Vissza a főoldalra * vissza 1999 dec 10 programhoz
A nyolcadik előadást
Dr Prugberger Tamás tartotta, Gazdasági közjog címmel, október 13-án.A jelenlegi alkotmány reformjához vagy új alkotmányhoz kétkamarás parlament kellene. Az 1949./XX. törvényben, a mai alkotmányban már csak az évszám eredeti. Azonban az átszövegezés ellenére a szelleme a régi maradt, nem csak a totális államot kifejező sorrendjével (először az államról beszél és utána az állampolgárról). Nem véletlenül kellett Sólyom Lászlónak segítségül hívnia a láthatatlan alkotmányt.
A 2.§ beszél például a demokratikus jogállamról, míg a német grundsätze a szociális piacgazdaságú demokratikus jogállamról beszél. A szociális piacgazdaság alatt az emberi méltósághoz minimálisan szükséges jövedelemről beszél! Antall is ezt akarta, de a liberalizált piacgazdaság igézetében erről lebeszélték. A szociális védőháló nem készült el, ami helyette van, az csak fékezi a gazdaságból kiesők zuhanását.
A globalizáció csapdája ezt még fel is erősíti, és egy gazdag vékony réteg egyre távolodik a perifériára csúszó sokaságtól. A növekvő feszültség idővel diktatúrához vezethet.
Az alkotmányban is említett szabályozási megoldások avíttak, az események, a mai viszonyok mögött kullognak, alkalmatlanok a meghivatkozásra.
Az uniós csatlakozás is megérdemelne egy alkotmány szintű megalapozást. Jelenleg az a helyzet, hogy számos kérdésben a belépést megelőzően teszünk olyan taktikai gesztust, amelyeket mások tagként sem. Ha pedig kimaradnánk az Unióból, vagy a csatlakozás évtizedekre elhúzódna, akkor végképp tarthatatlan helyzetbe kerülhetünk (lásd a föld eladhatóságát - legrosszabb esetben kívül maradnánk az Unión és eladtuk a földet az uniós kompenzáló mechanizmusok védelme nélkül!).
Az Európai Unióban
elvileg, alkotmányos “szinten” sokkal megalapozottabb számos olyan intézmény, szabályozási megoldás, amelyet harmonizáció jelszóval már a csatlakozás előtt átveszünk, de amelyek alkotmány szintű háttér nélkül, és általánosságban az uniós összefüggésekből kiragadva a másolni szándékozott mintától jelentős mértékben eltérő eredményre vezethetnek (az egészséges környezethez való jog, az adatvédelem, az alapvető emberi és állampolgári jogok biztosítása a gazdaságban szociális hálóval és szakszervezeti törvényekkel, a versenytörvény, a fogyasztóvédelem, az érdekegyeztetés rendszere, stb).Az Európai Unió szabályozási mintáinak átvételében a bizonytalanság egyik oka, hogy nehéz a különböző szintek egész skáláján végig haladva beindítani az új, "eurokonform" megoldásokat (alkotmánytól kezdve a törvényhozáson, kormányzati
szinten, megyei és községi önkormányzaton át az állampolgárokig bezáróan).Mohácsy László emlékem szerint megjegyezte, hogy mint ismeretes a jogszabályt a joggyakorlat leronthatja, módosíthatja vagy jelentősen javíthatja is.
Samu Mihály pedig ha jól értettem, felidézte az összevetést, hogy a katona megtagadhatja a bűnelkövetésre vezető parancsot, de a jogpozitivizmus szellemében a jogásznak nem lehetnek ilyen fenntartásai.
Plusz idevágó eszmecserének tekinthető Dr Kónya Balázs előadása a Filozófiai Vitakörben "Sakk és alkotmány" címmel. A címválasztás azt igyekszik érzékelhetőbbé tenni, hogy miféle különbség van az alkotmány és a törvények között. Hasonlatként a sakktábla kockáiból adódó "szerkezetből adódó" szabályozás és a figurák mozgását leíró "utasításokból adódó" szabályozás közötti különbség merült fel.
A “szerkezetből adódó” szabályozás alatt érthetjük a fizikai törvényszerűségek mintájára érvényesülő “természeti törvény erejű” szabályokat a társadalom-szervezésben (ezek lehetnek a társadalomra jellemző szokásbeli, gondolkodásmódbeli sajátosságok is), illetve azokat az alapvető szabályokat, amelyeket ugyan magunk, emberek alkottunk, de olyannak ítélünk, hogy azokon változtatni nem érdemes semmi körülmények között sem (és ezért tesszük például az alk
otmány részévé).Napjainkban az alkotmány jelentősége és a törvényektől való “műfaji” különbsége gondolkodásunk perifériáján mozog, ezért lehet szükség efféle hasonlatokra. Az előadó ismeri az Alkotmányossági Műhely és Fórum előadásait, és maga is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy képesek legyünk az 1996-98. közötti parlamenti alkotmányozási bizottság működésétől eltérően szemlélni az alkotmányosság problémáit.