Vissza a főoldalra * Vissza a felhíváshoz

Az MTI tudtunkkal nem adta ki _ FÁ

Közlemény
2003. január 29.

 Nem mindegy, milyen az 'ünnepünk'
DunaNovaPress Az Eu-belépés új alkotmányt követel
A toldozás-foltozás már nem elegendő
 Alkotmányossági Műhely - Budapest  

Honfitársaink, a magyar kormány, parlament és más felelős állami- és politikai vezetők, a magyar nemzet tagjai és képviselői határon innen és túl!

Nyomatékosan fel kívánjuk hívni az Európai Unióba való csatlakozásunkról tárgyaló kormány, parlament és más állami-, politikai felelős vezetők figyelmét arra, hogy az úgynevezett 1990-es rendszerváltás után 12 évvel még mindig nem rendeződött a magyar alkotmányhoz való viszonyunk! - Ebből következően a parlament, a kormány és a teljes állami intézményrendszer és vezető testületek a mai napig nem rendelkeznek teljes értékű alkotmányos legitimitással.

▪ A törvényhozást ma is szabályozó (sokszor módosított, alaptörvényként is ideiglenes) 1949/XX-as törvény még mindig nem ismeri el a magyar alkotmányt.

▪ A magyar alkotmány elismerése helyett ez az alaptörvény még mindig önmagát jelöli meg alkotmányként - egy olyan, a tényleges vagy manipulált parlamenti többséggel bármikor átírható okmányt, amely történetesen a szovjet megszállók akarata szerint lett a magyar jogrendbe illesztve, szembehelyezkedve a magyar alkotmányos hagyománnyal.

▪ Az alkotmány, a magyar alkotmányos hagyomány lényege szerint a nemzetnek mint közösségnek az eredetéről, céljáról és a hatalomról, az alkotmányos igazságokról és értékekről vallott közös tudata, tudati entitás, amely sok évszázad alatt fejlődött ki és őrződött meg, hasonlóan az anyanyelvhez, a népművészeti kincshez. Az alkotmányos tudat hatalmi önkénnyel, többségi szavazási eljárással nem módosítható. Többségi szavazással legfeljebb azokat az írásos megállapodásokat, egyezségeket, alaptörvényeket lehet elfogadni, amelyek elismerik (vagy nem ismerik el) az alkotmányt, megfelelnek (vagy nem felelnek meg) az alkotmányos szellemiségnek.

Nyomatékosan fel kívánjuk hívni tehát a figyelmet arra, hogy a magyar kultúra, gondolkodás szerint az alkotmányt nem az aktuális hatalom diktálja tetszése szerint, hanem jó esetben az aktuális hatalom elismeri az alkotmányt. A hatalom alkotmányos legitimációja tehát nem valamely pillanatnyilag kialakult, többségi elvű legalitásra támaszkodik, hanem jelenti a kulturális, identitásbeli örök emberi alkotmányos igazságoknak, alkotmányos értékeknek való megfelelést, megfelelési törekvést is.

Kezdeményezzük felhívásunkkal, hogy a magyar nemzet minél több tagja, a magyar közélet, politikai vezetés minél több szereplője nyilvánítsa ki, hogy:

1. ... meggyőződése szerint az ország alkotmányos helyzetének helyreállítása hosszú távon a magyarság, a magyar nemzet, az ország és lakói elsődleges létérdeke.

2. ... az alkotmány ügye a nemzet társadalmi, gazdasági, kulturális létét sok nemzedéken át meghatározó olyan létfeltétel, amelyet nincsen joga feladni, tudatosan kockáztatni, rombolni semelyik nemzedéknek, politikai vezetésnek.

3. ... tudatában van annak, hogy jelen helyzetünkben alapvető kérdés a magyar fogalmak szerinti alkotmány (alkotmányos tudat, szemléletmód) és az alaptörvény eredendő, lényegi különbségének a kimondása.

4. ... tudatában van annak, hogy a hatalmi fortéllyal és erőszakos eszközökkel kényszerített csatlakozás az Európai Unióhoz a magyar állam alkotmányellenes állapota miatt alkotmányos legitimitással nem rendelkezhet.

5. ... tudatában van annak, hogy alkotmányos viszonyaink rendezésének módja a jogfolytonosságot helyreállító nemzetgyűlés összehívása, és munkájának háborítatlan elvégzése.

6. ... alapvetőnek tekinti, hogy az alkotmányos létünk szellemi-kulturális lényege napvilágra kerüljön, és feltétlen, széles körű védelemben részesüljön - függetlenül az alkotmány politikai, törvényi elismerésének menetétől.

Nincs az ország jelenlegi vezetésének alkotmányos legitimitása a tervezett EU-csatlakozási szerződés aláírására a magyar alkotmány elismerése, a jogfolytonosság kimondása előtt. Az alkotmány elismerésének hiánya miatt állhatott elő az a helyzet, hogy a szavazással megerősítendő csatlakozási megállapodás lényegi pontjai alapvető alkotmányos elveket sértenek. Ezekre a problémákra a tervezett népszavazás önmagában nem kínál megoldást. Mindamellett ki kívánjuk nyilvánítani felháborodásunkat, hogy az uniós csatlakozáshoz a társadalmi egyetértést alkotmányosan illegitim módon megszerezni kívánó népszavazás előkészítése során a legdurvább hatalmi erőfölénnyel való visszaélést tapasztalunk folyamatosan.

Hangsúlyozzuk végül, hogy Magyarország alkotmányos legitimitással csak olyan nemzetközi struktúrába illeszkedhet be, amely nem sérti az alkotmányos igazságokat és értékeket, illetőleg felül nem bírálható garanciákkal erősíti meg törekvését ezen igazságok és értékek érvényesítésére.

Budapest, 2003. január 25.

A nyilatkozatot az Alkotmányossági Műhely által szervezett konferencia 25-én este még jelen lévő mintegy 40 fős közönsége két ellenszavazattal alkalmi közösségként megszavazta.

A nyilatkozathoz névvel csatlakoztak az elfogadásakor jelenlévők közül a következők:

1. Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság
2. Dr Győri-Nagy Sándor
3. Reiner Péter
4. Nagy Péter
5. Dr Bakos Batu, polgármester
6. Magyarok Nagyasszonya Lovagrend
7. Csorba Ottóné
8. Összmagyar Testület
9. Bán Árpád
10. Simák Rita
11. Román Mihályné
12. Kiss Turay Éva
13. Dr Ásványi Rezső
14. Frenczel Bertalan
15. S. György András
16. Szabad Magyarországért Mozgalom
17. Belovai Zsuzsanna
18. Debreczeni Dóra
19. Kispál Ibola
20. Kada Mária
21. Szalay Zsuzsanna
22. Kádár István
23. Géczi Ferenc
24. Nagy József
25. Körtvélyessy Zoltán
26. Dr Szeleczky Zoltán
27. Dr Tóth Tibor
28. Matyasovszky Jenőné
29. Dr Péchy Edit
30. Dr Drábik János

A nyilatkozathoz további csatlakozókat fogadunk.

- 30 -

Vissza az oldal tetejére

 
----- Original Message -----
From: "Fáy Árpád" <megujulas@ngo.hu>
To: "Tom Kennedy" <editor@dnp.hu>
Sent: Thursday, January 30, 2003 1:04 PM
Subject: Köszönet és észrevétel

Tisztelt Uram!

Köszönve alapvetően azt, hogy közölték nyilatkozatunkat, pontosítani
szeretnék:

Álláspontunk szerint Rákosi alkotmányát azért nem lehet védeni, mert az
"alkotmány" szó tulajdonképpeni, eredeti, magyar fogalmak szerinti
jelentését alapul véve nem illik a Rákosi féle 1949/XX-as törvényre.
Ez a törvény ugyanis nem alkotmány!
A sztalini örökség nem az évszám, hanem a 77.§(1) ebben a törvényben, amely
szerint nincs is más alkotmány, mint maga az 1949-es törvény! Holott ennek a
törvénynek meg kellett volna felelnie a magyar alkotmányos hagyománynak. Ha
azonban a törvényt magát nevezem alkotmánynak, onnantól kezdve lehet minden
disznóságot alkotmányosnak minősíteni, hiszen az örök alkotmányos
igazságokkal nem kell szembenézni. Azok szinte szómágiával kikerültek a
virtuális valóságból, mert a törvény nem hivatkozik rá.
Az 1949/XX törvényt lehet nevezni alaptörvénynek (mert a törvényhozást
szabályozza jelenleg), de nem lehet a szó tényleges értelmében alkotmánynak
nevezni - különösen nem magyar alkotmánynak.

Ezen okfejtés miatt nem új alkotmányt, hanem új alaptörvényt javasolunk az
1949/XX. helyett úgy, hogy az ismerje el a magyar alkotmányt, amely a
sokszáz éves magyar nemzet alkotmánya, amely szerint működött sokszáz éven
át a magyar állam. Most átmenetileg éppen nem fogadja el a magyar nemzet
alkotmányát a magyar állam, tehát alkotmányos legitimitása nincsen jelenleg
(amint a nyilatkozatban is jeleztük).

Mindezért nem új alkotmányt szorgalmazunk, hanem új alaptörvényt, amely
végre ismét elismeri a magyar alkotmány igazságait, értékeit.

Tisztelettel
Fáy Árpád

Vissza az oldal tetejére