Vissza a főoldalra * Vissza a meghívóhoz * Sajtóreagálás

Az "Alkotmányról az Európai Unió kapujában" c. konferencia 2003. január 24-25 második ülésszakának végén a jelenlévők vita után a következő szövegezésű nyilatkozatot fogadták el. A vita arról szólt, hogy "diplomatikus" legyen a nyilatkozat szövegezése vagy pedig minél egyértelműbb. Az egyértelmű állásfoglalás mellett érveltek a jelenlévők többségében. Több szófordulatában visszafogottabb lett a végső szöveg. Ami a tartalmát illeti, kiáll a magyar alkotmány mellett, de ez nem jelent porosságot vagy a jelenkor problémáinak elutasítását. Mivel az alkotmány kérdéskörének egésze van hatékony tiltás alatt, a nyilvánosságtól elzártan, ezért természetes, hogy meg kell emésszük, értsük az összefüggéseket, rá kell csodálkoznunk a tényekre. Ebben a helyzetben törekedett a nyilatkozat elemezhető egyértelműségre. - FÁ

Nyilatkozat és felhívás

Honfitársaink, a magyar kormány, parlament és más felelős állami- és politikai vezetők, a magyar nemzet tagjai és képviselői határon innen és túl!

Nyomatékosan fel kívánjuk hívni az Európai Unióba való csatlakozásunkról tárgyaló kormány, parlament és más állami-, politikai felelős vezetők figyelmét arra, hogy az úgynevezett 1990-es rendszerváltás után 12 évvel még mindig nem rendeződött a magyar alkotmányhoz való viszonyunk! – Ebből következően a parlament, a kormány és a teljes állami intézményrendszer és vezető testületek a mai napig nem rendelkeznek teljes értékű alkotmányos legitimitással.

         A törvényhozást ma is szabályozó (sokszor módosított, alaptörvényként is ideiglenes) 1949/XX-as törvény még mindig nem ismeri el a magyar alkotmányt.

         A magyar alkotmány elismerése helyett ez az alaptörvény még mindig önmagát jelöli meg alkotmányként - egy olyan, a tényleges vagy manipulált parlamenti többséggel bármikor átírható okmányt, amely történetesen a szovjet megszállók akarata szerint lett a magyar jogrendbe illesztve, szembehelyezkedve a magyar alkotmányos hagyománnyal.

         Az alkotmány, a magyar alkotmányos hagyomány lényege szerint a nemzetnek mint közösségnek az eredetéről, céljáról és a hatalomról, az alkotmányos igazságokról és értékekről vallott közös tudata, tudati entitás, amely sok évszázad alatt fejlődött ki és őrződött meg, hasonlóan az anyanyelvhez, a népművészeti kincshez. Az alkotmányos tudat hatalmi önkénnyel, többségi szavazási eljárással nem módosítható. Többségi szavazással legfeljebb azokat az írásos megállapodásokat, egyezségeket, alaptörvényeket lehet elfogadni, amelyek elismerik (vagy nem ismerik el) az alkotmányt, megfelelnek (vagy nem felelnek meg) az alkotmányos szellemiségnek.

Nyomatékosan fel kívánjuk hívni tehát a figyelmet arra, hogy a magyar kultúra, gondolkodás szerint az alkotmányt nem az aktuális hatalom diktálja tetszése szerint, hanem jó esetben az aktuális hatalom elismeri az alkotmányt. A hatalom alkotmányos legitimációja tehát nem valamely pillanatnyilag kialakult, többségi elvű legalitásra támaszkodik, hanem jelenti a kulturális, identitásbeli örök emberi alkotmányos igazságoknak, alkotmányos értékeknek való megfelelést, megfelelési törekvést is.

Kezdeményezzük felhívásunkkal, hogy a magyar nemzet minél több tagja, a magyar közélet, politikai vezetés minél több szereplője nyilvánítsa ki, hogy:

  1. … meggyőződése szerint az ország alkotmányos helyzetének helyreállítása hosszú távon a magyarság, a magyar nemzet, az ország és lakói elsődleges létérdeke.
  2. … az alkotmány ügye a nemzet társadalmi, gazdasági, kulturális létét sok nemzedéken át meghatározó olyan létfeltétel, amelyet nincsen joga feladni, tudatosan kockáztatni, rombolni semelyik nemzedéknek, politikai vezetésnek.
  3. … tudatában van annak, hogy jelen helyzetünkben alapvető kérdés a magyar fogalmak szerinti alkotmány (alkotmányos tudat, szemléletmód) és az alaptörvény eredendő, lényegi különbségének a kimondása.
  4. … tudatában van annak, hogy a hatalmi fortéllyal és erőszakos eszközökkel kényszerített csatlakozás az Európai Unióhoz a magyar állam alkotmány ellenes állapota miatt alkotmányos legitimitással nem rendelkezhet.
  5. … tudatában van annak, hogy alkotmányos viszonyaink rendezésének módja a jogfolytonosságot helyreállító nemzetgyűlés összehívása, és munkájának háborítatlan elvégzése.
  6. … alapvetőnek tekinti, hogy az alkotmányos létünk szellemi-kulturális lényege napvilágra kerüljön, és feltétlen, széles körű védelemben részesüljön – függetlenül az alkotmány politikai, törvényi elismerésének menetétől.

Nincs az ország jelenlegi vezetésének alkotmányos legitimitása a tervezett EU-csatlakozási szerződés aláírására a magyar alkotmány elismerése, a jogfolytonosság kimondása előtt. Az alkotmány elismerésének hiánya miatt állhatott elő az a helyzet, hogy a szavazással megerősítendő csatlakozási megállapodás lényegi pontjai alapvető alkotmányos elveket sértenek. Ezekre a problémákra a tervezett népszavazás önmagában nem kínál megoldást.

Mindamellett ki kívánjuk nyilvánítani felháborodásunkat, hogy az uniós csatlakozáshoz a társadalmi egyetértést alkotmányosan illegitim módon megszerezni kívánó népszavazás előkészítése során a legdurvább hatalmi erőfölénnyel való visszaélést tapasztalunk folyamatosan.

Hangsúlyozzuk végül, hogy Magyarország alkotmányos legitimitással csak olyan nemzetközi struktúrába illeszkedhet be, amely nem sérti az alkotmányos igazságokat és értékeket, illetőleg felül nem bírálható garanciákkal erősíti meg törekvését ezen igazságok és értékek érvényesítésére.

Budapest, 2003. január 25.

A nyilatkozatot az Alkotmányossági Műhely által szervezett konferencia 25-én este még jelen lévő mintegy 40 fős közönsége két ellenszavazattal alkalmi közösségként megszavazta.

A nyilatkozathoz névvel csatlakoztak az elfogadásakor jelenlévők közül a következők:

1. 

Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság

2. 

Dr Győri-Nagy Sándor

3. 

Reiner Péter

4. 

Nagy Péter

5. 

Dr Bakos Batu, polgármester

6. 

Magyarok Nagyasszonya Lovagrend

7. 

Csorba Ottóné

8.  

Összmagyar Testület

9.  

dr Molnárfi Tibor

10. 

Bán Árpád

11. 

Simák Rita

12. 

Román Mihályné

13. 

Kiss Turay Éva

14. 

Dr Ásványi Rezső

15. 

Frenczel Bertalan

16. 

S. György András

17. 

Szabad Magyarországért Mozgalom

18. 

Belovai Zsuzsanna

19. 

Debreczeni Dóra

20. 

Kispál Ibolya

21. 

Kada Mária

22. 

Szalay Zsuzsanna

23.

Kádár István

24.

Géczi Ferenc

25.

Nagy József

26.

Körtvélyessy Zoltán

27.

Dr Szeleczky Zoltán

28. 

Dr Tóth Tibor

29. 

Matyasovszky Jenőné

30. 

Dr Péchy Edit

31.

Dr Drábik János

32.

Fáy Árpád

csatlakozók

33.

dr Balogh Sándor, elnök, Amerikai Magyarok Országos szövetsége

34.

dr Detre Csaba,  a Filozófiai Vitakör tudományos egyesület elnöke

35.

dr Végh László, Debrecen

36.

Fabian Ferenc, Vancouver, Canada

37. Pálffy Tibor, Budapest
38. Bokor Levente, Budapest
39. Szabó Sándor András, Székesfehérvár
40. dr Bárdi László, Pécs
41. dr Kellermayer Miklós, Pécs
42. Schneider László, Budapest
43. Kiss István György, Pilisvörösvár
44. Síklaky István, Budapest
45. Dohán Mihály, Szentendre
46. Turcsány Péter, Pomáz
47. Pap András, Pécs

A nyilatkozathoz további csatlakozókat fogadunk.

Vissza az oldal tetejére