Vissza a főoldalra * Vissza az előkészületek 2003 februárban oldalhoz
(2003 február 27)
Lehet-e beszélni az alkotmány dolgáról? Az alkotmány dolga tabu a nagy nyilvánosság előtt. Lehet-e beszélni az EU csatlakozási szerződésről? Az EU szerződés dolga tabu a nyilvánosság előtt.
És ennek legnyilvánvalóbb jele az, ahogyan programozottan folyik, ömlik a szó a lényegtelen, másodlagos, rendszeresen provokációként felvetett lényegtelen kérdésekről. Neves professzorok nevüket adták ehhez a cirkuszhoz. Mintha ez a megtévesztő hadművelet dicsőség volna, 2 milliárd Ft-ból. Pedig szégyen (abból a bizonyos 2 millárdból).
Délután másodjára voltam ott az "élesben" c. TV-műsorban (nagyon náthásan). Múlt héten azt hittem, "véletlenül" nem adott szót Fiala János műsorvezető. Ma azt tudom mondani, hogy Fiala úr tudatosan járt el, mert amit szivélyesen megigért a műsor előtt fél perccel, azt nem tette meg a kezdés után. Nevezetesen pár percet kértem az előző alkalommal el nem mondott észrevételeimre. Nekem hátat fordítva kezdte műsorát. Fiala úr tehát hazug módon, megtévesztve a résztvevőket és a nézőket vezeti ezt a műsort. Felháborító, abban a bizonyos királyi-közszolgálati TV-ben. Művészetnek szépíti a közönség tudatos megtévesztését.
Nem ez a médiaterror? Amikor tabunak számít egy népszavazás előtt másfél hónappal a csatlakozási szerződés néhány lényegi pontja?
Fiala műsorvezető meghív egy társaságot, hogy beszélgessen velük, és számukra idegeneket ültet közéjük, akik véletlenül sem a lényegről beszélnek. De elhatárolódni tőlük nem lehet, mert a műsorvezető meghívottjai. Nekem háborog a lelkem, hogy a Szabad Magyarországért Mozgalom szervezői nem tettek semmit ez ellen. Ez nem demokrácia, hanem palifogás (pontosabban csalás, mert a látszat az, hogy az SZMM tagjai nem tudják elmondani véleményüket). Holott nem kapnak szót, beléjük fojtják a szót, tudatosan félre értelmezi kommentárjában őket a műsorvezető, összekeveri őket hozzájuk nem tartozókkal, az egyeztetést elutasítja illetőleg az egyezséget megszegi stb-stb.
Az "igen" mellett érvelő szakértő meghívottak személye előre ismeretlen, meglepetés. Mint egy kabaréban. Szemléletes példa volt, ahogyan először a centrumos Kupa urat beállítja a szerkesztő hogy ő semleges EU ügyben (tehát Fiala médiakatonával az egész stáb egyetért), - majd centrumos Kupa úr közli, hogy "őt nem érdekli előre a kilépés lehetősége, mert ha például az ember egy nőbe lép bele, akkor sem a kilépés lehetősége foglalkoztatja előre". Megfordult fejemben, hogy ez most rejtjeles fenyegetés volt a szavazók feléhez? Belétek lépünk, ha nem úgy zenéltek ...? Vagy a volt miniszter tréfásan ilyen rejtjelesen utal a kézcsókra? Figyelemelterelő vicc volt csupán?
Második alkalommal Kupa úr elmarad, ez alkalommal újabb "igenes" szakértők érkeznek, a renitens nemet mondani merőket szétültetik egymástól a fotelekben, mint rosszcsontokat az iskolában (csak a műsorszerkesztési szakértelem kedvéért - amúgy pedig ez is disznó visszaélés a műsorkészítő szerepkörével). Kezdődik a második menet, és minő csoda, Fiala úr kizárólag hülyeséggel hajlandó foglalkozni, mindenre alkalmat ad, ami viszi az időt, de a megállapodott első perceket nem adja a lényeg felvetéséhez. Nekem szétfolyt az egész műsor ezúttal, egy furcsa, kellemetlen tanulság volt, jártam a média roncstelepén. A legérdekesebb, hogy mindenféle felügyelet, bizottság aszisztál ehhez a médiasakáli stílushoz. Senki nem veszi észre, hogy mi folyik, vagy éppen egyetértenek vele, és nem adnak más műsorvezetőt?
Az igen-nézők szószólója Drábik János lényegi kérdést felvető beszédén felháborodva tiltakozott, hogy itt az EU-t mint valami sötét diktatúrát ábrázolják bizonyos szempontokból! Ilyet nem szabad hagyni! - Ezt ő jól tudja, mert jól megtanulta, ebből van felkészítve! (?) - hogy nem diktatúra az EU? Azt hiszem, hogy az égvilágon semmit sem tanult a kislány (mert az asszony megszólítást visszautasította - ó minő klasszikus műveltség ...) a Drábik János által felvetett aggodalomról, miszerint az EU egy második Szovjet-unió szerkezetét ölti magára az utóbbi években. Ha pedig erről nem tanult, illett volna legalább meglepődnie.
Magam részéről az alábbi vázlatot akartam szóba hozni a lényegi kérdésekről 2003. február 19-én, illetőleg 26-án a népszavazásra vitt uniós szerződésről (tehát lényegében eddig a képernyőről cenzúrázott szöveg?):