Tévedésnek tartom Drábiknál, hogy a magyar nyelv nem tesz éles különbséget a jog és törvény között. A "jog"-ot magam "jóra kötelezettségnek" definiáltam, mert benne a szóban a "jó" mint angolban a "right". A "törvény"-ben benne van a "tör" igei tő. Vagyis része, töredéke - nem egésze - a jognak. De az "állam felett" nem a jog áll, szerintem, hanem a Tizparancsolat pl., ami kinyilatkoztatott. Azon kívül, az alkotmány kell, hogy az állam mint intézmény felett álljon, amit a közösség nem intézményként, hanem kollektív személyként hoz létre és folyamatosan a testére szab. Nálunk ez a "nemzet" lenne, az államalkotó individuumok szabad akarata, amelyik tudatosan létezik. Ezért a nemzet kétféleképp jelenül meg: a kultuszban(vallásban), és a tudományban(metafizikában). amikor kifejezi magát mint állami akarat.

Üdv.

BL.