Vissza a főoldalra * Vissza az AB beadványok előlaphoz
188/B/2003.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az
Alkotmánybíróság alkotmánymódosító
törvény egyes rendelkezéseinek a megsemmisítésére
irányuló és az Alkotmány 79. §-ában
előírt népszavazással összefüggő
indítványok tárgyában
meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 79. §-ának és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény 11. § (1) és (3)
bekezdéseinek
a megsemmisítésére
irányuló indítványokat
visszautasítja.
2.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 79. §-ában előírt népszavazás időpontjának
visszavonására, a népszavazás
megtartásának elhalasztására,
a népszavazásra
bocsátandó kérdés
megváltoztatására,
valamint az Alkotmány
79. §-ára
vonatkozó egyéb indítványokat visszautasítja.
Az
Alkotmánybíróság ezt a
határozatát a
Magyar Közlönyben közzéteszi.
I n d o k o l á s
1.
Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett az Alkotmány
79. §-ával
kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság
az indítványokat egyesítette
és azokat egy eljárásban
– a 2003. április 12-ére
kitűzött
népszavazásra tekintettel – soron kívül bírálta el.
1.1. Egy indítványozó az Alkotmány 79. §-át megállapító, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény (a továbbiakban:
Amtv.)
10. §-ának a megsemmisítését kezdeményezte, valamint azt, hogy az
Alkotmánybíróság kötelezze az Országgyűlést új
törvény megalkotására. Az
indítványozó álláspontja
szerint az
alkotmánymódosítás
megsemmisítését az indokolja,
hogy a népszavazásig
nem készül el a csatlakozási dokumentumok
hiteles fordítása, így a választópolgárok a közérdekűnek minősülő
adatok ismeretének hiányában nem hozhatnak felelősségteljes döntést.
Több
indítványozó kezdeményezte az Amtv. 10. §-ának a népszavazás időpontjáról
és a
népszavazásra kerülő
kérdésről szóló
rendelkezéseinek, valamint az Amtv. hatályba lépéséről rendelkező 11.
§ (1)
bekezdésének vizsgálatát. Álláspontjuk szerint
a népszavazás korai időpontja
és a hatályba léptető
rendelkezés sérti a jogalkotásról
szóló 1987.
évi XI.
törvény (a továbbiakban:
Jat.) 12. § (3) bekezdését, nem biztosít
ugyanis kellő időt a jogszabály alkalmazásához
való felkészülésre.
Az
Alkotmány 79. §-ának hatályvesztéséről rendelkező 11.
§ (3) bekezdését a jogállamiságot és a népszuverenitás elvét
sértőnek tartják az indítványozók,
e rendelkezés
ugyanis, véleményük
szerint, figyelmen
kívül hagyja a
választópolgárok esetleges negatív döntését. Az Amtv. 11. § (3) bekezdése
pedig álláspontjuk szerint sérti a Jat. 13. §-át.
1.2.
Több indítványozó
– utólagos
normakontrollra irányuló
kezdeményezés nélkül – azért
kifogásolta az Alkotmányban előírt
népszavazást, mert
a választópolgárok nem
ismerhették meg
a csatlakozási szerződés tervezetét, illetve az Európai Unió jogát,
s ez
– álláspontjuk
szerint –
sérti a
közérdekű adatok megismeréséhez
való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az
egyik indítványozó azt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság a
2003. április 12-re kiírt népszavazás időpontját határozatával
vonassa vissza, továbbá kérte, hogy a népszavazás tárgyát
képező kérdést egyértelműbben fogalmazzák
meg. Az
indítványozó álláspontja szerint
mindez azért szükséges, mert a
népszavazás kiírásáról hozott
döntés ellen nincs biztosítva panaszjog
és a népszavazásra bocsátandó kérdés nem egyértelmű. Több
indítványozó sérelmezi, hogy
a népszavazásra
bocsátandó kérdés
jelen állapotában nem
felel meg az országos népszavazásról
és népi kezdeményezésről
szóló 1998. évi III. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) foglalt követelményeknek, és javaslatot tettek a
kérdés módosítására.
Egy
másik indítványozó úgy vélte, a népszavazás alapjogokról való lemondásra
irányul, ezért
népszavazással megerősített
országgyűlési döntés sem ad
legitim alapot az
Európai Unióhoz való
csatlakozásra. Az indítványozó másodsorban
azt állította, hogy legalább kétharmados többségű népszavazási döntés szükséges
a csatlakozásról, tekintettel
arra, hogy az Alkotmány 2/A. § (2) bekezdése
alapján a csatlakozási
szerződés megerősítéséhez
az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
2.
Az Alkotmány
28/C. § (2) és (4) bekezdései,
30/A. §
(1) bekezdése, valamint a 79. §-a a következőképpen rendelkezik:
“28/C.
§ (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár
kezdeményezésére. …
(4) Mérlegelés
alapján országos népszavazást
a köztársasági
elnök, a
Kormány, az országgyűlési
képviselők egyharmada vagy 100 000
választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.”
“30/A.
§ (1) A köztársasági elnök …
d)
kitűzi az
országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános
választását, valamint az európai parlamenti
választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,”
“79.
§ Ügydöntő
országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak
az Európai
Unióhoz történő,
a csatlakozási szerződés
szerinti csatlakozásáról.
E népszavazás
időpontja: 2003. április
12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: «Egyetért-e azzal,
hogy a Magyar Köztársaság
az Európai
Unió tagjává váljon?»”
Az
Amtv. 11. § (1) és (3) bekezdése kimondja:
“11.
§ (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetése
napján lép hatályba. … (3) Az Alkotmánynak e
törvény 10. §-ával megállapított
79. §-a, továbbá e törvény 10.
§-a a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló
nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.”
A
választási eljárásról szóló
1997. évi
C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1)-(3)
bekezdései a
következőképpen rendelkeznek:
“130.
§ (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív,
illetőleg a
konkrét kérdés
hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni
kifogást a határozat közzétételét követő
tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az
Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2)
Az Országgyűlés népszavazást
elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését
elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő
nyolc napon belül lehet –
az Alkotmánybírósághoz
címezve –
az Országos Választási
Bizottsághoz benyújtani.
Az Országos
Választási Bizottság
a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés
elnökét, a népszavazást
elrendelő határozat elleni kifogásról a
köztársasági elnököt is.
(3) Az
Alkotmánybíróság
a kifogást soron kívül bírálja el.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság,
illetőleg az Országgyűlés
határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási
Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
3.1.
Az Alkotmánynak az Amtv.
10. §-ával megállapított 79. §-a
2002. december
23-án lépett
hatályba. Ahogyan
arra az Alkotmánybíróság
korábbi határozataiban
is rámutatott,
az Alkotmány 32/A.
§ (1), (2) bekezdései és az Alkotmánybíróságról szóló
1989. évi XXXII. törvény
(a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a alapján
az Alkotmány hatályos
rendelkezéseinek alkotmányossági
felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
“Az
Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül és nem
semmisítheti meg az
Alkotmány egyetlen
rendelkezését sem. Ha
valamely rendelkezés az
országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával az
Alkotmány részévé vált, fogalmilag
sem lehet annak
alkotmányellenességét megállapítani.” [23/1994. (IV.
29.) AB végzés, ABH 1994, 375., 376.; 293/B/1994. AB végzés, ABH
1994, 862.] Mindezek
alapján az Alkotmánybíróság az
indítványnak az Alkotmány Amtv. 10. §-ával megállapított 79.
§-a megsemmisítésére irányuló
részét, hatáskörének hiánya miatt, visszautasította.
3.2. Az Alkotmánybíróság a 1260/B/1997. AB határozatban megállapította, hogy “az alkotmánymódosítást azonnal hatályba léptető rendelkezés és az alkotmánymódosítás eredményeként az Alkotmány normaszövegévé váló rendelkezések között fennálló szoros összefüggés miatt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a hatályba léptető rendelkezés alkotmányosságát, mert ez azt is
jelentené,
hogy az
alkotmányvédelemre intézményesített
Alkotmánybíróság
alkotmányos jogkörét túllépve, az
alkotmányozó hatalom jogkörét
venné át”. (ABH 1998, 816., 819.) Jelen
ügyben ez
a megállapítás irányadó
az indítványozóknak az Amtv.
Egyes rendelkezéseit
a törvény kihirdetése napján hatályba léptető
11. §
(1) bekezdésével kapcsolatos kérelmét illetően is.
Hasonlóképpen nem vizsgálhatja és nem semmisítheti meg az Alkotmánybíróság az Amtv. 11. § (3) bekezdését, amely alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az Amtv. 10. §-ával megállapított 79. §-a, és az Amtv. 10. §-a is automatikusan hatályát veszti. Az Alkotmánybíróság 1260/B/1997. AB határozatában megfogalmazott álláspontja szerint Selvileg nem kizárt bizonyos esetekben az Alkotmánybíróság hatásköre valamely, az Alkotmányt módosító törvény hatályba léptető rendelkezésével összefüggésben sem, azzal a feltétellel, hogy a hatályba léptető rendelkezés esetleges megsemmisítése nem eredményezi az Alkotmány bármiféle megváltoztatását”. (ABH 1998, 816., 819.) Az Amtv. 11. § (3) bekezdésének a megsemmisítése azonban az alkotmányozó hatalomnak az Alkotmány hatályban lévő szövegében megnyilvánuló döntését módosítaná, e rendelkezés megsemmisítése ugyanis azt jelentené, hogy az Alkotmány 79. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően is az Alkotmány része maradna.
Mindezek
alapján az Alkotmánybíróság az indítványnak az Amtv. 11. § (1) és
(3) bekezdései
megsemmisítésére irányuló
részét, hatáskörének
hiánya miatt, visszautasította.
4.1.
Az Alkotmánybíróság
– az
Alkotmány 79.
§-ában előírt népszavazás
időpontjának visszavonására,
a népszavazás
megtartásának elhalasztására, valamint a népszavazásra
bocsátandó kérdés
megváltoztatására vonatkozó indítványok
kapcsán – megállapította, hogy az Országgyűlés mint
alkotmányozó hatalom az Alkotmány
28/C. §
(2) és (4) bekezdéseihez,
a 30/A.
§ (1) bekezdése
d) pontjához,
valamint a
Ve. és az Nsztv.
Több rendelkezéséhez
képest eltérő szabályokat
fogalmazott meg.
Az Alkotmány 28/C.
§ (2) bekezdése alapján
országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár
kezdeményezésére; a 28/C. § (4)
bekezdése szerint
mérlegelés alapján
országos népszavazást
a
köztársasági elnök, a Kormány, az
országgyűlési képviselők
egyharmada vagy
100 000
választópolgár kezdeményezésére
az Országgyűlés rendelhet el; az Alkotmány 30/A. § (1)
bekezdés d) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az országos népszavazás időpontját a köztársasági elnök
tűzi ki.
A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozására vonatkozó, ügydöntő országos népszavazásra bocsátandó kérdésről és a népszavazás időpontjáról az Országgyűlés az Alkotmány 79. §-ában rendelkezett.
Az
Alkotmány változtatása az
alkotmányozó hatalom
felelősségi körébe
tartozik. Az alkotmánymódosításnak
az Amtv.-ben alkalmazott sajátos
módja azt jelenti, hogy jelen esetben az
alkotmányozó
hatalom a
népszavazás kezdeményezője. Ennek következtében
az Alkotmány
79. §-ában
foglalt népszavazási
kérdést
az OVB
nem hitelesíthette és a
választópolgárok sem élhettek
a Ve.-ben biztosított jogorvoslati lehetőséggel. A jelen ügyben
alkalmazandó speciális
alkotmányi rendelkezés
megalkotásával
és annak
azonnali hatályba
léptetésével az
alkotmányozó
hatalom ténylegesen
kizárta, hogy
az Alkotmánybíróság
a Ve.
130. §-ában
biztosított jogkörében
eljárjon.
Ezért az
Alkotmánybíróság a
népszavazási kérdés
vizsgálatára
irányuló jogorvoslati eljárásban nem
vizsgálhatta, hogy az Alkotmány 79. §-ában foglalt népszavazási
kérdés megfelel-e az Alkotmányban, az
Nsztv.-ben és a Ve.-ben megfogalmazott
követelményeknek.
4.2.
Az Alkotmánybíróság – hatásköre hiányában – visszautasította
az Alkotmány 79. §-ával és az Amtv. 10. §, valamint 11. §
(1) és (3)
bekezdéseivel kapcsolatban megfogalmazott egyéb felvetéseket is.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. §-a állapítja meg. Az Alkotmánybíróság
ideiglenes ügyrendjéről
és annak
közzétételéről
szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozatának 29. § b) pontja
szerint az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha
megállapítható, hogy az eljárásra nincs az Alkotmánybíróságnak hatásköre.
Az
Alkotmánybíróság az ügy jelentőségére tekintettel rendelte el
végzésének a
Magyar Közlönyben való közzétételét.
Budapest,
2003. április 8.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr.
Bagi István s. k.,
Dr. Bihari Mihály s .k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr.
Czúcz Ottó s. k.,
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr.
Harmathy Attila s. k.,
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr.
Kiss László s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr.
Strausz János s. k.,Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró