Vissza a főoldalra * vissza 1999 dec 10 programhoz

B) megjegyzések a „2000-esek” 1999. augusztusi tervezetéhez

Észrevételek I.

A Szent István-i államalapításról megemlékező és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslathoz

"Fogságban van a Szent Korona" (Nemeskürty István) –

ki kell szabadítani, következik a tennivaló.

Terjedelmesebb elemzés hosszabb időt, hónapokat igényelne. Ezért szövegszerű javaslat formájában szólunk hozzá az 1999. augusztusi előterjesztési szöveghez, a teljes felülvizsgálatra törekvés nélkül, alapul véve egy rövid törvény lehetőségeit:

A (magyar állam ezeréves folytonosságának és az azt megtestesítő Szent Koronának kiemelkedő történelmi jelentőségére tekintettel.....) keresztény magyar királyság megalapításának 1000-ik évfordulója és az alkotmányos magyar államhatalom folytonosságát megtestesítő és teljességét megszemélyesítő Szent Korona kivételes történelmi jelentőségének méltó megünneplése jegyében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1.§ A Szent István-i (államalapítás) keresztény királyság megalapítása a magyar történelem meghatározó eseménye, ezért emlékét az Országgyűlés e törvényben is megörökíti.

2.§ (1) Magyarország Szent Koronáját és a hozzá tartozó jelvényeket a történelmi budai királyi vár Zsigmond kápolnájában (az Országgyűlés épületében) őrzik.

(2) A Magyarország Szent Koronájához tartozó jelvények

a) a királyi jogar

b) a koronázási palást

c) az országalma

d) a koronázási kard

3.§ Magyarország Szent Koronáját és a hozzá tartozó jelvényeket a nemzeti ünnepségeken bárki ingyenesen megtekintheti.

4.§ (1)Magyarország Szent Koronájának (a Szent Koronának) és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelme és megóvása, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtétele a három (öt) tagból álló Koronaőri Testület (a továbbiakban: Testület) feladata.

(2)A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az országgyűlés elnöke, (az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke).

(3)A Testület a működésével kapcsolatos szervezeti és eljárási szabályokat maga állapítja meg.

5.§(1) A Magyarország Szent Koronáját őrző, erre a célra létrehozott fegyveres testület a Koronaőrség.

(2) A minden más fegyveres erőtől független Koronaőrség kizárólag a Koronaőri Testületnek van alárendelve.

6.§ Záró rendelkezések.

Indokolás:

ad. preambulum:

Magyarország Szent Koronája (és a tőle elválaszthatatlan Szentkorona-eszme) hangsúlyozottan nem az állam ezeréves folytonosságát, hanem az alkotmányos magyar államhatalom folytonosságát testesíti meg, és az alkotmányos magyar államhatalom teljességét személyesíti meg! Ezeréves évfordulót ünnepelünk, de nem az egész ezerévet köszöntjük, semmiképpen nem mosva össze az alkotmányos és az önkényuralmi időszakokat. Ellenkező esetben a legutóbbi, az országot eddig helyrehozhatatlan erkölcsi, biológiai és gazdasági romlásba juttató önkényuralmat kötnénk össze alkotmányos korszakokkal, emelnénk valamiképpen azok sorába, aminek semmilyen összefüggésben nincsen helye. Ezen túl: a Szentkorona-eszme minden önkényuralom teljes elutasítása. Tudvalévő, hogy az alkotmánytan művelőinek többsége jogpozitivista beállítottsággal az alkotmánytörténet körébe utasítja a Szentkorona-tant, míg az alkotmánytörténet képviselői a múlt eseményeihez kötve, mai értelmét nem keresve tárgyalják azt. A Szent Korona kiszabadítása rabságából a Tan mai értelmének ismeretét követeli meg, mert ellenkező esetben nagyobb eszmei kár következik be, mintha semmi sem történt volna. A Szentkorona-eszme soha nem volt közvetlenül törvényhozás tárgya, (s ez a jövőben sem szükséges), éppen ezért közvetett hatályon kívül helyezése (a Szent Korona kiemelt, történelmi értékű művészeti tárgyként kezelésével és a hozzá fűződő jogi nézetektől és tételektől való elszakításával) sem lehetséges, de a benne rejlő értékek elvetése miatt káros a társadalomra. Ezek feltárásához és értelmezéséhez a régebbi jogtudományi irodalom (Hajnik Imre, Timon Ákos, Eckhart Ferenc és mások) tanulmányozása és elemzése is szükséges.

A magyar alkotmányosságnak a Szentkorona-tanban gyökerező, arra visszavezethető tételei

(a teljesség igénye nélkül, a historizálás vádját kerülendő mellőzve a jelenkori szakkifejezéseket) különösen a következők:

A Szent Korona kiszabadítása felveti a magyar történelmi közjog újraértékelésének, a nyugat európai jogi formákkal és értékekkel együttes, méltó kezelésének feladatát és kötelességét, különösen a millennium idején. Ennek legkisebb igényű követelménye a főhatalom teljességét, minden alkotmányjogi tényező felettiségét jelentő különleges államszemélyiségnek jogalanyként szerepeltetése, soha meg nem szűnt jogalanyiságának elismerése a magyar állam megtestesítőjeként.

ad.1.§

Történelmileg pontosabb a keresztény magyar királyságról beszélni, tekintettel a magyarság jóval régebbi szervezett közösségi életének ismert ill. még feltárandó tényeire, az államalapítás szerves, hosszú folyamat jellegére, az államfogalom gazdagodó árnyalataira, a száz évvel korábbi honfoglalásra, más elgondolkodtató tényeket és elméleteket nem említve.

ad.2.-5 §

Az oklevelek tanúsága és a régi magyar közjogi irodalom szerint a legszabatosabb, legértelemgazdagabb elnevezés: Sacra Corona Regni Hungariae - Magyarország Szent Koronája, ami utal a különleges államszemélyiségre, annak a hatalom legnagyobb teljességét kifejező, - az államfő és államforma felett létező - mivoltára.

A Szent Korona hatalmi ágak felettiségéből következik helyileg is szuverénhez illő elhelyezése, nem pedig együttlakásra kényszerítése a végrehajtó és államfői hatalommal, vélhetőleg állandóan kitéve a látogatók érdeklődésének, vonzást jelentve a különleges tárgyakat érintő romboló, merénylő szándéknak, pedig története során csak az utóbbi tíz évben tették ki állandó kutató pillantásoknak, mintegy kiszolgáltatottsága jeléül. A Szent Koronával való találkozás nem lehet mindennapos turisztikai látványosság, hanem kivételes ünnepi alkalom. Ha mégis az országgyűlésben helyezik el, megtekintését korlátozni kell, “gondviselését” (amint a régebbi törvény írja) a végrehajtó hatalomtól független, csak a Koronaőri Testületnek alárendelt, morálisan és lelkileg is alkalmas személyekből álló őrség láthatja el.

A koronaőrség jogállása egyrészt magának a tárgynak a védelmi, őrzési feladatiból következik, akár titkosszolgálati eszközökig, legmodernebb technikáig, a koronaőrség személyi összetételének a szokásosnál messze gondosabb kiválasztásáig terjedően, másrészt Magyarország Szent Koronájának eszmeiségéből, a szuverenitás teljességét jelentő jelképi szerepéből következően pedig meghatározó, hogy az intézményi keretek kialakításában is érvényesüljön: Magyarország Szent Koronája egyértelműen minden hatalom - a kormány, parlament, köztársasági elnök feletti státusú.

A Koronaőri Testület tagjai a nemzeti szuverenitást hordozó országgyűlésnek tisztségük alapján ténylegesen felelős ill. felelőssé tehető személyek legyenek.

Az előbbieket legalább alapvonalaiban figyelembevevő ünnepi megemlékező törvényhozás eléri a kívánt célt, vagy annál esetleg némileg többet, míg ellenkező esetben megsérti a nil nocere törvényhozásra is érvényes elvét.

Észrevétel II.

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvényjavaslatról

Az alkotmányosság kérdése még több nehézséget vet fel, mint a Szent István-i államreform vagy Magyarország Szent Koronája méltó megünneplése. Ez az alkotmányról szóló előterjesztés lényegénél fogva nem tartozik az alkotmányozás fogalmi körébe. Kétségtelenül jár bizonyos politikai előnyökkel, amelyek kisebbek lehetnek a várható hátrányoknál, így annak ódiumával, hogy egy tízéves politikai folyamat alkotmányossági eredményét, (benne kényszerű felemásságait, politikai alkuit) ezredfordulós jelentőségűvé emeli a törvényhozás. Jó dolog-e, a magyar nép érdekében való-e a befejezetlen rendszerváltozás, elmaradt rendszerváltás végleges voltának ilyen, akarva - akaratlan deklarált kifejezése?

Így a preambulumban csupán az a megjegyzés volna nélkülözhetetlen, hogy a történeti előzményekre hivatkozó szövegnek ki kell fejeznie a magyar történelem és közjog tényeihez való szerves kapcsolódást, melyre az évfordulós törvényről (Szent István emléke és a Szent Korona ügyében) írott véleményben utaltunk.

Meghaladja jelen észrevételeinket fogalmazó vizsgálódásunk körét annak elemzése, hogy a tízéves alkotmányfejlődés mennyiben (miért vagy miért nem) jelent szerves kapcsolódást a magyar történelemhez és a közjogi hagyományokhoz. Az elkövetkező időszak alkotmányossági munkálkodásának éppen ezen kapcsolat megteremtése a feladata: a továbbélő - felélesztendő - magyarországi jogi hagyomány és értékek, a nyugat európai és kontinensközi (globális) jogi értékek és a rendszerváltoztató tíz esztendő alkotmányos vívmányai összegezésének és továbbépítésének jegyében.

Budapest 1999.szeptember 12.

 

Kiegészítésként jegyzem meg (F.Á.) a fentiekhez, hogy a történeti közjogi hagyományok lelkes és olykor nagy felkészültségű hívei mellett igen sokan vannak, akik azért félnek az alkotmányos hagyományokhoz való vissza nyúlástól, mert

és mindezek miatt a legjobb szándékkal ajánlják, hogy ha mintát keresünk, akkor az Unió államait vegyük példaképnek és ne saját múltunkat.

Azt hiszem, hogy ilyen aggodalmak mellett nem mehetünk el szótlanul, bár nehéz meggyőzni képviselőiket egy másfajta szemlélet jogosságáról vagy éppen szükségességéről, illetőleg arról, hogy érdemes lenne vállalnunk a vele járó nehézségeket.

  1. Mindenesetre az ezredfordulós ünneplés hevületében is józan meggondolás alapján értelmesebbnek és hitelesebbnek tűnik nem valami kizárólagos előjogként definiálni az alkotmányos hagyományunkhoz való viszonyunkat, hiszen a Szent Korona Birodalmának más utódországai is hozzánk hasonlóan joggal meríthetnek, meríthetnének belőle – ahogyan Horvátország meg is tette alkotmányának bevezetőjében. Az ünnepi törvényi szövegeknek tehát e hagyománynak a mi részünkről való megbecsüléséről kellene szólnia - amit más népek vagy utód-országok is teljes joggal megtehetnek, ha olyan hajlandóságuk támad. A Szent Korona tannak is kifejezetten megfelelne az ilyen értelmezés, hiszen a Szent Korona tagság anyanyelvtől függetlenül érvényesült.
  2. Nemcsak más népek fenntartásaival számolhatunk, hanem a magyar társadalom elég széles rétegeinek ellenérzéseivel is. Ezt is tudomásul kell venni, és pontról pontra haladva megbeszélni ezen ellenérzések forrásait. Számos konfliktus, amelyhez ezek az ellenérzések köthetők, immár a múlté, más esetekben pedig alapos félreértésről beszélhetünk vagy korábbi évtizedek ellenpropagandájának hatásáról. Meg kell fogalmazni, fel kell mutatni azokat az értékeket, amelyek e hagyományban mindannyiunk számára igen hasznosak, fontosak lehetnek a jövőben is.
  3. Gyakori ellenvetés, hogy lényegében egy bizarr tárgy-kultuszt látnak a Szent Korona tanban, ami mégiscsak furcsa az ezredvég Európájában. Ezért is igen fontos hangsúlyozni, hogy a Szent Korona eszmeiségét, és hogy volt is olyan időszak, amikor a korona maga elveszett, és arra az időre, amíg megkerült maga a tárgy, egy másik koronával helyettesítették – az eredeti tárgynak ez a megbecsülése semmiben sem különbözik bármely más nevezetes tárgy hasonló használatától, mint például fontos pecsété, egy vers eredeti kéziratáé stb.

Azt remélem, hogy az ellenvetések hosszú listáját alapul véve igen fontos szempontok sora fogalmazható meg a tekintetben, hogy miként kellene rendeznünk a Szent Koronához való viszonyunkat.

Vissza az oldal tetejére