Vissza a főoldalra * Vissza jegyzőkönyv tartalomjegyzékhez
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen Ficsor Mihály úr értékes hozzászólását. A négy előadás végén úgy érzem, hogy mind a négy előadás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a problematika mélységeiről, összetettségéről a jelenlévők elképzelései, ismeretei átrendeződjenek, és feltáruljon az a rendkívül összetett feladat, amit, teljesen egyetértek azokkal, akik azt mondták, hogy végül is nagyon egyszerűen kellene megoldani. Éppen azok a dolgok szoktak nagyon sok követelményt támasztani, amelyek valójában egyszerűek, és nagyon nehéz egyszerűen megfogalmazni őket. Nagyon köszönöm Ficsor Mihály előadásában azokat az értékelő megjegyzéseket, amelyek az országgyűlési képviselők számára is eligazítóak és útmutatóak lehetnek, mindazokkal az anyagokkal kapcsolatban, amelyek az előkészítő munka eddigi folyamatában rendelkezésünkre álltak és állnak.
Tisztelt Jelenlévők! Az előadásokat követően lehetőség nyílik arra, hogy a jelenlévők az előadókhoz kérdéseket tegyenek fel, a téma kapcsán pedig észrevételeket és megjegyzéseket mondjanak el, kölcsönös okulásunkra. Tehát most ez a része következik a nyílt napnak. Parancsoljanak, kérdezzenek, illetőleg fejtsék ki az álláspontjukat, véleményüket. Az önöké a szó és a lehetőség! (Jelzésre:) Tessék! A jegyzőkönyv számára kérem a név bemondását!
MISZLIVETZ FERENC, az Európa-tanulmányok Intézet igazgatója: (Hangosítás nélkül!) Miszlivetz Ferenc vagyok az Európa-tanulmányok Intézet igazgatója, Szombathelyről.
Mi az európai gyakorlat? Hallottunk a szuverenitás megosztásáról, vagy részleges átadásáról. Azt mondhatjuk, hogy megőrizzük a szuverenitásunkat, vagy önként átadunk belőle valamit. Hogyan vonatkoznak ezek ránk, például Németország vagy Franciaország szóhasználatában megmarad a szuverenitás, amit magukra nézve kötelezőnek tekintenek, vagy sem? Borzasztó bizonytalanság van az Európai Unió milyensége terén, az egyik erőteljes álláspont az, hogy föderáció alakuljon ki, a másik, hogy nem. Mi az aktuális gyakorlat, ezt szeretném tudni.
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Szent-Iványi elnök úré a szó!
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ), az európai integrációs ügyek bizottsága elnöke: Köszönöm, elnök úr. Egy megjegyzéssel kezdeném, és aztán egy kérdést szeretnék feltenni az előadókhoz, tulajdonképpen nem címzem senkinek, de sok szakértője van itt a kérdésnek.
A megjegyzésem kapcsolódik ahhoz, amit Miszlivetz Ferenc az imént említett, szerintem egy alapproblémáról van szó, és a politikusok és a közvélemény egyik legkomolyabb félelméről, hogy Magyarország, vagy főleg egy kis ország, egy kis állam elveszítheti a szuverenitását, elveszítheti a befolyását a számára fontos ügyek vitelében. Én azt hiszem, hogy erre nagyon meggyőző válaszokat kaptunk, többféle megközelítésből is. A leghatározottabban és legmarkánsabban Ficsor Mihály részéről, de a többiek esetében is teljesen egyértelmű volt, hogy az ilyen félelmek nem pusztán politikailag, de jogilag is elutasíthatóak, hiszen igazából nem támaszkodnak az Unió jogi felfogására, a legtöbb uniós tagállam részéről is elutasításra kerülnek.
Nagyon fontos figyelmeztetésnek tekintem azt, amit Ficsor Mihály fogalmazott meg, hogy ne mi magunk állítsunk fel egy olyan csapdát, amibe mások nem akarnak belesétálni, és nekünk sem szabadna beleesni, de én azt hiszem, hogy ebben egy formálódó konszenzus van, bár ebben a kérdésben még semmilyen írott megállapodás a parlamenti pártok között nem született, de van egy formálódó konszenzus, hogy mi úgy akarunk egy föderációt, hogy abban a saját nemzeti önállóságunkat, szuverenitásunkat megóvjuk. Ez volt a megjegyzésem.
A kérdésem viszont a következőre vonatkozik, ebben nagyon bizonytalan vagyok. Most Vastagh Pál elnök úr a tagja - én a helyettese vagyok - a Konventnek, és ennek a Konventnek az egyik, hivatalosan is megfogalmazott célkitűzése az, hogy egy új európai alkotmányt, vagy most már inkább azt mondják, hogy alkotmányos szerződést hozzanak létre.
A kérdésem arra vonatkozik, hogy egy ilyen új alkotmány vagy alkotmányos szerződés elfogadásával, amit a Konvent egyébként csak javasolni tud, nyilván egy új kormányközi konferenciát követően az Európai Tanács fogadhatja el, majd pedig népszavazás, de ha ez megtörténik, tehát egy új alapszerződés születik, az mennyiben fogja befolyásolni a helyzetet, és mennyiben fogja befolyásolni a mi alkotmányos helyzetünket? Lehet-e ezt úgy tekinteni, hogy ez lesz a végső jogforrás valamennyiünk számára, vagy ez csak az európai uniós intézmények számára fogja meghatározni a kereteket? Tehát a kérdésem az, hogyan ítélik meg a résztvevők, ez alapvetően új helyzetet hoz-e létre alkotmányossági szempontból is? Köszönöm szépen, elnök úr.
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Tessék parancsolni, szíveskedjék a nevét elmondani!
KAMARÁS ÉVA (PTE, ÁJK): (Hangosítás nélkül!) Kamarás Éva vagyok. A kérdésem arra vonatkozna, hogy a csatlakozás széles körű támogatottságot élvez, a csatlakozás utáni időpontban ez változhat. Azt szeretném kérdezni, mit lehetne ennek érdekében tenni, ezt általános oldalról kérdezem.
ELNÖK: Sajnos, lehet, hogy ez csak az én hibám, de én egy kicsit rosszul hallottam mindazt, amit kérdezni tetszett. Voltak benne foszlányok, amelyek értelmezhetővé teszik számomra a hozzászólását, de ha egy picit hangosabban meg tetszene ismételni, az sokat segítene! Szíveskedjen odaülni, ahol lát az asztalon mikrofont, és akkor mindannyian pontosan érteni fogjuk a kérdését. (Megtörténik.)
KAMARÁS ÉVA (PTE, ÁJK): Köszönöm szépen, elnézést. A kérdésem arra vonatkozna, mind a szakértői, mind a politikusi oldal felé, hogy a jelenleg széles körű támogatottságot élvező európai integráció megtörténte után mik lennének azok a lehetőségek, amelyek által befolyásolható lehet az esetleges euroszkepszis a társadalom részéről, amit már egyszer megszemlélhettünk a rendszerváltás után? Mik lehetnének ennek az intézményesített eszközei, mert nyilván ezt különféleképpen, főleg a politika oldaláról kommunikálhatóvá lehetne tenni, de mégis egyfajta koncepcionális elképzelés lehetne erre. Köszönöm.
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Tessék!
RÉTI PÁL (HVG): Réti Pál vagyok a HVG-től. Czuczai Mihály meggyőzően érvelt amellett, hogy a parafáláshoz is szükség lenne már az alkotmánymódosításra; Ficsor Mihály, meg Fazekas Judit viszont azt mondták, azt lehetett kivenni abból, amit mondtak, hogy ez nem szükséges. Szeretném, ha itt megvédenék kölcsönösen egymással szemben az álláspontjukat.
DR. VASTAGH PÁL (MSZP), az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Czuczai Jenő, Ficsor Mihály, illetőleg Fazekas Judit alapvetően az érintettek.
Még van lehetőség kérdezni, véleményt nyilvánítani. (Senki sem jelentkezik.) Ha jól látom, nincs jelentkező, engedelmükkel lezárjuk a kérdéseket, illetőleg a hozzászólásokat, a választ pedig megosztjuk az asztalnál ülők között.
Talán az lenne a legegyszerűbb, ha az utolsó kérdéssel kezdenénk, mert ott nagyon világos címzettjei vannak a kérdésnek.