New Page 1

Szilárd alkotmányossága és a politikai döntéshozatal rendszere miatt Magyarországot például a Rákóczi-szabadságharc és Napóleon közötti időszakban Európa egyik köztársaságaként emlegették – Belgium és Velence mellett. Mondhatnánk, hogy az még rendi jellegű köztársaság volt, de a lényeget, a politikai döntéshozatal kultúráját illetően mindenképpen köztársasági, demokratikus szokásokat, mintát, alapot jelentett és hagyományozott az utókor számára is. Ehhez a véleményhez illeszkedett Timon Ákos tanulmánya, Tálos Géza Történelmi leckéje és hasonló meggyőződés olvasható az alábbi, a rendszerváltás utáni, a 90-es évekből származó tanulmányban is.

Köztársaság, demokrácia és a szentkorona (Sándor András)

A kézirat Zétényi Zsolt birtokában ~ idézve A szentkorona-eszme mai értelme c forrásgyűjteményből (Püski, 1997, 187-188. o.)

A Szent Korona a történelmileg stabil demokrácia alkotmányos biztosítéka

A Szentkorona-konstrukció egyedülálló Európában. Ez szakrális (tehát fiktív, transzcendens és szimbolikus hatalommal felruházott) materializált szimbóluma, s közmegegyezéssel, valamint a hagyomány kötelező erejével hordozója a nemzet (a „társadalom”, a „démosz”) hatalmának. Nem a mindenkori uralkodó hatalmi jelvénye, hanem a hatalom forrása, a nemzet (a politikailag teljes jogú, természetes személyek) „megbízólevele” a mindenkori uralkodó számára. Mivel a nemzet „a Szent Korona teste”, a Szent Korona hatalmi státusának közvetítésével a mindenkori uralkodóra a társadalom – a priori bizalommal – egy életre, de a funkció gyakorlása során bebizonyult alkalmatlanság esetén visszavonásig átruházza a politikai döntési jogokat. A parlamentáris alkotmány ezt tetszés szerint módosíthatja egészen addig, hogy a döntési jogok átruházása csak a kormányfő kinevezésére, a parlament feloszlatására és új választás elrendelésére vonatkozó döntési jogokat foglalja magába, a további döntési jogok a parlament és a kormány között oszlanak meg.

Eszerint a Szent Korona a történelmileg stabil demokrácia alkotmányos biztosítéka. Éppen ezért a Szent Korona – Magyarországon – nincs összekötve a születéssel öröklődő monarchia intézményével és a klasszikus monarchikus államformával: ez csak addig állt fenn, amíg az Árpád-háznak nem szakadt magva. Azóta a nemzet visszakapta államformára vonatkozó cselekvési szabadságát, de mindig sub specie Sacrae Coronae. Ennél fogva a Szent Korona egy sajátos köztársaság struktúráját testesíti meg. A Pragmatica Sanctio-t egy jórészt Habsburg-földbirtok-politika révén kedvezményezett, nem magyar eredetű arisztokráciával fogadtatták el és a körülmények (egy keleti-balkáni nyomással szemben nyugati védőernyő alá integrálódás) kényszere alatt.

Ennek a „sajátos köztársaságnak” azonban lényege az állandóság és a rugalmas változékonyság egységes szerkezete. A Szent Korona stabilitás-fenntartó szerepével Kossuth „kormányzó elnök” tisztsége, mely élethossziglan, illetve alkotmányosan körülírt bizalmatlanság nyilvánításával visszavonásig érvényes, jobban összefér, mint az akár hét évenként rendezett elnökválasztás.

Ez a nemzeti történelmi folytonosság őrzőinek meggyőződése. A civilizációt fenyegető nemzetközi elfajult-liberalizmus Magyarországon hatalomba beerőszakolt képviselői az ország egész 1100 éves történelmével szemben tagadó álláspontot foglalnak el. Ennek a civilizáció-romboló globalitás-képviseletnek a magyar parlamentben való jelenléte emberi-jogi nonszensz, és így az ország jelenlegi helyzetét exlex állapottá teszi. A jelenlegi parlament jogosulatlan alkotmányozásra.”