Vissza a főoldalra * Történelmi alkotmányunk jogán - tartalomjegyzék
Az derül ki, hogy a sokat kárhoztatott történelmi
magyar alkotmány megfelel az ENSZ egyezségokmánynak, viszont az uniós
csatlakozási szerződés nem! A Magyarországon uralkodó politikai hatalom mégis
az itt idézett ENSZ egyezségokmányt alapvetően sértő uniós szerződést
igyekszik elismerni a magyar alkotmány helyett. De távolabb is mehetünk,
egy Nobel-díjas amerikai közgazdászt idézve.
Részlet 2000 december 15-i, Az alkotmányosság korunk kihívása című konferencia előadásvázlatából
(1) A modern gazdaságelméleti megközelítések a piaci mechanizmusok természetét kutatják. Ebben a megközelítésben jogilag szerződések rendszerével állunk szemben, ahol a szerződés polgárjogi értelemben szerepel, azaz független felek saját akaratából kötött, saját érdekeiket szem előtt tartó megállapodása kölcsönös szolgáltatások nyújtásáról.
Két probléma merül fel:
– Jogelméleti,
de egyszerű jogtechnikai kérdésként is felvethető, hogy mi alapozza meg a
szerződő felek közös és kölcsönös megértését, a közös fogalomhasználatot,
a közös és félreértésmentes kommunikációt?
– Az erkölcsi kérdés pedig az, hogy két szerződő fél esetén mi akadályozza meg, hogy olyan szerződést kössenek, amelyik hátrányos a másik számára?
(2) A közgazdaságtan és a jogelmélet egyöntetű véleménye ezekkel kapcsolatban az ún. „alkotmányos közgazdaságtan” kereteiben került megfogalmazásra. Buchanan Nobel-díjas közgazdász Tullock-kal dolgozta ki ezt még a hatvanas években és megállapításaik meghatározóak voltak azután a közgazdaságtan fejlődésére.
Az „alkotmányos közgazdaságtan” azt állítja, hogy a szerződések egyöntetűségét a társadalomban egy másik szerződés-rendszer garantálja, az alkotmány. Az alkotmány ebben a felfogásban egy olyan jogszabály, amely a többi jogszabály feltételeit, körülményeit és a szabályalkotás szabályait szabályozza.
Ezzel egy kettős szabályrendszer jön létre. Ezzel a
szerzők nem csak jogtechnikai problémákat vélnek megoldhatónak, hanem az erkölcsi
kérdést is megoldottnak tekintették.
(3)
Ugyanakkor felvethető mégiscsak az, hogy mi akadályozza meg akár az
egész társadalmat, hogy ne változtassa minden időben a szabályalkotás szabályait?
Mindez az erkölcsi problémára is érvényes: akár az egész társadalomra
kiterjedő alkotmányt mi akadályozza, hogy tisztességtelen szerződéseket is
megalapozzon?
Lehet-e az alkotmány alkotmánya
a megoldás? És meddig lehet ebben a sorban végigmenni? A végtelenig, ahogy a
szemben álló tükrökben tükröződik a közöttük lévő tárgy? Megszakítható-e
ez a folyamat és hol? Elméletileg aligha. Más megoldást kell keresni.
(4)
A nemzetközileg megfogalmazott problémára kielégítő megoldást nyújt
a magyar alkotmányos hagyomány.
Az ebben a körben kialakult alkotmányosság fogalom ugyanis arról szól, hogy milyen viszonyban van a konkrét élő jogi szöveg és az emberek magatartása, erkölcsi-jogi állapota és a gondolkodása. Az alkotmányosság ugyanis több, mint egy konkrét alkotmányos szöveg. Tartalmazza a történetileg addig kialakult alkotmányossági elveket, tapasztalatokat és hagyományokat. Ezek talaján gondolja újra és újra az éppen aktuális helyzetet.
Csak egy ilyen, építkező alkotmányozás oldhatja fel a végtelenségnek azokat a rossz köreit, amelyeket az előbb láttunk.