Vissza a főoldalra * Vissza a meghívóhoz * Sajtóreagálás
Az "Alkotmányról az Európai Unió kapujában" c. konferencia 2003. január 24-25 második ülésszakának végén a jelenlévők vita után a következő szövegezésű nyilatkozatot fogadták el. A vita arról szólt, hogy "diplomatikus" legyen a nyilatkozat szövegezése vagy pedig minél egyértelműbb. Az egyértelmű állásfoglalás mellett érveltek a jelenlévők többségében. Több szófordulatában visszafogottabb lett a végső szöveg. Ami a tartalmát illeti, kiáll a magyar alkotmány mellett, de ez nem jelent porosságot vagy a jelenkor problémáinak elutasítását. Mivel az alkotmány kérdéskörének egésze van hatékony tiltás alatt, a nyilvánosságtól elzártan, ezért természetes, hogy meg kell emésszük, értsük az összefüggéseket, rá kell csodálkoznunk a tényekre. Ebben a helyzetben törekedett a nyilatkozat elemezhető egyértelműségre. - FÁ
Honfitársaink, a magyar kormány, parlament és más felelős állami- és politikai vezetők, a magyar nemzet tagjai és képviselői határon innen és túl!
Nyomatékosan fel kívánjuk hívni az Európai Unióba való csatlakozásunkról tárgyaló kormány, parlament és más állami-, politikai felelős vezetők figyelmét arra, hogy az úgynevezett 1990-es rendszerváltás után 12 évvel még mindig nem rendeződött a magyar alkotmányhoz való viszonyunk! – Ebből következően a parlament, a kormány és a teljes állami intézményrendszer és vezető testületek a mai napig nem rendelkeznek teljes értékű alkotmányos legitimitással.
▪ A törvényhozást ma is szabályozó (sokszor módosított, alaptörvényként is ideiglenes) 1949/XX-as törvény még mindig nem ismeri el a magyar alkotmányt.
▪ A magyar alkotmány elismerése helyett ez az alaptörvény még mindig önmagát jelöli meg alkotmányként - egy olyan, a tényleges vagy manipulált parlamenti többséggel bármikor átírható okmányt, amely történetesen a szovjet megszállók akarata szerint lett a magyar jogrendbe illesztve, szembehelyezkedve a magyar alkotmányos hagyománnyal.
▪ Az alkotmány, a magyar alkotmányos hagyomány lényege szerint a nemzetnek mint közösségnek az eredetéről, céljáról és a hatalomról, az alkotmányos igazságokról és értékekről vallott közös tudata, tudati entitás, amely sok évszázad alatt fejlődött ki és őrződött meg, hasonlóan az anyanyelvhez, a népművészeti kincshez. Az alkotmányos tudat hatalmi önkénnyel, többségi szavazási eljárással nem módosítható. Többségi szavazással legfeljebb azokat az írásos megállapodásokat, egyezségeket, alaptörvényeket lehet elfogadni, amelyek elismerik (vagy nem ismerik el) az alkotmányt, megfelelnek (vagy nem felelnek meg) az alkotmányos szellemiségnek.
Nyomatékosan fel kívánjuk hívni tehát a figyelmet arra, hogy a magyar kultúra, gondolkodás szerint az alkotmányt nem az aktuális hatalom diktálja tetszése szerint, hanem jó esetben az aktuális hatalom elismeri az alkotmányt. A hatalom alkotmányos legitimációja tehát nem valamely pillanatnyilag kialakult, többségi elvű legalitásra támaszkodik, hanem jelenti a kulturális, identitásbeli örök emberi alkotmányos igazságoknak, alkotmányos értékeknek való megfelelést, megfelelési törekvést is.
Kezdeményezzük felhívásunkkal, hogy a magyar nemzet minél több tagja, a magyar közélet, politikai vezetés minél több szereplője nyilvánítsa ki, hogy:
Nincs az ország jelenlegi vezetésének alkotmányos legitimitása a tervezett EU-csatlakozási szerződés aláírására a magyar alkotmány elismerése, a jogfolytonosság kimondása előtt. Az alkotmány elismerésének hiánya miatt állhatott elő az a helyzet, hogy a szavazással megerősítendő csatlakozási megállapodás lényegi pontjai alapvető alkotmányos elveket sértenek. Ezekre a problémákra a tervezett népszavazás önmagában nem kínál megoldást.
Mindamellett ki kívánjuk nyilvánítani felháborodásunkat, hogy az uniós csatlakozáshoz a társadalmi egyetértést alkotmányosan illegitim módon megszerezni kívánó népszavazás előkészítése során a legdurvább hatalmi erőfölénnyel való visszaélést tapasztalunk folyamatosan.
Hangsúlyozzuk végül, hogy Magyarország alkotmányos legitimitással csak olyan nemzetközi struktúrába illeszkedhet be, amely nem sérti az alkotmányos igazságokat és értékeket, illetőleg felül nem bírálható garanciákkal erősíti meg törekvését ezen igazságok és értékek érvényesítésére.
Budapest, 2003. január 25.
A nyilatkozatot az Alkotmányossági Műhely által szervezett konferencia 25-én este még jelen lévő mintegy 40 fős közönsége két ellenszavazattal alkalmi közösségként megszavazta.
A nyilatkozathoz névvel csatlakoztak az elfogadásakor jelenlévők közül a következők:
1. |
Alkotmányossági
Műhely és Fórum Társaság |
2. |
Dr
Győri-Nagy Sándor |
3. |
Reiner
Péter |
4. |
Nagy
Péter |
5. |
Dr
Bakos Batu, polgármester |
6. |
Magyarok
Nagyasszonya Lovagrend |
7. |
Csorba
Ottóné |
8. |
Összmagyar
Testület |
9. |
dr Molnárfi Tibor |
10. |
Bán
Árpád |
11. |
Simák
Rita |
12. |
Román
Mihályné |
13. |
Kiss
Turay Éva |
14. |
Dr
Ásványi Rezső |
15. |
Frenczel
Bertalan |
16. |
S.
György András |
17. |
Szabad
Magyarországért Mozgalom |
18. |
Belovai
Zsuzsanna |
19. |
Debreczeni
Dóra |
20. |
Kispál
Ibolya |
21. |
Kada
Mária |
22. |
Szalay
Zsuzsanna |
23. |
Kádár
István |
24. |
Géczi
Ferenc |
25. |
Nagy
József |
26. |
Körtvélyessy
Zoltán |
27. |
Dr
Szeleczky Zoltán |
28. |
Dr
Tóth Tibor |
29. |
Matyasovszky
Jenőné |
30. |
Dr
Péchy Edit |
31. |
Dr
Drábik János |
32. |
Fáy Árpád |
|
csatlakozók |
33. |
dr Balogh Sándor, elnök, Amerikai Magyarok Országos szövetsége |
34. |
dr Detre Csaba, a Filozófiai Vitakör tudományos egyesület elnöke |
35. |
dr Végh László, Debrecen |
36. |
Fabian Ferenc, Vancouver, Canada |
37. | Pálffy Tibor, Budapest |
38. | Bokor Levente, Budapest |
39. | Szabó Sándor András, Székesfehérvár |
40. | dr Bárdi László, Pécs |
41. | dr Kellermayer Miklós, Pécs |
42. | Schneider László, Budapest |
43. | Kiss István György, Pilisvörösvár |
44. | Síklaky István, Budapest |
45. | Dohán Mihály, Szentendre |
46. | Turcsány Péter, Pomáz |
47. | Pap András, Pécs |
A nyilatkozathoz további csatlakozókat fogadunk.