.)

(A Felsőház összetételét és feladatának alapját az 1926. évi XXVI. tc. képezi.)

Az államfőt a Szent Korona tagjai közvetlenül választják. Az államfő a Szent Korona első szolgája (primus minister). Gyakorolja a Szent Korona szellemisége által ráruházott jogokat. Kinevezi a végrehajtóhatalom és az igazságszolgáltatás vezetőit, az Országgyűlés mindkét házának ajánlata alapján.

2.1 Az államterület alapján felépülő képviseleti rendszer

Kiválasztódik település-részenként az ott lakók bizalmát élvező képviselő és a képviselőválasztáson. A választott képviselők alkotják a településen az elöljáróságot. A képviselőválasztáson választják ki a település választói a település vezetőjét.

Az egy nagyobb település és a vonzáskörzetében lévő kisebb települések által meghatározott területet képviselő Járási Közgyűlésében egy település érdekeit a Községgyűlésen létszámarányosan választott személy képviseli.

Az államterület egy részének (vármegye) képviselőit létszámarányosan választja ki a Járási Közgyűlés. A vármegye képviselőiből létrejött Megyegyűlés választja ki tagjai közül rátermettség, elhivatottság alapján azokat a személyeket, akik az Országgyűlés alsóházában (törvényhozás) képviselik a vármegye érdekeit.

Az államterület képviseleti rendszere biztosítja, hogy a Szent Korona terület-alapeleme és a személyi alapeleme egységben képviselje érdekeit.

2.2 A személyek társadalmi csoportjain alapuló képviseleti rendszer

Az 1926. évi XXVI. tc. rendelkezéseit pontosítani kell - a Szent Korona eszme szellemében - a tényleges társadalmi rétegződés szerint, vagyis az alapján, hogy a társadalom a Szent Korona-tagok egyéni jellemzői szerint tagozódik szubjektív társadalmi csoportokra az etnikai-, a vallási-, a szakmai-, a nemek- és a kor szerinti különbözőségeiknek megfelelően.

Az egyes, szubjektív jegyek alapján szerveződő társadalmi csoportok tagjai Képviseleti Gyűlésükön határozzák meg, hogy tagjai közül - létszámarányos számban - kik képviselik az adott társadalmi csoport érdekeit az Országgyűlés felsőházában.

Az etnikai társadalmi csoportokat a Szent Korona államalapító (magyar) és államalkotó (történelmileg együtt élő, közjogilag elismert) népcsoport tagjai képezik. Azt, hogy ki melyik népcsoportba tartozik, az általa gyakorolt domináns kultúra határozza meg.

Értelemszerűen, egy személy csak egy népcsoport tagja lehet.

A vallási társadalmi csoportokat a Szent Korona testét alkotó személyek vallási hovatartozás szerint együvé tartozó emberek alkotják. Az etnikai csoportokhoz hasonlóan: államalapító vallás a magyar ősvallás elemeit magában foglaló kereszténység (nyugati-és keleti katolicizmus, valamint a protestantizmus), míg államalkotó vallások azok az egyistenhívő vallások, amelyeket a történelmileg együtt élő, közjogilag elismert népcsoportok követnek.

Értelemszerűen, egy személy csak egy valláshoz tartozhat.

A szakmai társadalmi csoportokat az azonos szakmát (hívatást) gyakorló Szent Korona-tagok alkotják. Az egyes szakmák (hívatások) képviselői az összes Szent Korona-tag igényeinek megfelelő tevékenységet végeznek. Az emberi szentháromság (lélek-, szellem- és test) harmóniáját biztosító hívatást gyakorlók - a lelki-, a szellemi és a testi egészség gondozója - Szent Korona-tanból eredően az élet alapjait biztosítják, míg a többi szakma (hívatás) gyakorlói a Szent Korona tagok egyéni adottságai szerinti életfeltételeket teremtik meg.

Értelemszerűen, egy személy csak egy szakmai társadalmi csoporthoz tartozhat, aktív, illetve tapasztalatátadó (nyugdíjas) korában.

A nemek és a kor szerinti társadalmi csoportokat a családi funkcióknak megfelelően alakítják a Szent Korona-tagok. A családi funkciókhoz való jog egyetemesen illeti meg azokat a családokat, amelyeket az államalapító és/vagy az államalkotó tagok alkotják. A család a magyar társadalom legszentebb alapja.

A családi egység védelmének funkcióját kortól és nemtől függetlenül kell képviselnie minden nem- és kor szerinti társadalmi csoportnak. A több korosztályt, egységként magában foglaló nagy család és a több gyermekes nagycsalád a magyar társadalom természetes alapja.

A magzat védelme a teremtett ember születés előtti élethez való jogát, a szülők felelősségteljes kötelességét jelenti.

A gyermek védelme a megszületett ember jogát jelenti ahhoz, hogy megszerezze az akaratszabadság feltételeit és felkészülhessen arra, hogy képessége (adottsága) szerinti részt vegyen a Szent Korona tagok igényei szerinti nemzeti vagyon-növekedésben. A magyar társadalom természetes jellemzője a családban nevelkedő gyermek, így a család kötelessége biztosítani a gyermek védelmének feltételeit.

Az anya védelme az anyának azt a jogát fejezi ki, amely első gyermeke fogantatásától illeti meg, és az anyai kötelessége teljesítésének feltételeit jelenti. Az anya védelmének biztosítása a család kötelessége.

A szülő védelme a családi életét az előző négy feltétel szerint élő Szent Korona-tag jogát jelenti ahhoz, hogy a tapasztalatátadás korában (nyugdíjas korban) lehetőséget kapjon szabad akarata összetevőinek átadására elsősorban saját családján belül. A szülő védelme a család kötelessége.

3. A Gondoskodó Magyarország élete

A Szent Korona Gondoskodó Magyarországa megvalósítja, hogy minden tagja jólétben éljen, vagyis jogainak és kötelezettségeinek teljesítésén alapuló igényei kielégítettek legyenek.

A jogok az igényekben jelentkeznek, amelyeket a kötelezettségek teljesítésével megvalósított lehetőségek elégítik ki.

Az igények és lehetőségek összhangban kell, hogy álljanak a Szent Korona eszméjével (Sub Specie Sacrae Coronae), vagyis "az állam javát és az ország, valamint a Szent Korona közös hasznát" kell, hogy szolgálják. Tehát nem sértheti a Szent Korona alapelveit:

- Magyarország örök szabadságát (Hungaria semper libera),

- a Szent Korona alkotóelemeit, az államterületet [(Szent Korona minden birtok gyökere (Sacra corona radix omnium possessionum)], valamint a népet és választott vezetőit (totum corpus Sacrea regni Corone, totum Corpus Regni), és azok

- egy és ugyanazon szabadság ("Una et eadem libertas") jogát, valamint

- az ellentmondás és ellenállás jogát,

- a szerves egység elvét és

- a jogfolytonosságot, vagyis

- Magyarországot, mint a szent és sérthetetlen köztársaságot (sacrosanta respublica).

A Szent Korona-tan fogalmak átértékelését jelenti. Ezek közül a legjelentősebbek:

- A kereslet-kínálat és ezekhez kapcsolódó fogalmak értelmüket veszítik, hiszen azok nem természetes, hanem mesterséges (manipulált) értékközvetítést jelentenek, aminek következménye az értékrend megszűnése és helyettesítése a pénz-centrikus értékrend nélküliséggel.

A kereslet-kínálat kizárólagosan az anyagi árutermeléshez kötődik és ezért értékelhetetlenné (értéktelenné) teszi az ember lelki- és szellemi vagyonát. Ugyanakkor áruvá (magántulajdonná) minősíti a termőföldet, amelyet, a magánszemélyek csak birtokolnak, hiszen a Szent Korona minden birtok gyökere (Sacra corona radix omnium possessionum).

Ezért kell a Szent Korona szellemében a világ működése és fejlődése feltételeként az igények lehetőségekkel történő kielégítését meghatározni, amely együttesen képezi a vagyon növekedését, minden érdeksorrendiség által meghatározott szinten.

- Miután nem a kínálatot növelő áru (ami manipulálva keresletet gerjeszt), hanem az igények kielégítése az értékközvetítés alapja, az értékmérés is ennek megfelelően történik. A jogok és kötelezettségek összhangján keresztül valósul meg a Szent Korona eszme, kötelezettségét minden Szent Korona-tag az igényt kielégítő lehetőség létrehozásával teljesíti, ezért tevékenységével nem a diktatúra szóhasználat szerinti "munkát" végez, hanem részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Tehát - a termőföldhöz hasonlóan - nincs munkaerő-áru és nincs munkaerő-piac.

Az egyenlőségelvűségből az következik, hogy a Szent Korona minden tagja az élet alapjait és az alapvető életfeltételeket egyenlően kapja a Szent Korona Államától, a kiegészítő életfeltételeket viszont annak arányában, ahogyan a Szent Korona vagyon növekedésében részt vállal. 

A Szent Korona elveinek megfelelően az objektív (települési) társadalmi csoportok önkormányzatai valósítják meg az érdeksorrendiséget, koordinált önellátás formájában.

A települések életfeltételekkel kapcsolatos igényeinek és lehetőségeinek felmérése meghatározza, hogy

- az adott településen milyen szolgáltatásból, termékből milyen minőség és mekkora mennyiség az igény és

- melyek azok a lehetőségek, amelyek ezt az igényt kielégítik.

Az igények és lehetőségek összevetésének - egy-egy szolgáltatásra vagy termékre vonatkozóan - három eredménye lehet:

- azonos az igény a lehetőséggel,

- nagyobb az igény, mint a lehetőség (igény-többlet) és

- kisebb az igény, mint a lehetőség (lehetőség-többlet).

Az igény és lehetőség közötti eltérések kiegyenlítési sorrendje: a járás, a vármegye, a szomszédos vármegyék és az ország egésze.

Az igények és lehetőségek országosan mutatkozó, szolgáltatásra és termékre meghatározott különbségét elsősorban a környező országokkal, majd a koordináció folyamatos távolság-kiterjesztésével kell kiegyenlíteni.

A kiegyenlítés módja minden szinten elsősorban az önellátás teljessége feltételeinek megteremtése azzal, hogy az igény-többlet kielégítésével a lehetőség-többlet csökkenjen.

Az igény-többlet kiegyenlítése:

Az élet alapjai biztosításának (lelki-, szellemi- és testi összhang) kizárólagosan, az alapvető élelmiszer-ellátásnak és az energia-ellátásnak pedig főszabályként minden településcsoportban önellátás formájában kell megvalósulnia. Ennek érdekében a Szent Korona Állama biztosítja azokat a személyi- és tárgyi feltételeket, amelyek szükségesek az önellátáshoz.

Kivételesen: Ha az érdeksorrendiség egy adott szintjén - természeti adottság következményeként - az igény-többlet nem elégíthető ki, vagy a kielégítés olyan lehetőség megszűnésével történhet, amelyhez a nemzetnek alapvető érdeke fűződik, az érdeksorrendiségtől eltérő lehetőség-igénybevétel (végső esetben külföldi beszerzés) is felhasználható.

Az élet alapjain és az alapvető életfeltételeken kívüli szolgáltatások és termékek (termények) vonatkozásában mutatkozó igény-többlet esetén az igénykielégítés hatékonysága a mérvadó - az érdeksorrendiség elvének figyelembe vételével.

A lehetőség-többlet kiegyenlítése:

A kiegyenlítés sorrendisége:

A lehetőség-többlet olyan átalakítása az elsődleges megoldás, amely az igény-többlet megszüntetését eredményezi. 

A lehetőség-többlet felhasználása más társadalmi csoportnál jelentkező igény-többlet megszüntetésére koordináción keresztül.

Magyarország igény-lehetőség egyenlege:

Az élet alapjai:

A személyi feltételek lehetőség-többletet mutatnak (több a lelkész, pedagógus, orvos, ápoló, mint amennyi a jelenlegi igények kielégítéséhez szükséges), amelynek kiegyenlítése igény-motiválással (pl. lelki tanácsadó funkció létesítésével, önképzéssel, megelőző szűrések szervezésével), illetve a lehetőség-többletek átalakításával (pl. azonos alapképzettséget igénylő hivatások továbbképzési rendszerének létrehozásával), illetve külföldi kooperációval lehetséges, de nem "szürkeállomány-kivitellel", hanem a szürkeállomány által létrehozott érték felhasználásával. A nevelés-oktatási, a képzési és az irányítási struktúra változtatása feltétlenül szükséges, hiszen az hit nélküli tudomány (szakbarbárság) az élet alapjain kívül az alapvető életfeltételeket is veszélyezteti. (MTA, MMA szerepe, egyházak nevelő szerepe a Szent Korona szellemiségben, test-egészségügy közellátó hívatássá nemesítése, művészet példamutató erejének helyes irányú felhasználása.) A tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése a magyar szellemi érték felhasználásával és nemzetközi koordináción belül biztosítható.

Alapvető életfeltételek:

Élelmiszerellátás jelentős lehetőség-többletet mutat, hiszen az ország lakosságának háromszorosa számára állítunk elő élelmiszert. A személyi feltételek igény-lehetőség egyensúlya megvan, vagyis, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tevékenykedők száma és szakképzettsége megfelelő van az általunk létrehozott lehetőségek (termékek, termények) előállítására.. A tárgyi feltételek igény-többletét az ember- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével (hagyományos termékek és technológiák) kell elsősorban a lehetőség-felesleg átalakításával, másodlagosan külföldi koordinációval kiegyenlíteni.

A magyar igénykielégítés után maradó lehetőség-többlet elhelyezése nemzetközi koordináción keresztül lehetséges, elsődlegesen a kiegészítő életfeltételek biztosítása tárgyi eszközeinek cseretételezésével. 

Az energiaellátás igény-többlete alternatív energiaforrásokkal egyenlíthető ki. Ehhez a személyi feltétel biztosított, a tárgyi feltételek lehetőség-többlet átalakítással hozhatók létre.

Kiegészítő életfeltételek: (Országos szinten önellátás)

Lakásellátás: A személyi feltételek igény-lehetőség egyensúlya biztosított, vagyis az igények kielégítéséhez szükséges és elégséges, szellemi és fizikai tevékenységet végző szakember rendelkezésre áll. A tárgyi igény-többlet az önellátási lehetőségek (pl. építőanyag-gyártás és gépgyártás) külföldi koordinációjával egyenlíthető ki.

Közlekedés, szállítás: A közúti-, vasúti-, vízi- és légi szállítás személyi feltételeiben az igény-lehetőség egyensúly biztosított, vagyis elegendő ember van az igények kielégítéséhez.  A tárgyi feltételek közül az utak, vasúti pálya, vízi közlekedési útvonalak építése, karbantartása vonatkozásában jelentős igény-többlet mutatkozik, vagyis többre van szükség, mint amennyi rendelkezésre áll. Ezt az eltérést a szakmailag hasonló lehetőség-többlet átalakításával, eszköz-gyártással és az eszközök külföldi koordináción keresztül történő beszerzésével kell kiegyenlíteni. A közlekedési eszközök energia-átalakító részeit az energia-forrás változtatásával (alternatív energiaforrások) kell felváltani. A közlekedési eszközök gyártása elsősorban önellátás, másodsorban külföldi kooperációval valósítható meg.

Hírközlés, tájékoztatás: A személyi feltételekben mutatkozó igény-többlet (amely a diktatúra agymosó-eszközeként alkalmazott hírközlés miatt mutatkozik) - vagyis kevesebb a megfelelő minőségű munkát végző újságíró, alkalmazott számítástechnikai és nyomdaipari szakember, mint amennyi a tárgyilagos információ-igényt kielégíteni képes lenne - az objektív tájékoztatás alapelvvé tételével kiegyenlíthető. A tárgyi igény-többlet a másutt mutatkozó lehetőség-többlet átalakításával és külföldi koordinációjával egyenlíthető ki (TV- és rádióadók, számítógépek, nyomdagépek).

Személyi szolgáltatások: Személyi feltételek lehetőség-többletet mutatnak, mivel a személyi szolgáltatások jelentős része átalakul: az élet alapjainak biztosítása (ápolás, gondozás, gyógyítás és megelőzés) a Szent Korona-tagok számára alapvető jog. Az egyéniséghez fűződő szolgáltatások igény-lehetőség önellátása egységben van, személyi és tárgyi feltételeivel egyaránt, az egyéb szolgáltatások lehetőség-többlete csak átalakítással egyenlíthető ki.

Összesen:

Magyarország igény-lehetőség mérlege összességében - a szellemi érték és az élelmiszer-ellátás miatt - jelentős lehetőség-többletet mutat, ami ellentételezésével az alapvető életfeltételeket messze meghaladó, jólét élet biztosítható minden Szent Korona-tag számára. Így válik a XXI. században a Szent Korona eszme a Gondoskodó Magyarország alapjává.

III. A Szent Korona eszméjének azonosságai és eltérései a globalizmus más alternatíváihoz képest

1. Céljában

egyetlen gazdasági- vagy részmegoldást kereső alternatívával sem azonos, tekintettel arra, hogy a Szent Korona eszméje természetes, szerves egységként, demokratikusan működő társadalmat épít fel és működtet, és elvet minden, diktatórikus és/vagy nem az Isteni Szabályrendszer által meghatározott társadalmi és gazdasági megoldást. A Szent Korona eszméje a társadalmat fenyegető végveszély okát, a diktatúrát számolja fel, aminek természetes következménye az okozatok megszűnése.

Legközelebb áll David C. Korten célmeghatározása a Szent Korona eszméhez:

"Célunk az, hogy az intézményeknek olyan többszintű rendszerét hozzuk létre, amelyen keresztül megszüntethetjük a felesleges egymásrautaltságot, míg a megmaradókat a következő elvek alapján szabályozzuk:

- A helyi irányítás megerősítése, a helyi erőforrások helyi hasznosítása.

- Bármely helyi közösség számára megnehezíteni a termelés, illetve fogyasztás költségeinek más közösségekre való hárítását.

- A közös problémák kezelésénél ösztönözni az együttműködést a helyi közösségek között."

(David C. Korten: "Tőkés társadalmak világuralma" - KAPU 1996 - 392. oldal)

2. A Gondoskodó Magyarország különbözősége a hagyományos (okozat-orientált) alapokon álló alternatíváktól

A PAJZS Szövetség Gondoskodó Magyarország programja, amelyet az EU alternatívájaként fogalmaztam meg, a magyar társadalmi és gazdasági hagyományokra és az azt kifejező Szent Korona eszmerendszerre épül. Ennek máig ható érvényességét számomra alátámasztották Arisztotelész, Aquinoi Szent Tamás, Pázmány Péter és Németh László (kis mértékben Szent Ágoston) művei.

Ezért - annak ellenére, hogy számos elemében hasonló - néhány alapkérdésben eltér a hozzá legközelebb álló Sylvio Gesell és Clifford Hugh Douglas által jegyzett koncepcióktól.

Az eltérések lényege röviden a következőkben fogalmazható meg:

A Gondoskodó Magyarország a gazdaságot alárendeli a társadalom érdekeinek, mert a társadalom szerves egységként működik (vagyis a Szent Korona eszmeiséget érvényesíti), ennek révén a demokratikusan értelmezett közhatalom határozott prioritását hirdeti a magánhatalommal szemben, míg az említettek a kapitalizmus valamiféle reformálását végzik el, vagyis a magán-hatalom és a közhatalom jelenleg kiélezett prioritás-vitájában a magánhatalom szerepének csökkentésével az egyenlőséghez történő közelítést fogalmaznak meg.

A Gondoskodó Magyarország a vagyon fogalmát kiterjeszti az emberi harmónia mindhárom elemére (lélek, szellem és test), míg az említettek csak az anyagiakra értik.

A Gondoskodó Magyarország programja a pénzt a nemzeti vagyonnövekedésen alapuló érték-közvetítőként kezeli, és az egy adott időben fel nem használt pénzt úgy tekinti, hogy azt a fel nem használó az állam rendelkezésére bocsátotta, ezért beépül a nemzeti vagyonba, így értékálló (természetesen nem értékteremtő), az említett elméletek a pénz érték-közvetítését egy időszakra vonatkoztatják.

A Gondoskodó Magyarország a nemzeti vagyon növekedését az igények lehetőségekkel történő kielégítésén alapulva határozza meg, nem a piacgazdaság szabályai szerint, vagyis nem a kínálat által manipulált kereslet soha meg nem valósuló egységével.

A Gondoskodó Magyarország az emberi jogok vonatkozásában a Szent Korona eszme "egyenelvűségét" valósítja meg, vagyis az élet alapjaihoz (lelki-, szellemi- és testi harmónia) Szent Korona-tagként mindenkinek feltétel nélküli joga van. Az életfeltételekhez fűződő jog viszont differenciált, a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolva.

A Gondoskodó Magyarország mind a belpolitikában (aminek része a belgazdaság), mind a külpolitikában (aminek része a külgazdaság) az önkormányzatiság (szintén Szent Korona alapelv) és az ezek által képviselt igények-lehetőségek koordinálásán alapszik. Az önkormányzatisághoz kapcsolva érvényesül az érdeksorrendiség, ami azt jelenti, hogy egy társadalmi csoport és annak hierarchikus egésze (település, település-csoport, megye, ország) igényeit elsődlegesen saját lehetőségei alapján igyekezzék kielégíteni, ennek az igény-lehetőség összhangnak eszköze a többi - azonos szintű - társadalmi csoporttal történő koordinatív együttműködés. Az egyes társadalmi csoportok felesleges lehetőségeikkel más társadalmi csoportok önellátáson belül ki nem elégíthető igényeit szolgálják, az értékazonos viszonosság alapján.

Így kerül természetes helyére az érdekeltség. Ezzel válik Magyarország a szerves egységként működő világ koordinált részévé.

3. Eszközeiben

a Szent Korona eszme azonosságot mutat mindazokkal az elképzelésekkel, amelyek a globalizáció egy-egy részterületének a Szent Korona-tannal összhangban lévő megoldását tekintik céljuknak:

- a magyar földtulajdon védelme

- a családok védelme

- a szociális biztonság növelése,

- az emberi jogok kiterjesztése az alapvető életfeltételekre,

- a természetes környezet védelme, az okozott károk felszámolása,

- a magánhatalom helyett közhatalom uralma,

- a kozmopolita pénzuralom diktatúrája helyett nemzeti közös érdek képviselete,

- a pénz természetes - értékközvetítő - szerepének visszaállítása,

- a beruházások ösztönzése a biztosított piac alapján.

Vissza az oldal tetejére