Vissza a főoldalra * Vissza jegyzőkönyv tartalomjegyzékhez
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül szeretnék tenni néhány megjegyzést én is az elhangzott kérdések kapcsán. Elsősorban a Konventben tapasztaltakra hagyatkozva és abból kiindulva próbálok meg általánosítani.
A Konventben az eddig lezajlott viták gyakorlatilag ezek körül a problémakörök körül bontakoztak ki. Az első nagy csoportja a vitatott kérdéseknek a hatáskörök újraelosztása, ami gyakorlatilag ebből a problematikából ered, ennek az alapja. Nagyon érdekes a kialakuló álláspont. Egyrészről: mindenki szeretne korlátokat állítani az elé, hogy az uniós hatáskörök vagy közösségi hatáskörök bővítése lopakodó módon történjék, és lépésről lépésre újabb és újabb területek kerüljenek be a közösségi kompetencia alá.
Ezzel szemben keresnek jogi garanciákat, és ezért próbálják meg elhatárolni a közösségi tagállami kompetenciákat az eddiginél világosabban, ezért kerül a vita középpontjába a szubszidiaritás elvének érvényesülése fölötti politikai kontroll, némelyek szerint jogi kontroll, amely az Európai Közösségek Bíróságán keresztül vagy éppen politikai értelemben a nemzeti parlamentek szerepén keresztül érvényesülne.
Ugyanakkor azt is látni kell, és a vitának egy másik fontos részében pedig azt tapasztalhattuk, hogy például olyan kérdésekben, mint a bel- és igazságügyi együttműködés, újabb és újabb törekvések, reálpolitikai törekvések jelennek meg, amelyek egybeesnek egyébként a tagállamok polgárainak véleményével és követeléseivel az Unióval szemben.
Amelyek lépésről lépésre hatékonyabb, erősebb, effektívebb együttműködést követelnek meg a szervezett bűnözés, az embercsempészet, a migráció, a terrorizmus elleni közös fellépésben, és bővíteni kívánják ezt az eszköztárat. És ez a Konventben hozzászólók nagy többségének mondhatni: elsöprő véleménye volt, hogy ezekre a lépésekre igenis szükség van, szükség van az európai letartóztatási parancsra. És ezek, bár konkrét intézkedések, de végezetül visszacsatolhatók azokhoz a problémákhoz, amelyekről mi itt beszéltünk, a nemzeti szuverenitás, a hatáskör-átengedés, a hatáskörök közös gyakorlásának problémaköréhez.
Tehát én úgy látom és úgy tapasztalom, és a korábbi évek tapasztalatai is azt mondatják velem, amit igazságügy-miniszterként is volt alkalmam begyűjteni, látni és megtapasztalni, hogy azért az Unió a közösségiesítésben lépésről lépésre halad előre, és ez a folyamat elsősorban a reálpolitikai folyamatokból ágazódik ki és ezekből fejlődik, ami többé-kevésbé összhangban van az állampolgárok törekvéseivel is és az állampolgárok érdekeivel is.
Nagyon érdekes új problémakör jelent meg a Bizottság legutóbbi közleményében, amelyben a Bizottság a szerepét átértékelve tesz újabb kezdeményező lépéseket, gerjesztve ezzel egy további vitát, egy közös gazdaságpolitikai központ létrehozására, illetőleg egy közös gazdaságpolitika megalapozására, amelyben központi szerepe lenne az Európai Közösségek Bizottságának. És amikor kritizálják ezt az álláspontot és ezt a bizottsági közleményt, akkor a válasz az: hogyan működik majd az euróövezet akkor, néhány esztendő múlva - az ehhez szükséges szabályozó eszközök hiánya miatt - hogyan lehet biztosítani egy tíz országgal kibővült Európai Unióban is azt, hogy ez a monetáris rendszer stabil maradjon, szükség van-e eszközökre, szükség van-e egy ilyen központi irányításra.
Végezetül elhangzott, hogy az alkotmányos hatásokat illetően mi várható a Konvent munkájának végeztével. A Konvent elnöke nagyon diplomatikusan fogalmazott, beszélt Európa új alkotmányáról, és azonnal kiegészítette ezt az alkotmányos szerződések új rendszerével. Én úgy érzem, hogy ez a realitás, az alkotmányos szerződések új rendszere, némi letisztítás után elválnak az alkotmányos jelentőséggel bíró szerződések a technikai tartalmú szerződésektől, de nem hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy nem jut el az Európai Unió most addig, éppen azért, mert a karaktere, a jogi fundamentuma más, hogy egy egységes alkotmányról lehessen beszélni.
Ami pedig a népszavazást, illetőleg az euroszkepticizmust illeti: valóban az a tétje a népszavazásnak, most politikusként eltekintve a jogi precíz fogalmak használatától, hogy a csatlakozási szerződés tartalma nyilván egy absztraktum; az emberek számára a tények, az előnyök-hátrányok közötti egyenleg az, ami meg fogja határozni, hogy a magyar társadalom többsége ezt támogatja, vagy sem. Ezt az egyenleget, az előnyöket és a hátrányokat tisztességesen kell a kormánynak és a politikának bemutatnia a társadalom számára. Nem érdemes egyoldalúan kritizálni például a közös mezőgazdasági politikát, mert annak pozitív hatásai is lehetnek a magyar mezőgazdaságra, és azért az ilyen előkészületek során a pozitív elemeknek is legalább annyi hangsúlyt kell adni, mint az esetleges problémáknak, és a kettőből szerintem kialakulhat egy olyan társadalmi támogatottság, amely az országot átsegíti ezen a valóban történelmi döntésen.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Előadók! Nagyon köszönöm mindenkinek a részvételét, a rossz elnöki fordulatok és szóhasználatok egyike a gondolatébresztő tanácskozás volt, de egyszerűen nem tudom kikerülni, mert azt hiszem, az a vita, ami itt kialakult, az az eszmecsere, aminek a tanúi lehettünk, rádöbbentett bennünket a mélységekre, rádöbbentett a bonyolult összefüggésekre, és valóban nagyon sokat kell töprengeni ezen.
Én kérem a minisztérium képviselőit is, hogy a kormányzat számára ennek az ülésnek az eszenciáját továbbítsák, ezt mi is megtesszük. Én valóban komolyan gondoltam azt, hogy célszerű lenne egy kétfordulós parlamenti vita, egy koncepcionális vita, hogy a képviselők is - lehetőség szerint mind a 386 - szembesüljenek azzal, hogy mire vállalkoztak, és mire kell megnyomni a gombot majd akkor, és ez nyilván segítséget nyújthat a kormány számára is.
Még egyszer köszönöm a jelenlétüket, köszönöm az értékes hozzájárulásukat a nyílt naphoz - ezzel bezárom az összejövetelt.
(Az együttes ülés végének időpontja: 15 óra 56 perc.)
Dr. Vastagh Pál az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke
Dr. Szent-Iványi István az európai integrációs ügyek bizottsága elnöke